Rákkeltő anyagok a táplálékban (10)

Dr. Tóth Erzsébet orvos  2011.4.28. 5:00

A táplálkozás során az ember naponta több száz anyagot juttat a szervezetébe, ezeknek csupán egy kisebb hányada hasznosítható a testfunkciók fenntartásához.

Némely anyagok rákkeltő hatással bírnak. Ezekre az anyagokra érdemes figyelmet szentelni, mivel fontos szerepük lehet a rosszindulatú daganatok kialakulásában.

A rákkeltő anyagok az örökítő génekhez kapcsolódnak, és megváltoztatják azok szerkezetét. Ha ez a változás visszafordíthatatlan, az ily módon megváltoztatott sejtek rákos sejtekké alakulhatnak.

A táplálékban előforduló rákkeltő anyagokat négy csoportra oszthatjuk.

Elsőként nézzük azokat az anyagokat, amelyek már önmagukban rákkeltő hatásúak. Ide sorohatjuk a gombamérgeket. E kifejezés 1962-ben látott napvilágot Angliában, mikor egy titokzatos betegség következtében százezer darab pulyka halt meg. Hamarosan kiderült, hogy az állatokat olyan földimogyoróval etették, amely gombamérget tartalmazott. A gombamérgek legjelentősebb képviselői az aflatoxinok, melyek a penészgomba bomlásakor keletkeznek. Ezek leginkább a penészes gabonafélékben fordulnak elő, nyirkos, meleg tárolási körülmények között. Kétféle módon juthatnak a szervezetbe. Egyrészt a penészgombát tartalmazó élelmiszer elfogyasztása esetén, másrészt olyan állati eredetű táplálékok fogyasztásákor, melyek aflatoxinmaradékokat tartalmaznak. Az aflatoxin mellett egyéb gombamérgek a sajthéjban, penészes gabonában, fehérbabban találhatók.

Az élő szervezetekben keletkező rákkeltő anyagok csoportjába tartoznak a nitráttartalmú anyagok. Ezek az alapvegyületekből keletkeznek a szervezetünkben, vagy bizonyos élelmiszerekkel jutnak be. Jelentős szerepük van a rosszidulatú daganatok kialakulásában, ezért érdemes közelebbről megismerkednünk velük.

A nitrát zöldségfélékkel, pácolt hússal, ivóvízzel kerülhet a szervezetbe (egy tipikus észak-amerikai étrend napi 75 mg nitrátot tartalmaz), továbbá konzervhússal, gabonatermékekkel, gyümölcsökkel. A nitrát tartalmú anyagok az emberi nyálban is megtalálhatók. Ez úgy történhet meg, hogy a táplálékkal felvett nitrát egy részét már a szájban lévő baktériumok kiválasztják, és a nyálban raktározódik el. A szervezeten belüli nitrátképződés a gyomorban, bélben, valamint a vizeletben megy végbe. A gyomorban a túl alacsony és a túl magas savtermelés is kedvez ennek a folyamatnak. A nitráttartalmú anyagok képződését azonban gátolni képes az E- és a C-vitamin.

Különböző országokban folytatott kutatások rámutattak, hogy a gyomordaganat és az ivóvíz magas nitráttartalma között szoros összefüggés van, főleg ha ez a külső körülmény alacsony E- és A-vitamin szinttel párosul. A húgyhólyag daganatai is összefüggésbe hozhatók az ivóvíz nitráttartalmával, mivel a nitrátok a vizeletben is kiválasztódnak.

A rákkeltő anyagok harmadik csoportjába azokat az anyagokat sorolhatjuk, melyek az ételek melegítésekor keletkeznek. Először 1977-ben mutatták ki, hogy a grillezett marhahús mutagén, vagyis a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz, vagy megnöveli annak előfordulási esélyét. Ennek kapcsán más élelmiszereket is megvizsgáltak, mint például a grillezett ételeket, főtt ételeket, húsleveskivonatot. Így figyeltek fel olyan rákkeltő anyagokra, melyek egyrészt a főtt ételekben, másrészt az egészséges emberek vizeletében is megtalálhatók. Ez arra utal, hogy minden ember szüntelenül ki van téve ezen anyagok kis koncentrációjának.

A rákkeltő anyagok negyedik csoportját az élelmiszer-adalékanyagok és a táplálkozási lánc egyéb járulékos anyagai alkotják. Elsősorban a mesterséges édesítőszereket érdemes megemlíteni. A szaharint főleg a hólyagrákkal szokták összefüggésbe hozni, viszont erre nem találtak bizonyítékot. Állatkísérletek során a ciklamát (mesterséges édesítőszer) karcinogén hatásúnak bizonyult, az aspartam (szintén mesterséges édesítőszer) ugyanakkor nem rendelkezik ilyen tulajdonsággal.

Az élelmiszerek tartósítására használt sókat is összefüggésbe hozták a daganatok kialakulásnak gyakoriságval. Kínában például a gyakori gyomordaganatot a sózott halban fellelhető só hatásával magyarázzák, mely károsítja a gyomorfalat és megkönnyíti a rákkeltő anyagok bejutását a gyomor nyálkahártyájába.

Az állatkísérletek folyamán az alkohol nem bizonyult rákkeltő hatásúnak. Viszont az emberi szerevezetben megfigyelt daganatok egy részének kialakulásáért kétségtelenül az alkohol, vagy a magas alkoholfogyasztás hatására kialakult vitaminhiány is felelőssé tehető. Főként a szájüreg és a máj daganatai esetében. Érdekes megfigyelni, hogy mindenféle alkoholtartalmú ital azonos módon növeli a daganat kialakulásának esélyeit.

A következő részben az egyes szervek daganatai és az élelmiszerek közötti összefüggést vizsgáljuk majd.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés