Segélykérés


Póda Erzsébet  2010.2.8. 6:55

Segíts anyám, sikoltotta a lány.

Segíts, anyám! Sikoltotta a lány, amikor a táltosok lován ülő harcos elragadta viskójuk mellől. Az anya földre szegezte tekintetét, s csak annyit szólt: -- Gyenge vagyok, kérd a bátyád segítségét.
Segíts, bátyám! Sikoltotta a lány, amikor a táltosok lován ülő harcos elragadta viskójuk mellől. A báty, annyit szólt – Tekints nejemre, s kisded gyermekeimre, el kell őket tartanom, nem siethetek utánad. Kérd a mátkád segítségét!
Segíts, mátkám! Sikoltotta a lány, amikor a táltosok lován ülő harcos elragadta viskójuk mellől.
A mátka éles kardot ragadott, s lekaszabolta a táltosok lován ülő harcost.
Húsz év múltán a lány, fáradt, ráncos arccal, kérges talppal-tenyérrel, több szüléstől széles csípőjével, megereszkedett mellekkel, gyakran gondolt arra, talán jobb lett volna, ha a táltosok lován érkező harcos örökre elragadja őt viskójuk mellől.

*

Segíts, anyám! Sikoltotta a lány, amikor apja megegyezett a szomszéd birtok nagyurával, hogy nekiadja a lányát. Az anya földre szegezte a tekintetét, s csak annyit szólt: -- Nincs nékem szavam, kérd a bátyád segítségét.
Segíts, bátyám! Sikoltotta a lány, amikor apja megegyezett a szomszéd birtok nagyurával. A báty azt mondta: -- Apám szava szent. Kérd a mátkád segítségét!
Segíts, mátkám! Sikoltotta a lány, amikor apja megegyezett a szomszéd birtok nagyurával.
A mátka éjjel megszöktette a lányt.
Tíz év múltán a lány, a nélkülözéstől aszott testtel, a szülésektől megfáradva, a patak hideg vizében szennyest mosva gyakran gondolt arra, talán jobb lett volna, ha az apja megegyezett volna a szomszéd birtok nagyurával.

*

Segíts, anyám! Sikoltotta a lány, mikor nem tudta, mit tegyen. Az anya nem akart beszélgetni, inkább pénzt dobott az asztalra, majd ment a dolgára.
Segíts! Sikoltotta másodszor is a lány, mert nem tudta mit tegyen. Az anya szívott egy utolsót a cigarettájából, majd elnyomta a csikket. A tükörért nyúlt, berúzsozta a száját, és az asztalra dobta egy ginekológus névjegykártyáját.
Segíts, bátyám! Sikoltotta a lány, amikor nem tudta, mit tegyen. A báty azt mondta, most nem ér rá, bulizni mennek a haverokkal, kérje a fiúja segítségét.
Segíts...! Sikoltotta a lány, mikor nem tudta mit tegyen.
A fiú megvonta a vállát, majd a házasságkötő terembe vitte a lányt.
Öt év múlva a lány keserűen gondolt arra a napra, mikor először sikoltott segítségért. Gyermekeit megetette, lefektette, betakargatta, elaltatta. Becsukta az ajtót, és kisétált a folyóhoz. Nem félt a sötét éjszakában, megszokta már a magányt -- az örökkévalóság óta mindig egyedül maradt a gondjaival. A híd korlátjára állt, kitárta karjait, s a szélre bízta magát. Repült, csak repült. Már nem volt magányos. Szabad lett. Örökre.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Macskakő

Póda Erzsébet

Amikor nagyanyámat, akit különleges képességei miatt boszorkánynak tartottak a faluban, eltemették a temető sarkában, arccal lefelé, egy három méterre leásott gödörbe, úgy zokogtam, mint egy kisgyerek.

2017.3.5.    5


Sorstanulság

Póda Erzsébet

Akkor, amikor találkoztunk, s beszélgetni kezdtünk, férfias volt, pont, mint ahogy azt megálmodtam.

2016.8.25.    9


Póda Erzsébet

A kislány az ablakban könyökölt. Vastag pokrócba bugyolálva, egy széken térdelve nézte a sötét éjszakát.

2014.12.31.  2    10


Csönd

Póda Erzsébet

Néha nem lehet azt mondani, hogy majd lesz valahogy.

2013.9.15.    26


Olthatatlan parázs

Póda Erzsébet

Bátyáim óvtak széltől, naptól, hideg víztől, rossz időtől, mások csípős nyelvétől.

2013.3.3.  1    27


A kisbaba

Póda Erzsébet

Rekkenő hőség volt. Mezítelen talpamat hiába dörgöltem némi enyhülés reményében a fűcsomóhoz. Nem segített.

2012.6.24.    11

A rovat további cikkei

Barna Berni:The One

Wolner Annamária

Ez a könyv nem akarja megmondani a tutit. Finoman, de határozottan ültet le, és elgondolkodtat.

2017.2.14.    18


Karácsonyi díszek

Wolner Annamária

Egész éjszaka hatalmas pelyhekben hullott a hó, és reggelre mindent beborított.

2016.12.25.    4


A pipacsok hallgatnak

Póda Csanád

Mikor elindult, már hallani vélte a távolban a rendőrautók szirénázását. Persze lehet, hogy csak a füle csengett, bár izgulni nem izgult.

2016.3.30.    3


A hosszú élet titka

Mester Györgyi

Amikor a vásárcsarnok kijáratánál összefutottak, mindkettejük kezében hatalmas, tömött szatyrok lógtak, mégis, udvariaskodni próbáltak egymással.

2016.2.13.    8


Végső diagnózis

Mester Györgyi

Fáradékony? Hát, tudja, én se bírnék órákat ilyen magas sarkú cipőben járni.

2015.10.19.    17


Birkatársadalom

Danczi Mónika

A hatalmasok azon törték a fejüket, hogyan lehetne minél nyugalmasabb életet élni.

2015.9.30.    22