Ozzy Osbourne: SCREAM


Bíró Szabolcs  2011.8.11. 3:25

Menetel, dübörög, és letépi a fejed!

Ozzy Osbourne 1966-tól, azaz immár negyvenöt éve van a pályán, ami alapesetben sem elhanyagolható tény, hát még egy olyan embernél, aki gyakorlatilag a fél életét az alkohol és a drogok kábulatában töltötte. Tizedik önálló stúdióalbuma, a Scream tavaly júniusban debütált.

Cikkem legelején illik töredelmesen bevallanom, hogy sokkal inkább az énekes iránti, egykor szebb napokat is megélt rajongásom vezetett a CD megvásárlásához, mintsem az a meggyőződésem, hogy ez a lemez ütni fog – aztán persze nagyot csalódtam, méghozzá pozitívan. Ez a lemez nem csak üt, de rúg is, és kristálytisztán dübörög.

Az egyik legnagyobb változást az jelentette a Screamet megelőző albumokhoz képest, hogy Zakk Wylde gitártroll távozott Ozzy zenekarának kötelékéből, helyére pedig egy fiatal görög gitáros, a Firewind tagja, Gus G érkezett. Gus igyekezett Zakk stílusához hasonlóan mocskos riffeket gyártani az egyes dalokhoz, így Wylde hiánya annyira nem is érezhető – sőt, az új tag itt-ott igyekezett belelopni önmagát is a dalokba, ami nem sok, de egy kevés új színt azért hozott a zenébe.

A másik újdonság a szintetizátor jelenléte, ami hiányzott a Black Rainről, és az album hihetetlenül döngölősre sikerült. Senki ne ijedjen azonban meg, Adam Wakeman játéka csak emeli a színvonalat, és a Scream legalább annyira zúzós lett, mint az ezt megelőző nagylemez. Wakeman (illetve a billentyűs hangszerek) jelenléte érdekes, hiszen nem igazán virtuózkodik, nem tűnik ki a többi hangszer közül: hatalmasat dob ugyan az összhatáson, de igazán csak akkor lehetne érzékelni, ha hiányozna a dalok mögül.

Azt azért lássuk be, hogy Ozzy már bőven túl van a fénykorán, amikor még slágereket és örökzöldeket várhattunk el tőle, és szerintem a Scream hallgatóinak döntő többsége nem efféle képtelen reményekkel vásárolta meg az albumot. Ugyanakkor mégis sikerült néhány igazán emlékezetes percet összehozni a lemezre: a Let It Die elefántléptekkel dübörög ki a hangfalakból, a Let Me Hear You Scream refrénje kiemelkedő, a Diggin’ Me Down pedig kicsit olyan, mintha a klasszikus, Randy Rhoads fémjelezte korszakot mosták volna egybe a legújabb kori Rammsteinnal – ez utóbbi egyébként az album kellős közepén hallható, de tökéletesen beillene bármelyik Ozzy-lemez kezdő dalának.

A fenti három dalon kívül még a záró I Love You All érdemel különösebb említést, mely a maga egy percével és négy sorával a legmegrendítőbb dal az egész albumon. Hogy miért? Mert ha alaposan odafigyelünk a szövegére, elég torokszorító sejtelmünk támadhat: a metal keresztapja búcsúzik tőlünk.

A cikk megjelent a Penna magazinban is



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.