A tíz leggyakoribb kifogás

Póda Erzsébet  2015.9.7. 3:05

Amelyekkel egy előre megbeszélt időpontról kimentjük magunkat.

A fogyasztói társadalom legnagyobb bűne, hogy az értelmes életforma legmélyebb szintjére süllyeszti az embert. Közben abban az illúzióban tartja, hogy szabad akarata van önmaga felett, ő a világmindenség központja, és teljes szabadságot élvez.
Már hol élvezne teljes döntési szabadságot?
Hiszen még azt is megmondják neki, mit egyen, mit igyon, mivel mosson kezet, hajat és ruhát, milyen autóval közlekedjen, milyen orvosságot szedjen, hova menjen kirándulni, azaz mit tegyen, és mit ne tegyen. Az emberiség azon része, amely a jóléti földrészekre született lassan, de biztosan megindult a teljes elbutulás felé. Önmaga sorsát nem akarja, de már nem is tudja irányítani. A felelősség alól kibújik, e téren valahol az óvodáskornál tart – vagyis másokra mutogat, önmagáért felelősséget nem vállal, másokért pláne nem, még saját utódaiért sem.


Ha időnként még észhez tér és úgy gondolja, ideje tenni valamit, segítségért fordul: a barátjához, ismerőséhez, a pszichológushoz. Esetleg beiratkozik egy önismereti tanfolyamra. Ámde, mikor arra kerül sor, hogy a foglalkozásra el is kéne mennie, vagy annak folyamodványaként magáért kell tennie, az ember, jó óvodáshoz méltóan, az utolsó pillanatban visszakozik. Egyesek egyszerűen nem mennek el az adott tanfolyamra, tréningre, foglalkozásra vagy akár baráti találkozóra, mások a leglehetetlenebb kifogásokkal próbálják kimenteni magukat. Jó esetben telefonhívásban mondják le a részvételüket, máskor esemest küldenek, vagy emailt írnak.

(Sajnos ki kell jelentenem, hogy nőtársaimra tipikusan jellemző ez a fajta viselkedés, egyben azt is, hogy a fent felsoroltak nem érvényesek az ezoterikus programok esetében.)

Lássuk hát a tíz leggyakoribb (női) kifogást, amelyekkel egy előre megbeszélt időpontról kimentik magukat!

- Elnézést kérek, de ma reggel belázasodtam.

- Elnézést kérek, de ma reggel megbetegedett a gyermekem.

- Elnézést kérek, de ma reggel belázasodott a férjem.

- Elnézést kérek, de ma reggel megbetegedett az anyukám/apukám/anyósom/apósom.

- Sajnos, nem tudok részt venni a mai foglalkozáson, mert a nagybácsim hirtelen rosszul lett, és be kell mennem hozzá a kórházba.

- A lányomnak pont abban az időben van zongoraórája/edzése/nyelvórája, ezért nem tudok jönni.

- Köszönöm az információt a tanfolyammal kapcsolatban. Sajnos, az említett időpontokban külföldön fogok tartózkodni, így nem tudok részt venni rajta.

- Az a helyzet, hogy múlt héten megváltozott az érdeklődési köröm, ezért a részvételem a tanfolyamon már nem aktuális.

- A fiam ma délután szülinapi bulira megy, ezért nem tudok megjelenni a megbeszélt találkozón.

- Tegnap óta ismét nem ver a férjem, este is nagyon kedves volt hozzám, már nincs szükségem a segítségre.

Bizonyára mindenkinek feltűnt, hogy ezek a kifogások nem is kifogások...

Az ember egyértelműen megindult a felszívódás lejtőjén. Az élet helyett többnyire inkább a létezést választja, hiszen ez a legkényelmesebb megoldás. Ha nincs rákényszerítve a gondolkodásra, a megoldáskeresésre, akkor nem használja sem az eszét, sem a kreativitását. Amúgy sem kell már vízért menni a kútra, sem fát vágni, hogy meleg legyen a hideg napokon. A fejfájásra nem kell gyógynövényt szedni, szárítani és megfőzni, az elmúlását megoldja a tabletta, a történéseket meg állítólag úgysem tudjuk befolyásolni. Amennyiben ez valóban így van, akkor teljesen érthető a felsorolt kifogások fantáziátlansága.

Hozzászólások

@

Küldés