Piros esernyő


Tornóczyová Ľubica  2007.1.5. 8:27

A szexbizniszben dolgozók ellen elkövetett erőszak, avagy mit takar a piros esernyő?

A piros esernyő (vagyis az angolul használatos red umbrella szókapcsolat) a harc szimbóluma -- egy aránylag új, aránylag ismeretlen és aránylag békés jelkép. Az aktivisták a világ minden részén elfogadták ezt a szimbólumot a szexbizniszben dolgozó nők, férfiak és transzgender személyek emberi jogaiért való harc közös megjelöléseként. A piros esernyő elválaszthatatlan része a politikai lobbynak, és az emberi jogok betartásának, de nem utolsósorban egy dátumhoz is kötődik: december 17-éhez.

December 17-e a szexbizniszben dolgozók ellen elkövetett erőszak megszüntetésének nemzetközi napja. A családon belüli és a nők ellen irányuló erőszak problematikájára Szlovákiában már több éve figyelmeztetnek. Az erőszakkal kapcsolatban azonban csak ritkán esik szó a szexbizniszben dolgozókról. Az én szemszögemből az ezen a területen dolgozó emberek a legsebezhetőbbek, a társadalom szélére szorultak közé tartoznak, és ezáltal az erőszaknak leginkább kitett csoportokhoz sorolhatók.

A szexbizniszben dolgozók ellen elkövetett erőszak többrétű. Ezeket a személyeket gyakran éri bántás az élettársuk, a kliensük, a nyilvánosság vagy az állam részéről. Itt nem csupán a fizikai erőszakra gondolok, amely e munka során gyakran előfordul, hanem főleg a lelki erőszakra. A durva szitkok, a fenyegetések, a szexbizniszben dolgozó emberek vagy a munkájuk egyáltalán nem hízelgő megnevezése szinte minden ember szótárában megtalálható, anélkül, hogy ezeket a trágárságokat vagy ócsároló megnevezéseket az erőszak formáinak tekintenék.

A szexbizniszben dolgozók ellen elkövetett erőszakhoz tartozik a szexuális erőszak is. Széles a skála, a szóbeli szexuális zaklatástól a nemi erőszakig terjed, amelyet gyakran egyáltalán nem vesznek komolyan – mintha ez esetben megengedhető lenne. A gazdasági erőszak szintén nem számít kivételnek. A kliensek sokszor nem fizetnek a nyújtott szolgáltatásért, vagy meglopják a szexbiparban dolgozót.

A szexbizniszben dolgozók megbélyegzése oda vezet, hogy a társadalom és a bűnüldöző szervek szemet hunynak az ellenük elkövetett erőszak és bűntények felett. Az erőszakot e munka elválaszthatatlan részeként, velejárójaként fogják fel. Pedig az ellenük elkövetett erőszak is bűntény, és ezért meg kell büntetni az elkövetőket. Ugyanígy elengedhetetlen, hogy komolyan vegyék az ő tanúvallomásaikat.

Ki kell fejlődnie annak a mechanizmusnak, amely a szexbizniszben dolgozókat támogatja abban, hogy bejelentsék a sérelmükre elkövetett bűntényeket, és ezzel foglalkozzanak is. Fontos, hogy kialakuljon egy információs rendszer, hogy az érintettek áttekintést kapjanak a veszélyes kliensekről. Ezek a lépések segítenének visszaszorítani a szexbizniszben dolgozó nők, férfiak és transzgender személyek ellen elkövetett erőszakot.

Amíg az állam nem legalizálja a szexipart, és továbbra is bűnözőként kezeli az ebben az „ágazatban” dolgozókat, addig ellenük továbbra is rendszeresen követnek el erőszakot, mondhatni, az állami hatalom hivatalos jóváhagyásával. A szexbizniszben dolgozókra állandóan megvetően fognak nézni, mint kriminális elemekre. Az ilyen hozzáállás a társadalom peremére taszítja ezeket az embereket, akikre nem úgy tekintenek, mint teljes jogú és egyenjogú személyekre.

A szexbizniszben dolgozók a sztereotípia szerint értéktelen emberek, és veszélyt jelentenek a nyilvános és társadalmi rend szempontjából, mint perverz vagy lelkileg sérült személyek. Ebből kifolyólag a társadalom nem szentel kellő figyelmet a problémáiknak, és gyakran elhallgatja azt a tényt, hogy sokkal inkább ki vannak téve az erőszaknak, mint más csoportok.

Az erőszak viszont nem a munkatöltetük része, hanem bűntény. Ítéljük hát el éppúgy az ellenük elkövetett erőszakot, mint a más területeken dolgozók ellen elkövetett erőszakot!

A szerző az Odyseus Polgári Társulás munkatársa, és az utcai szexiparban dolgozókkal foglalkozik.

Fordította: Jády Mónika



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2019.11.17.    17


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22


Megint nőies

Póda Erzsébet

Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?

2019.7.1.  2    15


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2018.11.25.    5


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2018.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2018.4.26.    10


Valentin-napi nagy Ő lista

Busai Hajnalka Lilla

Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...

2018.2.14.    9