Nők az 1848-as szabadságharcban


Száz Ildikó  2019.3.14. 1:05

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

Amikor Arany János, A honvéd özvegye című versét olvasom, a rosszallás és a neheztelés kiált a sorok közül Szendrei Júlia felé. Pedig nem hinném, hogy bárkinek is joga van pálcát törni a törékeny fiatalasszony felett. Valamiért szimpatikus nekem a szoknya helyett rendszeresen nadrágot viselő, szivarozó asszony, aki unta már férje politizálást, és szívesebben vette volna, ha Petőfi Sándor több időt tölt vele, mint a barátaival.

Petőfi naplójában azt írta, hogy felesége a forradalom kitörésének napján piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, amikor ő a Nemzeti dalt írta, s a neje tűzte mellére a kokárdát. A nőkről azonban kevés szó esik az irodalomban és a történelemkönyvekben. Egyfajta mellékszereplőként tüntetik fel őket egyik kedvenc olvasmányomban is, amit ilyenkor fel szoktam ütni a gyerekeknek. Újra és újra elolvassuk, miképpen hasított nyílvesszőként a botba rejtett tőr az ajtóba, Bécs felé mutatva, amit a forradalmárok jó jelnek tekintettek.


Egyik remek irodalomtanár barátom szerint két ismert nőt kell megemlítenem ebből az időszakból.

Az egyik a harcos, szabadságvágyó, irodalomszerető menyecske Szendrei Júlia, aki tüzet csiholt férje forradalmi költészetébe. Arany Jánoshoz hasonlóan azonban sokan máig neheztelnek rá, amiért nem szomorkodott kellő ideig, nem gyászolta eléggé szerető férjét, inkább gyorsan férjhez ment, elsőszülött fiát pedig hanyagolta, mert Zoltán az apja természetét örökölte.


A másik ismert történet azonban már Laborfalvi Rózához, Jókai Mór feleségéhez kötődik pozitív módon. Jókaitól féltették Rózát és Petőfinek sem tetszett a barátja választása a színésznői előélete miatt, meg talán azért sem, mert Róza idősebb volt Mórnál. Szendreivel ellentétben azonban karakánul viselkedett, és megmentette Jókai életét. Sikerült kiharcolnia a bécsieknél, hogy utólag írassák rá Jókait a komáromi várvédők listájára, akiknek az osztrákok azt ígérték, hogy amennyiben átadják harc nélkül a várat, büntetlenül megússzák a szabadságharcot. Jókai sokat köszönhetett Rózának, az ő közreműködésével egy idő után Sajó álnéven írogathatott a Bach-korszakban. Jókai Mór azonban nem bizonyult elég hálásnak, mert a nyolcvanas évek végén az öregedő Rózát kipenderítette, és elvette a nála ötven (!) évvel fiatalabb Nagy Bella színésznőt.


Hiányos lenne lista Teleki Blanka említése nélkül, aki a szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták. A haditörvényszék tízévi várfogságra ítélte. Raboskodása után a menekültek ügyét karolta fel Párizsban.

Egyes legendák szerint Laborfalvi Róza tűzte ki az első kokárdát Jókai mellére, Petőfi naplója szerint a neje tette meg elsőként ezt a lépést.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején tehát biztosan nők varrták és tűzték fel az első kokárdát. Méltatásuk és megbecsülésük azonban elmaradt, a férfiaké lett a főszerep és róluk tanulnak ma a gyerekeink.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Kossuth Zsuzsanna

Cseh Gizella

Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.

2017.3.14.    53


Bányai Júlia

Cseh Gizella

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.

2017.3.7.    10


De Gerando Antonina

Cseh Gizella

Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?

2017.3.7.    18


Pfiffner Paulina

Cseh Gizella

Honleány, színész, katona...

2017.3.1.    24

A rovat további cikkei

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2021.1.6.    8


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2020.12.31.    31


Tíz idézet karácsonyra

Póda Erzsébet

Tegyük hangulatosabbá az ünnepvárást néhány jeles egyéniség gondolatával!

2020.12.23.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2020.12.21.   


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2020.12.18.    17


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2020.12.13.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2020.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2020.11.28.    15