Mary Boleyn


Szabó Sylvia  2009.4.15. 7:50

Ismertető Philippa Gregory A másik Boleyn lány című könyvéről.

Egyik barátnőm már többször is a figyelmembe ajánlotta Philippa Gregory romantikus történelmi szerelmes regényeit. Nem vagyok a szerelmes regények híve, de nagyokat bólogattam és fogadkoztam, hogy majd utána nézek az írónőnek és az ajánlott könyveknek, de ígéretemet nem tartottam be.

Történt viszont, hogy az egyik szombat délelőtt a kedvenc archeológiával foglalkozó programomat néztem a televízióban, és a Tudor-kor szakértőjeként Philippa Gregoryt is megkérdezték. „Nézzük csak! – kiáltottam fel. – Nem is tudtam, hogy az írónő történész is!”

Egyik kedvenc történelmi korszakom a Tudor-kori Anglia. A kor kutatási eredményei minden minőségben, műfajban és mennyiségben érdekelnek, így figyelmem a képernyőre összpontosult, majd tovább folytatódott a világhálón.

Philippa Gregory írónő honlapját böngészve megtudtam, hogy a regényei hiteles történelmi alapokon nyugszanak. A szereplők a Tudor-kor hús-vér emberei voltak, mint királyok, királynők, politikusok, egyházi tisztviselők, szeretők, főurak, udvaroncok, szolgák stb. A főhősök emberi természete és a karakterek megjelenítése az írónő szigorú kutatómunkájának gyümölcsei. A 16. századi Anglia koralkotó eseményei mindenki számára ismertek, de bármilyen jól is vannak megírva a történelemkönyvekben, ott elég száraz olvasmányok. Gregory, képzelőerejét alkalmazva, regényeiben ezeket az eseményeket kitűnő stílusban, pörgős történetekkel teszi izgalmasabbá.

Kíváncsisággal telve vásároltam meg hát A másik Boleyn lány című (az írónő regényei közül elsőként fordították le magyar nyelvre) könyvét, és reggeli metrós olvasmányként elkezdtem olvasni.

A történetet Mary Boleyn, Anne Boleyn lánytestvére, visszaemlékezés formájában, egyes szám első személyben meséli el.

A cselekmény VIII. Henrik udvarában játszódik, ahol is köztudottá válik, hogy felesége, Aragóniai Katalin képtelen életerős fiúgyermeket szülni. Az élete delét élő, hatalmas király bánatában a királynő udvarhölgyei között vigasztalódik.

A Boleyn-család két lánnyal büszkélkedik. Mary, aki Katalin királynő hűséges udvarhölgye, és Anne, aki a francia királyi udvarban szolgál, szintén udvarhölgyként.

A család egyike azoknak az előretörő főúri családoknak, akik bármit megtesznek vagyonuk, hírnevük és családjuk birtokának gyarapodása érdekében. A családi tanács – látva Henrik tépelődését – tisztán latja az előrelépés lehetőségét a nemesi ranglétra soron következő fokára. Eldöntik hát: a király szemének meg kell akadnia az akkor már férjezett Maryn... A fiatal lány megrökönyödve áll a családi tanács előtt, és tiltakozik a parancs ellen, ám abban a korban lánygyermeknek azt kellett tennie, amit a család férfitagjai parancsba adtak neki. A parancsot követve Mary, hűségesen szeretett királynéja, Katalin vetélytársává válik.

Maryt egész életén át bántja e végett a lelkiismeretete...

Henrik elbűvöli a fiatal lányt, aki végül fülig szerelmes lesz az ifjú királyba. Szerelmük gyümölcse megszületik, ám Henrik kitaszítja és megalázza, szóval és tettel egyaránt. A Boleyn-család férfitagjai szívtelenül tűrik a lány gyalázását, de még nagyobb gőzzel gondolkodnak a következő lépésen, továbbra is a családi érdekeket tartva szem előtt. Ennek eredményeként hazarendelik Annet a francia királyi udvarból.

Mary elköltözik a királyi udvarból a Heveri kastélyba, ahol óvva és szeretve neveli királyi csemetéjét. A táj és a kastély nyugalmat, egyszerűséget, biztonságot és egészséges környezetet nyújt Marynek, aki élvezi a gyermekével töltött idő minden percét.

De egy napon a királyi udvar követe paranccsal érkezik hozzá...

A történet itt válik annyira izgalmassá, hogy egy reggel két metró állomással tovább utaztam.

Bár a történet végét mindenki ismeri, mindenki tudja, mit tett VIII. Henrik angol király második feleségével, a regény sok új, vagy elfelejtett eseményt idéz fel, amik alapköveit adták a mai angol társadalomnak és az anglikán egyháznak.

A Hever kastély és környéke oly mesésen van megjelenítve a könyvben, hogy úgy döntöttem, meglátogatom, de erről majd a következő cikkemben számolok be.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.