Kedves vagy, okos vagy és fontos vagy


Huszár Ágnes  2012.3.29. 5:48

A segítség című könyv és film világa

Két évvel ezelőtt a könyvesboltban A segítség című könyvet a gyengéden és nőiesen kellemes borítója miatt vettem le a polcról. A könyv fehér alapszínén kávébarna ágak láthatók (lila virágokkal díszítve), amelyeken két kreolbarna és egy pasztell barackrózsaszín madár ül. A könyv fülszövegét olvasva az a benyomásom támadt, hogy a kreolbarna madarak a fekete bőrű nőket, a pasztell rózsaszín madár pedig a fehér bőrű nőket ábrázolja. Ugyanazon a fán ülnek, vagyis egy világban élnek, mégpedig a hatvanas évek elején, Jacksonban, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosában. Ide kalauzol bennünket Kathryn Stockett, aki maga is Mississippiből származik.

Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Mississippiben, az 1960-as években a mindennapi életet különös szabályok uralták, ugyanis abban az időben iszonyatosan erős volt a faji megkülönböztetés. A fekete és a fehér nők között olyan falak álltak, amelyekről az akkori társadalomban senki nem tudta elképzelni, hogy ledőlhetnek. A segítség történetében a fehér nők a világ rendjének érezték a szegregációt, a feketék pedig álmukban sem merték bevallani a fehérek iránti érzéseiket, hiszen a megélhetésükkel, az állásukkal fizettek volna.

Ebben az őszintétlen világban, ahol minden érzelem gyanús, mégis fekete bőrű családi alkalmazottak, cselédek nevelték a fehér gyerekek generációit. Szeretetteljes fészket teremtettek a kicsik számára, takarítottak és főztek a családra, ez volt a munkájuk, amit szinte éhbérért végeztek. Ennek ellenére igazi meleg öleléssel vigasztalták a gyerekeket, minden alapvető dolgot ők tanítottak meg nekik, hiú és távolságtartó anyjuk helyett sokszor elmondták a kislányoknak, hogy: „Kedves vagy, okos vagy és fontos vagy!”

Maga az írónő is szerette Demetrie-t, fekete bőrű családi alkalmazottjukat, akivel imádott beszélgetni, aki kiválóan főzött, aki az ölébe vette, ha beteg és szomorú volt. A könyv utószavában arról is mesél, hogy ha megkérdezték Demetrie-t, hogy hány gyereke van, akkor hármat mutatott az ujjaival. Kathryn Stockett és két testvére – saját gyereke nem lévén – jelentette számára azokat a gyerekeket, akiket szinte magáénak érzett.

A segítség című könyv fantasztikus olvasmány, tökéletesen átadja azt, ami a célja: a fehér nő nem értheti meg ténylegesen, hogy milyen érzés fekete nőnek lenni, és főleg nem Mississippiben, a hatvanas években, de megpróbálhatja azt. És ez fontosabb, hiszen egymás megértése létkérdés, és ez az emberségünk fontos része – ahogy maga az írónő fogalmaz.

A történet egyik főszereplője Skeeter, egy fehér lány, aki visszatérve az egyetemről újra gyermekkora világába csöppen. Író akar lenni, és az az ötlete támad, hogy könyvet ír a cselédekről, pontosabban egy interjúkötetet, amelyben a fekete cselédek először mesélhetnének arról, hogy milyen a fehéreknek dolgozni. Ebben azok a fekete nők segítenek neki, akik Skeeter gőgös, hiú fehér barátnőinek dolgoznak, és akik gyakran kinevetik munkaadójukat az újabbnál újabb sületlen, sznob és puccos ötleteik és szokásaik miatt. A fehér háziasszonyok barátnőik előtt gyakran megalázzák a fekete cselédeket, akik kényszerből – hogy ne veszítsék el a munkájukat – sokat tűrnek. Skeeter ötlete azonban, amibe először csak két fekete cseléd kapcsolódik be, bátorságot ad a fekete nőknek, hogy büszke tartással (természetesen álnév alatt) meséljenek fehér háziasszonyaikról és családi életükről. A fekete polgárjogi mozgalom közben elkezdődik, Martin Luther King beszédei, a szegregáció nagyon lassú enyhülése eljut Jacksonba is, amire visszavág a fehér közösség – felrobbantják egy fekete fiú autóját. Ezek az események végül arra sarkallják szinte az összes fekete cselédet, hogy munkájukkal kapcsolatban mondják el az igazságot a fehér nőkről. A könyv végül megjelenik, sikerkönyvvé válik Amerika-szerte, és a történetek közül az egyik, arról a bizonyos pitéről szóló, nyújt biztosítékot arra, hogy a Jacksonbeli fehér nők (akik felismerik saját magukat a könyvben) nem állnak bosszút, és bőszen tagadják, hogy a könyv saját kisvárosukban játszódik.

A segítség című film szintén fenomenális alkotás. Ritkán élheti meg az ember, hogy a könyvből forgatott film ugyanolyan magával ragadó és felejthetetlen élményt nyújtó, mint maga az olvasmány. A film készítői tökéletesen ábrázolták a könyvben leírtakat, mind a környezetet, a korszakot, mind a szereplőket és a cselekményt. Bevallom, többször sírtam és nevettem a film nézése közben, és teljesen átéltem a mississippi családoknál dolgozó fekete nők rossz helyzetét, illetve a fehér családok és fekete alkalmazottak közötti mély szeretetet.

A rendező és forgatókönyvíró Tate Taylor megfelelő érzékenységgel nyúlt a témához, és hitelesen ábrázolta az 1960-as évek mississippi világát. Mindemellett a stáb és a színészek úgy festették meg a filmben szereplő nők életét, hogy a néző egy pillanatig sem kerül kívül a filmbéli helyzetekből, teljesen megélheti azokat az érzelmeket, amik felvetődnek a cselekmény során. A kiemelkedő színészi alakítást Octavia Spencer esetében a Legjobb női mellékszereplő díjjal illették az Oscar-díj, a Golden Globe díj és a BAFTA-díj döntőbírái.

A segítség című könyvet és filmet szívből ajánlom mindenkinek nemre, fajra, korra való tekintet nélkül, hiszen sokat tanulhat belőle mindenki az emberséget, az őszinte érzelmeket, a tartást, a megértést és a szeretetet illetően.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9