Rákkeltő anyagok a táplálékban (10)


Dr. Tóth Erzsébet, orvos  2011.4.28. 5:00

A táplálkozás során az ember naponta több száz anyagot juttat a szervezetébe, ezeknek csupán egy kisebb hányada hasznosítható a testfunkciók fenntartásához.

Némely anyagok rákkeltő hatással bírnak. Ezekre az anyagokra érdemes figyelmet szentelni, mivel fontos szerepük lehet a rosszindulatú daganatok kialakulásában.

A rákkeltő anyagok az örökítő génekhez kapcsolódnak, és megváltoztatják azok szerkezetét. Ha ez a változás visszafordíthatatlan, az ily módon megváltoztatott sejtek rákos sejtekké alakulhatnak.

A táplálékban előforduló rákkeltő anyagokat négy csoportra oszthatjuk.

Elsőként nézzük azokat az anyagokat, amelyek már önmagukban rákkeltő hatásúak. Ide sorohatjuk a gombamérgeket. E kifejezés 1962-ben látott napvilágot Angliában, mikor egy titokzatos betegség következtében százezer darab pulyka halt meg. Hamarosan kiderült, hogy az állatokat olyan földimogyoróval etették, amely gombamérget tartalmazott. A gombamérgek legjelentősebb képviselői az aflatoxinok, melyek a penészgomba bomlásakor keletkeznek. Ezek leginkább a penészes gabonafélékben fordulnak elő, nyirkos, meleg tárolási körülmények között. Kétféle módon juthatnak a szervezetbe. Egyrészt a penészgombát tartalmazó élelmiszer elfogyasztása esetén, másrészt olyan állati eredetű táplálékok fogyasztásákor, melyek aflatoxinmaradékokat tartalmaznak. Az aflatoxin mellett egyéb gombamérgek a sajthéjban, penészes gabonában, fehérbabban találhatók.

Az élő szervezetekben keletkező rákkeltő anyagok csoportjába tartoznak a nitráttartalmú anyagok. Ezek az alapvegyületekből keletkeznek a szervezetünkben, vagy bizonyos élelmiszerekkel jutnak be. Jelentős szerepük van a rosszidulatú daganatok kialakulásában, ezért érdemes közelebbről megismerkednünk velük.

A nitrát zöldségfélékkel, pácolt hússal, ivóvízzel kerülhet a szervezetbe (egy tipikus észak-amerikai étrend napi 75 mg nitrátot tartalmaz), továbbá konzervhússal, gabonatermékekkel, gyümölcsökkel. A nitrát tartalmú anyagok az emberi nyálban is megtalálhatók. Ez úgy történhet meg, hogy a táplálékkal felvett nitrát egy részét már a szájban lévő baktériumok kiválasztják, és a nyálban raktározódik el. A szervezeten belüli nitrátképződés a gyomorban, bélben, valamint a vizeletben megy végbe. A gyomorban a túl alacsony és a túl magas savtermelés is kedvez ennek a folyamatnak. A nitráttartalmú anyagok képződését azonban gátolni képes az E- és a C-vitamin.

Különböző országokban folytatott kutatások rámutattak, hogy a gyomordaganat és az ivóvíz magas nitráttartalma között szoros összefüggés van, főleg ha ez a külső körülmény alacsony E- és A-vitamin szinttel párosul. A húgyhólyag daganatai is összefüggésbe hozhatók az ivóvíz nitráttartalmával, mivel a nitrátok a vizeletben is kiválasztódnak.

A rákkeltő anyagok harmadik csoportjába azokat az anyagokat sorolhatjuk, melyek az ételek melegítésekor keletkeznek. Először 1977-ben mutatták ki, hogy a grillezett marhahús mutagén, vagyis a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz, vagy megnöveli annak előfordulási esélyét. Ennek kapcsán más élelmiszereket is megvizsgáltak, mint például a grillezett ételeket, főtt ételeket, húsleveskivonatot. Így figyeltek fel olyan rákkeltő anyagokra, melyek egyrészt a főtt ételekben, másrészt az egészséges emberek vizeletében is megtalálhatók. Ez arra utal, hogy minden ember szüntelenül ki van téve ezen anyagok kis koncentrációjának.

A rákkeltő anyagok negyedik csoportját az élelmiszer-adalékanyagok és a táplálkozási lánc egyéb járulékos anyagai alkotják. Elsősorban a mesterséges édesítőszereket érdemes megemlíteni. A szaharint főleg a hólyagrákkal szokták összefüggésbe hozni, viszont erre nem találtak bizonyítékot. Állatkísérletek során a ciklamát (mesterséges édesítőszer) karcinogén hatásúnak bizonyult, az aspartam (szintén mesterséges édesítőszer) ugyanakkor nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal.

Az élelmiszerek tartósítására használt sókat is összefüggésbe hozták a daganatok kialakulásnak gyakoriságval. Kínában például a gyakori gyomordaganatot a sózott halban fellelhető só hatásával magyarázzák, mely károsítja a gyomorfalat és megkönnyíti a rákkeltő anyagok bejutását a gyomor nyálkahártyájába.

Az állatkísérletek folyamán az alkohol nem bizonyult rákkeltő hatásúnak. Viszont az emberi szerevezetben megfigyelt daganatok egy részének kialakulásáért kétségtelenül az alkohol, vagy a magas alkoholfogyasztás hatására kialakult vitaminhiány is felelőssé tehető. Főként a szájüreg és a máj daganatai esetében. Érdekes megfigyelni, hogy mindenféle alkoholtartalmú ital azonos módon növeli a daganat kialakulásának esélyeit.

A következő részben az egyes szervek daganatai és az élelmiszerek közötti összefüggést vizsgáljuk majd.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A táplálkozás szerepe (9)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

...a daganatos betegségek kialakulásában.

2011.6.2.   


Rákmegelőző tápanyagok (12)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Tápanyagok, melyek jó hatással vannak szervezetünkre.

2011.5.20.   


Daganatok és összefüggések (11)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Az egyes szervek daganatai és a fogyasztás közötti összefüggések.

2011.5.6.   


Jin és jang ételek (8)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A sok allergiás tünet nem ok nélkül jelentkezik.

2011.4.5.   


Az ételek hatása energiarendszerünkre (7)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Az egyes ételek különféleképpen befolyásolják energiarendszerünket (jin és jang ételek).

2011.3.23.   


Az ételkészítés legfontosabb feltételei (6/2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A legtöbb elfogyasztott étel savas termékeket bocsát szervezetünkbe.

2011.3.7.    3

A rovat további cikkei

Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4


A mozgás pozitív hatásai

Tagadhatatlan, hogy a mozgás egészségünk záloga. Ha csak hetente párszor sétálunk, biciklizünk vagy kocogunk egy kicsit, már azzal sokat tettünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.

2016.10.10.    3


Orvosságok és mellékhatásaik (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Sorozatunk következő részében a vérzsírcsökkentő orvosságokról és azok kölcsön- valamint mellékhatásaival foglalkozunk.

2016.10.4.    5


Orvosságok és mellékhatásaik (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytassuk a sort a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító ibuprofen tartalmú gyógyszerekkel!

2016.6.29.    4


Orvosságok és mellékhatásaik (1)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Megcáfolhatatlan tény, hogy az orvosságok hatalmas változást hoztak életünkbe. Ha például fáj valamink, gyógyszer segítségével rövid időn belül megszabadulhatunk a fájdalomtól. (Bevezető rész)

2016.6.16.  10    5