Kutyák és nők

Póda Erzsébet  2016.1.8. 0:04

Hogyan függ össze december, a kutyák és a nők?

Az elmúlt év végén nem csak nekem tűnt fel, hogy advent ideje alatt nem kerültünk ünnepi, várakozós hangulatba. Már azt hittem, csak én vagyok ilyen elégedetlen, de nem, több ismerősöm is panaszkodott ugyanerre. A rádiók nem játszottak karácsonyi zenéket, csak az utolsó pár napban. A vásárok hangulata többségében elmaradt az egy, két vagy öt évvel ezelőttitől. A szupermarketekben és plázákban persze nyüzsögtek az emberek. Nem áhítatot kerestek vagy lecsendesülést. Inkább rohantak, vásároltak, haszontalan tárgyakat, melyek többsége az ajándékozás után a lakás egy kevésbé frekventált szegletében, vagy a szemétben kötött ki. A közösségi oldalak (ma már mindent ott csinálunk, mindenről ott értesülünk) különféle botrányokkal voltak tele. Talán csak az iszonyúan közhelyes képes idézetek jelezték, hogy december van.


A karácsony gyorsan eltelt. A családok lelkiállapotától és szándékától függött, tudnak-e emelkedettséget varázsolni otthonukba, legalább arra az egy-két napra. Az ünnepek után aztán rögtön előkerült a kutyás-petárdás téma. Mert a kutyáknak jogaik vannak! Több ebvédő egyén vagy szervezet tiltakozott, figyelemkeltő posztokat osztott meg vagy petíciót gyűjtött a szilveszter hangos ünneplése ellen. Arról nem szóltak a posztok, hogy a gazdik feladata a kutyáik megvédése, másrészt a szilveszteri zajongás és tűzijáték régesrégi szokás. Akkor is divatban volt, amikor a kutya még a gazdája mögött állt a rangsorban, nem pedig fordítva. Már várom, mikor kerül elő az ötlet, hogy tiltsuk be a zivatarokat, hiszen a kutyák nagy része attól is nyüszítve retteg.

A tárgyakat tehát megvásároltuk, majd félredobtuk (az ő jogaikért még nem küzd senki). A kutyákat, amik világgá mentek a 2015-ben már elég szegényesre sikerült tűzijáték miatt, kétségbeesetten kerestük. És könnyes örömök közt találhattunk rájuk újra a facebook oldalain.


2015 szilvesztere nemcsak a kutyák és az ebvédők számára volt mozgalmas. Európa nyugatabbi részén több, mint száz nő számára életre szóló keserű esemény maradt. A média „megkésve” hozott hírt a kölni és más német városokban történt bántalmazásokról, erőszakról. A nagyvárosok ma már tele vannak térfigyelő kamerákkal. Ennek ellenére az elkövetők kilétéről az első hivatalos jelentések szerint „nem lehet tudni semmit”, pedig a képek önmagukért beszélnek. A feminista mozgalmak szószólói (elképesztő és érthetetlen módon) csöndben kuksolnak: ezt az eseményt eddig még nem kommentálták. Pedig mindannyiszor felemelik hangjukat, amennyiben vélt vagy valós megkülönböztetés esetleg bántalmazás vagy jogsértés éri a nőket. Az Ákos-interjúban elhangzott mondatok (véleménye pedig mindenkinek lehet) feminista közfelháborodást váltott ki, és több hasonló közszereplői vélekedés sem maradt tiltakozások nélkül. A nyilvánvalóan migráns férfiak által elkövetett, a szóbelinél sokkal brutálisabb bántalmazást és megalázást viszont semmiféle feminista felhördülés nem követte. Ez azt jelenti, hogy a mai feministák lejáratják elődeiket, akik pedig olyan sok áldozat és lemondás árán érték el azt, ami a mai nők számára annyira egyértelmű. Sőt, felelőtlenül hiteltelenné teszik magát a feminizmust is.

Kezdem azt hinni, hogy ez az egész folyamat lassan, de biztosan afelé a „kultúra” felé vezet, amit a migránsok (eddig túlnyomó többségében férfiak) magukkal hoznak. Merjük kimondani: amelyben a kutyáknak több joguk van, mint a nőknek!

A világ a feje tetejére állt. Azt hihetnénk, szabadok vagyunk, nekünk minden megadatik, pedig nem így van. A fogyasztás, a tunyulás, az internet, az álságos világ rabjai lettünk. Már nem tudjuk felmérni a valóságot. Szelektálás nélkül minden hazugságot képesek vagyunk elhinni, sőt igazságként tekinteni rá. Nem tudunk különbséget tenni fontos és nem fontos dolgok között. Nem tudunk rangsorolni. Nincsenek igazi, klasszikus, emberi értékeink. Nem tudjuk megvédeni az érdekeinket, mert azokkal sem vagyunk tisztában. Nem lehet tudni, mi az, amit mi akarunk, és mi az, amit a manipulatívvá vált média kényszerít ránk.

Változik a világ, változnak az emberek. Ez mindenképpen igaz. Hogy a rossz irányba, az is teljesen biztos.

Hozzászólások

@

Küldés