A feminizmus története II.


Jády Mónika  2015.3.19. 2:03

Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

Mary Wollstonecraft ír származású angol írónő, fordító, filozófus már 1786-ban foglalkozott a lányok oktatásának kérdésével (Thoughts on the Education of Daughters). Neve viszont csak valamivel később, a francia forradalom idején vált ismertté.

A franciaországi események az arisztokrácia körében erős ellenérzést váltottak ki. A forradalom támogatóit veszélyesnek ítélték meg, és támadást intéztek ellenük. Az első jelentős kritika szerzője Edmund Burke – erre reagált Mary Wollstonecraft „Emberi jogok védelme” (A Vindication of the Rights of Man) című írásában, amelyben kiáll a forradalom és annak elvei mellett. (Csak ezután nem sokkal íródott a klasszikusnak tartott „Az ember jogai” (The Rights of Man), Thomas Paine tollából.) Mary Wollstonecraft fő műve, a „Nők jogainak védelme” (A Vindication of the Rights of Woman) 1792-ben jelent meg. (Ebben az évben Franciaországba költözött, és három évig Párizsban élt.) Könyvét a Konvent tagjainak ajánlotta, valamint a későbbi külügyminiszternek, Charles Maurice de Talleyrand-Périgoldnak, aki azt fejtegette egyik publikációjában, hogy a nők számára elegendő a házimunkák elvégzésére irányuló képzés.

Wollstonecraft rámutatott, hogy a nemek közötti jellembeli különbségek a társadalomban uralkodó szabályokra vezethetők vissza. A nő azért tűnik butának, és köti le idejét ostoba tevékenységekkel, túlzásba vitt szépítkezéssel, mert oktatásban nem részesül, így ilyenné fejlődik a jelleme. A nőnek élete legalább első húsz évére elég, ha szép, és megtanulja a női praktikákat, gyengének, védelemre szorulónak mutatkozik a férfiak előtt. Kifejti, hogy megfelelő iskolázással a nők öntudatra ébrednének és szellemi teljesítőképességüket ki tudnák használni. Azzal is argumentál a nő iskoláztatása mellett, hogy az előnyére válik a gyermeknevelés és a házasság során: férjének nem csupán felesége, hanem szellemi partnere is lesz.

A könyvet szinte azonnal lefordították franciára, és írója nevét ismertté tette nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Wollstonecraft későbbi férje, William Godwin irodalmár így vélekedett az írásról: „...Mary ezzel nőtársainak fontosabb szolgálatot tett, mint az összes többi író és írónő, aki valaha is tollat ragadott az elnyomottak és hátrányos helyzetűek nevében. A „Nők jogainak védelme” mérföldkőnek számít a nők jogaiért folytatott harcban, a feminista szakirodalom egyik alapműve.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A feminizmus története IV.

Jády Mónika

A nők szerepét nagyban befolyásolja a média, a reklámok és ezzel együtt a fogyasztóipar. (Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.)

2015.5.25.    8


A feminizmus története III.

Jády Mónika

Sorozatunk célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

2015.4.24.    5


A feminizmus története I.

Jády Mónika

A Nemzetközi Nőnap eredeti célja a tiszteletadás a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt.

2015.3.7.    13

A rovat további cikkei

Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2017.11.25.    5


A marionett bábuk

Oriskó Renáta

A marionett bábuk nap, mint nap magukra csatolják a láthatatlan zsinórokat, hogy mások kedvükre rángathassák őket.

2017.7.24.    13


A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11


Nellie Bly

Busai Hajnalka Lilla

Azaz eredeti nevén Elizabeth Jane Cochran volt az első női oknyomozó újságíró. A leghíresebb Viktória-korabeli nő, tíz napig élt beépülve egy akkori tébolydában.

2017.3.6.    24


Átlagos lányok

Póda Erzsébet

Úgy vagyunk szépek, ahogyan természetesen vagyunk.

2017.2.8.    18