Bezzeg régen! (1)

Póda Csanád  2013.7.19. 3:31

Ősanyáink valóban csak irulva-pirulva huncutkodtak? És miből lett a gyerek? (Riport az európai őskor, ókor és a középkor szexualitásáról.)

Az amerikai PTC (Parents Television Council) 1995 óta vizsgálódik a televíziós programok vélt vagy valós (de inkább a vélt) káros hatásaira rámutatva. A „keresztényi” eszméket valló tanács azonban leginkább szélsőségesen prűd és álszent megnyilatkozásaival került és kerül be a médiába. Seth MacFarlane, aki többek közt a Family Guy, az Amerikai Fater illetve a Ted című vígjáték megalkotója, így nyilatkozott róluk: „A szervezet, amely oly büszke „keresztény” értékrendjére... az egész napot azzal tölti, hogy gyűlöli az embereket.”
Vajon jogos az amerikai szülők felháborodása? Modern társadalmunk tényleg történelmi mértékű erkölcsi fertővé vált?

Kőkori pornó

A tudósok már a 40 000 évvel ezelőtt élő elődeinknél is feltételeztek egyfajta szexuális szabályozást, hiszen akkoriban a vándorló életmód során minden egyes gyermek cipelendő terhet jelentett. A Vénusz-kultuszt illetően ezzel a nézettel ellentmondásba keveredtek a kutatók, hiszen míg a fertilitás (termékenység) szabályozásával „gyanúsították” meg 40 000 évvel ezelőtti őseinket, a Vénusz-figurákat – amelyeket jobban megvizsgálva kiderül, hogy nem csupán telt, hanem terhes nőket ábrázolnak – immár azzal magyarázták, hogy a férfiak nem hozták összefüggésbe a szexet a gyermekfogantatással. Ezért csodálták a gyermekáldást. Ha ez így van, akkor nem valószínű, hogy a szexualitás korlátozásával szerették volna korlátozni a fertilitást...

A későbbi, 14 000 éves, La Marche-i barlangrajzokat egyesek a Káma-Szútrához hasonlítják: a rajzokon a nő lábai közé dugott fejű férfit is felfedezhetünk, amely akár az orális szex ábrázolása is lehetne. Okos tudósaink azonban mégsem a féktelen szexualitású kultúra jeleiként értelmezik ezeket, inkább a mosdók falára rajzolt graffitikhez hasonlítják – ki tudja, miért?

Az őskori szexualitásról kialakult nézeteket tovább borzolta, amikor Lipcsében, egy gázvezeték kiépítésénél, rábukkantak egy 8.2 cm magas agyagtorzóra. Bár néhány testrész hiányzott, a 7200 éves figurapáros legfontosabb részei – egy „formás hátsó” és „rövid, de impozáns” pénisz – megvoltak, és az archeológusok szerint szexuális együttlétet ábrázoltak: www.spiegel.de Tekintve, hogy az ezelőtti első közösülést ábrázoló leletek 4000 évvel későbbről, Görögországból származtatják (a La Marche-i barlangrajzok ugye csak jelentés nélküli firkák), a szobrocska felpezsdítette az archeológusok fantáziáját. Egyesek divathóbortként, mások termékenységi kultusz jeleként magyarázták a figurákat, ám megegyezésre nem jutottak.

A nyílt, tabumentes szexualitás jelenlétére utal az a 6000 éves templom is, amelynek falait kiálló mellek díszítették, és amely szintén Németországban található. A szociobiológusok szerint ezek a leletek arra utalnak, hogy a kőkori ember szabados volt, promiszkuis, és életét azzal töltötte, hogy szex után futkározott az erdőkben. A tabuisták szerint pedig a neandervölgyiek élete távol állt a szexuális élvezetek hajszolásától. Különösen heves vitákat váltott ki néhány még régebbi, 32 000 évesre becsült fallikus objektum. Egyesek rituális eszközöknek tartják őket, míg mások egyenesen dildónak (szexuális segédeszköz) nézik, amely kifejezetten az élvezetek hajhászását szolgálta. Bár ezek a leletek a nemek keveredését és a nyílt szexualitást tükrözik, Darwin szerint erősen valószínűtlen volt a nemek keveredése. Szerinte őseink hordákban éltek, ahol a legerősebb egyed háremet tartott, míg a gyengébb egyedek homoszexuális kapcsolatokat alakítottak ki, illetve maszturbáltak – csakúgy, mint a csimpánzok. Freud ennél is továbbment: a totemizmus kialakulása nyomán szinte teljesen absztinens közösségek alakulhattak ki. Ezt támasztják alá egyes afrikai törzsek vizsgálatai is, ahol még a 19. században is erős tabukon alapuló szabályrendszert fedeztek fel – a fentebb említett leletek viszont más képet festenek az őskori emberről.

A kutatók azonban csak nem tudnak megegyezni. Valóban szélsőséges tabuizmus jellemezte a régi kultúrákat? Vagy őseink esztelenül a szex és az orgiák után futkosó ösztönlények lettek volna? Ahogy általában az ilyen kettősségekről ki szokott derülni, valahol a kettő közt lehet az igazság. Hiszen bármilyen leletet meg lehet magyarázni mindenhogy, és annak ellentéteként is. Az azonban kétségtelen, hogy a görög-római kultúra fénykorában a szexualitást elsősorban a hedonizmus jellemezte. Az ókorban sokkal inkább kifejeződött a testiség. A görög művészetekben felfedezhetjük a korszak szexuális színességét: a tökéletes férfi- és női testek szobrai, Olimpia meztelen sportolói, a festmények mind-mind az élvezet és a szépség művészi megnyilatkozásai. A görögök inkább a férfiak szépségét jelenítették meg meztelenséggel, a szép női testek a legtöbb szobron és képen ruhában jelennek meg, amely legalább részben eltakarja őket. Akkoriban a homoszexualitást sem kezelték tabuként, sőt, a homoszexuális kapcsolat volt a szerelem legszebb és legtisztább megnyilvánulása. Nem volt ritka sem a férfiak, sem a nők körében. Gondoljunk csak a leszboszi költőnőkre és alkotásaikra, amelyek egyedi szépségükben ábrázolják az ilyen kapcsolatokat.

A szex ugyanúgy megjelenik az istenségek ábrázolása során is. Az istenek egymással és a halandókkal is szerteágazó szexuális kapcsolatokat ápoltak. Csakúgy, mint a görög, a római kori szexualitásnak is megvoltak a maga elvei. Az inceszt, az erőszak, a nők elrablása büntetendőnek számított már akkoriban is. A görögökkel ellentétben azonban Rómában már kicsit szigorúbban kezelték a meztelenséget, amely nyílt utcán közszeméremsértésnek számított. A római nőideált kis mellek és széles csípő jellemezte. A nőiesség és elpuhultság gyakori „politikai” rágalmazás volt, főleg vezető személyiségek ellen irányult, és azt feltételezte, hogy a férfiú túl szép, túl jól néz ki. Ez a címke egyszerre feltételezte, hogy az illető nőcsábász és alárendelt fél egy homoszexuális kapcsolatban.

Az ókorban tehát, bár filozófiai irányzatonként változott a szexről való felfogás, az emberek alapjában véve nem kezelték tabuként, nem ítélték el a szexet.

Aztán jöttek a keresztények...

(A középkor szexualitásáról a cikk második részében olvashat)

Hozzászólások

@

Küldés