Elfüstölt egészség

Bernád Emese 2007.2.22. 7:06

A legelterjedtebb káros szenvedély, a dohányzás kb. a lakosság 35%-át érinti.

Tagadhatatlan, hogy a dohányzást nem lehet egy kalap alá venni az alkohollal és a droggal, hiszen a dohányos szenvedélye mellett teljes értékű munkát végez, a cigaretta nem teszi tönkre a családok életét. Társadalmilag tehát tolerált (szemben a droggal), viszont az egészség védelmének szempontjából ugyanolyan veszélyt jelent.

Az indiánok már jóval Amerika felfedezése előtt ismerték a dohányt, amelyet isteni eredetűnek tartottak. A szent tűz szításához használták a jó illatú száraz leveleket, így próbálván kiengesztelni isteneiket. Egy spanyol misszionárius, aki a hódítókkal érkezett Amerikába, részletesen leírta az őslakók dohányzási szokásait: a dohányleveleket belesodorták egy száraz levélbe, az egyik végét meggyújtották, a másik végén pedig szívták a füstöt. Az indiánok készleteket halmoztak fel a dohányból, amiből a nyakukban lógó zacskóban mindig magukkal vittek egy kis adagot. Ez a tabaccos gyorsan elterjedt a földrészt meghódító tengerészek között, majd közvetítésükkel Európába is eljutott.

Jean Nicot (a dohányméreg felfedezésekor őt tisztelték meg a nikotin elnevezéssel) orvos a francia király követeként érkezett a portugál udvarba. Érdeklődését felkeltette az Újvilágból hozott növény: hallott arról, hogy az indiánok gyógyításra használják, így ő is gyógynövénynek tartotta. A dohánylevelekkel sebeket, fekélyeket kezelt, a dohányporral fejfájást gyógyított. Az uralkodók gazdagodni kezdtek a dohányra kivetett vámon, így terjedésének többé semmi nem szabhatott gátat.

Már 1586-ban megjelent az első röpirat a dohányzás káros hatásairól, igaz, különösebb visszhang nélkül. Napjainkban is hasonló a helyzet: újabb és újabb kutatások támasztják alá a dohányzás egészségre való káros hatását, ennek ellenére emberek milliói gyújtanak rá. Pedig nagyon hosszú a nikotin bűnlajstroma: tüdőrák, gégerák, légzőszervi betegségek, szív-és vérkeringési panaszok, terméketlenséget, menstruációs zavarok. Érszűkítő hatása is ismert: a rossz vérellátás következtében a bőr elveszti üdeségét, rugalmasságát. (Érdekes, hogy míg az amerikai őslakosok nem hódoltak szenvedélyesen a dohányzásnak, így köreikben nem fordult elő dohányzás okozta megbetegedés, addig az európai ember mértéket nem ismerve kezdte „élvezni” azt – így káros hatásai csakhamar megmutatkoztak nála.)

Földünkön a 15 évesnél idősebb populáció közel 1/3-a dohányzik. Világviszonylatban több a férfi dohányos (47%) mint a női (12%), de Kelet- és Közép-Európában már 28% a dohányzó nők aránya. Ez a szám a fiatalabb generációk körében még magasabb, sőt, a kezdő dohányosok életkora 15 év alá csökkent. Mutatósnál mutatósabb reklámokkal ugyanis „sikerült” elérni, hogy a fiatalok a dohányzást tartják a felnőtté válás eszközének.

És bár az utóbbi időben a dohányosok száma csökkenő tendenciát mutat, egyre több a dohányzó nő. Számukra is, miként a fiatalok számára, szimbólum a cigaretta: kiegészítő, a független, veszélyes és modern nő képének elengedhetetlen tartozéka, a konvenciók szorításából való kitörés jelképe. Holott egészségkárosító hatása szinte mindenki számára ismert.

(Folytatjuk)