A henyélő nő jussa


Póda Erzsébet  2009.8.24. 13:40

Nyaralunk, döntött a család. Méghozzá úgy, hogy közben pihenni is fogunk.

Ezúttal nem hotelbe mentünk, nem is sátorozni, hanem kiválasztottunk egy panziót a tenger partján (semmi reggeli, semmi vacsora), lefoglaltuk a szállást, s útra keltünk. Sokórás autózás után megérkeztünk, és miután a panzió tulajdonosa a szobáinkba irányított, lepakoltunk, s indultunk is a hűs habok közé. Alkonyatkor hazatértünk, lefeküdtünk. Másnap egy rövid reggeli után újra irány a part: fürdés és henyélés. Este vissza, tisztálkodás, majd belevetettük magunkat a tengerparti éjszakába. És ez így ment három napon át.

A negyedik nap reggelén, pokróccal a kezünkben épp indulni készültünk nyári lazsálásunkra, mikor őszinte házigazdánk nem bírván tovább magában tartani, nekem szegezte a kérdést: miért nem tüsténkedek a konyhában? Mondtam neki, hogy szabadságolni jöttem, nem főzőcskézni. Mire fejcsóválva megjegyezte, hogy a másik négy vendégcsalád asszonyai minden nap reggelit és vacsorát készítenek a családjuknak.

Való igaz. Az asszonyok már reggel hatkor zörögtek a konyhában, aztán megterítettek a teraszon, felszolgálták a reggelit, majd elmosogattak, bepelenkázták a legkisebbeket és csak utána indultak a strandra. Este szintén bőszen csörömpöltek az alagsori konyhában, megterítettek az olajfák árnyékában, és felszolgálták a vacsorát. Ha kellett, elszaladtak a közeli kisboltba sörért a családfőknek, majd újabb időt töltöttek a mosogatással, rendrakással. Elaltatták a síró kicsinyeket, s mire mindennel végeztek, úgy éjféltájt, csak akkor estek be az esti sörözéstől-borozástól már bódultan alvó férjuraik mellé.

A rendes asszonyok tényleg mindent megtettek, hogy családjuk jól érezze magát a tengerparti nyaraláson. A legnagyobb hőségben, míg hozzátartozóik a habokban hűsöltek, ők a strandról elszaladtak a boltba, hogy megvásárolják az estebédhez szükséges hozzávalókat. Azt a szálláshelyre vitték, hogy este kombinálják az otthonról hozott alapanyagokkal, és helyre kis vacsorát csapjanak – természetesen minden nap más fogásokat, és legalább négy személyre. Idősödő házigazdánk a harmadik naptól kezdve minden reggel megkérdezte tőlem, ma mit fogok készíteni a konyhában? S minden nap készségesen szolgáltattam a választ: nyaralni jöttem, nem főzőcskézni, főzni majd otthon fogok. Az idő előrehaladtával egyre rosszallóbban csavargatta a fejét, míg az utolsó előtt napon kifakadt: ilyen nővel még nem találkozott, mióta felépítette a panzióját!

Lehet, hogy pironkodnom kellett volna, de csak egy jót nevettem. Mert tényleg pihenni mentem, lustálkodni, élvezni a sós tengervizet, napozni, másként tölteni azt a hetet, mint a többit évközben. Kicsit sajnáltam is azokat a nőtársaimat, akiknek az egész kirándulásból nem sok élvezet jutott, hiszen ők főztek, takarítottak, mostak, fáradoztak, hogy kiszolgálják családjukat. Az egyikük például azzal magyarázkodott, hogy így olcsóbbra jön ki a kirándulás. Holott, utánaszámolva, mi a strandon megvásárolt kiflivel, zsemlével, főtt kukoricával, meg vendéglőkben elfogyasztott könnyű vacsorával is rendkívül előnyös áron nyaraltunk. Ráadásul nekik az egyetlenegy hozzátartozójuk sem segített, még krumplit pucolni sem – hiszen ők bezzeg nyaralni jöttek!

Elutazásunk napján koros házigazdánk mosolyogva kísért az autónkhoz, hogy kézfogással búcsúzzon tőlünk. Még tett egy utolsó megjegyzést a konyhai abszenciámra, aztán előhúzott valahonnan egy szál leándervirágot meg egy kisüveg házipálinkát, és mosolyogva a kezembe nyomta. Azért még hozzáfűzte: azok az asszonyok, akik elkerülik a konyhát, ezt érdemlik...

A cikk megjelent a Csallóköz című regionális lapban



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2019.11.17.    17


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22


Megint nőies

Póda Erzsébet

Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?

2019.7.1.  2    15


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2018.11.25.    5


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2018.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2018.4.26.    10


Valentin-napi nagy Ő lista

Busai Hajnalka Lilla

Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...

2018.2.14.    9