A feminizmus története I.
A Nemzetközi Nőnap eredeti célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.
A Nemzetközi Nőnap eredeti célja: tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt. Ezért indítjuk útjára most sorozatunkat.
A korábbi évszázadokban is akadtak nők (ún. protofeministák), akik tiltakoztak a gyengébbik nem korlátok közé zárása ellen, ám szervezett mozgalmakról ekkor még
nem beszélhetünk. Mérföldkőnek számít az 1789-es francia forradalom. Bár a nők aktívan részt vettek a tüntetésekben és harcokban, hamar rá kellett jönniük, hogy a szabadság-egyenlőség-testvériség hármasából számukra semmi sem valósult meg.
Olympe de Gouges az „Emberi és polgári jogok nyilatkozatára” 1791-ben a „Női és polgárnői jogok nyilatkozatával” reagált, melyben azt követeli, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat kapjanak. A nők ugyanis nem választhattak, nem tölthettek be hivatalt és saját tulajdonuk sem lehetett. Gouges egyik alaptétele, hogy ha a kötelességek ugyanazok, a jogok esetében sem lehet ez másképp. „Ha a nőnek joga van fellépni a vérpadra, ugyanúgy joga kell, hogy legyen fellépni a tribünre is...” – áll a X. cikkben.
A nyilatkozat történelmi jelentőségű, hisz ez az emberi jogok első univerzális megfogalmazása, ugyanazokat az elvárásokat támasztja mindkét nemmel szemben. Az irodalomban különböző véleményeket találni arra vonatkozólag, hogy milyen volt a nyilatkozat fogadtatása. Az egyik szerint a nyilatkozat mindössze öt példányban jelent meg, és politikailag teljesen ignorálták. (Mások szerint egész Franciaországban, sőt külföldön is nagy visszhangot keltett.) Az első feltételezés mellett szól az, hogy Gouges nyilatkozata a mai napig hiányzik a legtöbb jogtörténeti dokumentumgyűjteményből. (Az iratot – amelyet addig a Francia Nemzeti Könyvtárban figyelemre sem méltattak – 1972-ben fedezték fel újra.)
A holland származású Etta Palm-Aelders 1790 december 30-án a Nemzeti Konvent előtt tartott beszédet a törvények igazságtalanságáról, amelyek a férfiakat részesítik előnyben. Említésre méltó még a francia forradalom amazonjának nevezett Théroigne de Méricourt. Ő és Sandrine Dejou minden nő számára követelte a felfegyverkezés és a hadseregbe lépés jogát.
A képeken: Olympe de Gouges (fent) és Théroigne de Méricourt
(Folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A feminizmus története IV.
A nők szerepét nagyban befolyásolja a média, a reklámok és ezzel együtt a fogyasztóipar. (Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.)
2015.5.25. 8
A feminizmus története III.
Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.
2015.4.24. 5
A feminizmus története II.
Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.
2015.3.19. 7
A rovat további cikkei
Érzékhiány
Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...
2024.10.16. 6
Megint nőies
Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?
2024.7.31. 2 15
Viperafészkek
Nők – ezerfélék. A közvélemény nincs túl jó véleménnyel róluk, és ők sem egymásról.
2024.1.24. 25
Nők a kutatásban és az IT területein
A nemek közti egyensúly hiánya továbbra is kiemelt probléma a kutatási és az IT területeken. Sajnos mai napig tény, hogy mind globálisan, mind országonként vizsgálva a nők jelentősen alulreprezentáltak ezekben a szektorokban.
2024.1.14.
A világ legjobban fizetett női sportolói
A sport óriási pénz- és szórakozási forma világszerte, bár a nemek között még a 21. században is hatalmas szakadékok vannak.
2023.4.2.
Valentin-napi nagy Ő lista
Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...
2023.2.12. 9
Nincs felmentés
A szexuális zaklatásra vagy erőszakra soha nincs és nem is lehet semmilyen mentség, semmilyen felmentés!
2022.4.2. 11
Holtomiglan-holtodiglan
A bűnügyi hírekben sajnálatos módon mindennapossá vált a családi tragédiák sora.
2022.3.25.
Női kategóriáink
Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.
2021.2.26. 26