Mary Boleyn

Szabó Sylvia  2009.4.15. 7:50

Ismertető Philippa Gregory A másik Boleyn lány című könyvéről.

Egyik barátnőm már többször is a figyelmembe ajánlotta Philippa Gregory romantikus történelmi szerelmes regényeit. Nem vagyok a szerelmes regények híve, de nagyokat bólogattam és fogadkoztam, hogy majd utána nézek az írónőnek és az ajánlott könyveknek, de ígéretemet nem tartottam be.

Történt viszont, hogy az egyik szombat délelőtt a kedvenc archeológiával foglalkozó programomat néztem a televízióban, és a Tudor-kor szakértőjeként Philippa Gregoryt is megkérdezték. „Nézzük csak! – kiáltottam fel. – Nem is tudtam, hogy az írónő történész is!”

Egyik kedvenc történelmi korszakom a Tudor-kori Anglia. A kor kutatási eredményei minden minőségben, műfajban és mennyiségben érdekelnek, így figyelmem a képernyőre összpontosult, majd tovább folytatódott a világhálón.

Philippa Gregory írónő honlapját böngészve megtudtam, hogy a regényei hiteles történelmi alapokon nyugszanak. A szereplők a Tudor-kor hús-vér emberei voltak, mint királyok, királynők, politikusok, egyházi tisztviselők, szeretők, főurak, udvaroncok, szolgák stb. A főhősök emberi természete és a karakterek megjelenítése az írónő szigorú kutatómunkájának gyümölcsei. A 16. századi Anglia koralkotó eseményei mindenki számára ismertek, de bármilyen jól is vannak megírva a történelemkönyvekben, ott elég száraz olvasmányok. Gregory, képzelőerejét alkalmazva, regényeiben ezeket az eseményeket kitűnő stílusban, pörgős történetekkel teszi izgalmasabbá.

Kíváncsisággal telve vásároltam meg hát A másik Boleyn lány című (az írónő regényei közül elsőként fordították le magyar nyelvre) könyvét, és reggeli metrós olvasmányként elkezdtem olvasni.

A történetet Mary Boleyn, Anne Boleyn lánytestvére, visszaemlékezés formájában, egyes szám első személyben meséli el.

A cselekmény VIII. Henrik udvarában játszódik, ahol is köztudottá válik, hogy felesége, Aragóniai Katalin képtelen életerős fiúgyermeket szülni. Az élete delét élő, hatalmas király bánatában a királynő udvarhölgyei között vigasztalódik.

A Boleyn-család két lánnyal büszkélkedik. Mary, aki Katalin királynő hűséges udvarhölgye, és Anne, aki a francia királyi udvarban szolgál, szintén udvarhölgyként.

A család egyike azoknak az előretörő főúri családoknak, akik bármit megtesznek vagyonuk, hírnevük és családjuk birtokának gyarapodása érdekében. A családi tanács – látva Henrik tépelődését – tisztán latja az előrelépés lehetőségét a nemesi ranglétra soron következő fokára. Eldöntik hát: a király szemének meg kell akadnia az akkor már férjezett Maryn... A fiatal lány megrökönyödve áll a családi tanács előtt, és tiltakozik a parancs ellen, ám abban a korban lánygyermeknek azt kellett tennie, amit a család férfitagjai parancsba adtak neki. A parancsot követve Mary, hűségesen szeretett királynéja, Katalin vetélytársává válik.

Maryt egész életén át bántja e végett a lelkiismeretete...

Henrik elbűvöli a fiatal lányt, aki végül fülig szerelmes lesz az ifjú királyba. Szerelmük gyümölcse megszületik, ám Henrik kitaszítja és megalázza, szóval és tettel egyaránt. A Boleyn-család férfitagjai szívtelenül tűrik a lány gyalázását, de még nagyobb gőzzel gondolkodnak a következő lépésen, továbbra is a családi érdekeket tartva szem előtt. Ennek eredményeként hazarendelik Annet a francia királyi udvarból.

Mary elköltözik a királyi udvarból a Heveri kastélyba, ahol óvva és szeretve neveli királyi csemetéjét. A táj és a kastély nyugalmat, egyszerűséget, biztonságot és egészséges környezetet nyújt Marynek, aki élvezi a gyermekével töltött idő minden percét.

De egy napon a királyi udvar követe paranccsal érkezik hozzá...

A történet itt válik annyira izgalmassá, hogy egy reggel két metró állomással tovább utaztam.

Bár a történet végét mindenki ismeri, mindenki tudja, mit tett VIII. Henrik angol király második feleségével, a regény sok új, vagy elfelejtett eseményt idéz fel, amik alapköveit adták a mai angol társadalomnak és az anglikán egyháznak.

A Hever kastély és környéke oly mesésen van megjelenítve a könyvben, hogy úgy döntöttem, meglátogatom, de erről majd a következő cikkemben számolok be.

Hozzászólások

@

Küldés