A feminizmus története II.


Jády Mónika  2015.3.19. 2:03

Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

Mary Wollstonecraft ír származású angol írónő, fordító, filozófus már 1786-ban foglalkozott a lányok oktatásának kérdésével (Thoughts on the Education of Daughters). Neve viszont csak valamivel később, a francia forradalom idején vált ismertté.

A franciaországi események az arisztokrácia körében erős ellenérzést váltottak ki. A forradalom támogatóit veszélyesnek ítélték meg, és támadást intéztek ellenük. Az első jelentős kritika szerzője Edmund Burke – erre reagált Mary Wollstonecraft „Emberi jogok védelme” (A Vindication of the Rights of Man) című írásában, amelyben kiáll a forradalom és annak elvei mellett. (Csak ezután nem sokkal íródott a klasszikusnak tartott „Az ember jogai” (The Rights of Man), Thomas Paine tollából.) Mary Wollstonecraft fő műve, a „Nők jogainak védelme” (A Vindication of the Rights of Woman) 1792-ben jelent meg. (Ebben az évben Franciaországba költözött, és három évig Párizsban élt.) Könyvét a Konvent tagjainak ajánlotta, valamint a későbbi külügyminiszternek, Charles Maurice de Talleyrand-Périgoldnak, aki azt fejtegette egyik publikációjában, hogy a nők számára elegendő a házimunkák elvégzésére irányuló képzés.

Wollstonecraft rámutatott, hogy a nemek közötti jellembeli különbségek a társadalomban uralkodó szabályokra vezethetők vissza. A nő azért tűnik butának, és köti le idejét ostoba tevékenységekkel, túlzásba vitt szépítkezéssel, mert oktatásban nem részesül, így ilyenné fejlődik a jelleme. A nőnek élete legalább első húsz évére elég, ha szép, és megtanulja a női praktikákat, gyengének, védelemre szorulónak mutatkozik a férfiak előtt. Kifejti, hogy megfelelő iskolázással a nők öntudatra ébrednének és szellemi teljesítőképességüket ki tudnák használni. Azzal is argumentál a nő iskoláztatása mellett, hogy az előnyére válik a gyermeknevelés és a házasság során: férjének nem csupán felesége, hanem szellemi partnere is lesz.

A könyvet szinte azonnal lefordították franciára, és írója nevét ismertté tette nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Wollstonecraft későbbi férje, William Godwin irodalmár így vélekedett az írásról: „...Mary ezzel nőtársainak fontosabb szolgálatot tett, mint az összes többi író és írónő, aki valaha is tollat ragadott az elnyomottak és hátrányos helyzetűek nevében. A „Nők jogainak védelme” mérföldkőnek számít a nők jogaiért folytatott harcban, a feminista szakirodalom egyik alapműve.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A feminizmus története IV.

Jády Mónika

A nők szerepét nagyban befolyásolja a média, a reklámok és ezzel együtt a fogyasztóipar. (Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.)

2015.5.25.    8


A feminizmus története III.

Jády Mónika

Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

2015.4.24.    5


A feminizmus története I.

Jády Mónika

A Nemzetközi Nőnap eredeti célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

2015.3.7.    13

A rovat további cikkei

Nincs felmentés

Jády Mónika

A szexuális zaklatásra vagy erőszakra soha nincs és nem is lehet semmilyen mentség, semmilyen felmentés!

2022.4.2.    11


Holtomiglan-holtodiglan

Faar Ida

A bűnügyi hírekben sajnálatos módon mindennapossá vált a családi tragédiák sora.

2022.3.25.   


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2021.2.26.    26


Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2020.10.17.    17


Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2020.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2020.4.26.    10


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14