Szülőpótló napközi


Vég Erzsébet  2007.3.6. 13:28

Erről az érdekes és emberséges kezdeményezésről egy hetilapban olvastam.

Dr. Mezey Klára Pécsen úgy érezte, hiba engedni, hogy sok gyerek céltalanul csellengjen az utcákon, ezért létrehozott egy szülőpótló napközit. Hiszen azokkal a fiatalokkal, többségében ipari tanulókkal, akiknek a szülei dolgoznak -- egyáltalán nem, vagy csak keveset foglalkoznak otthon.

A kezdeményezéshez a helyi plébános termet biztosított, majd csatlakozott hozzájuk néhány segítőkész kolléga/szakember is. Délutánonként többnyire korrepetálják az odajárókat, majd uzsonnával kínálják őket, végül pedig játszhatnak a nebulók. Heti egyszer egy hitoktató beszélget velük, egy film vagy egy cikk kapcsán, az élet dolgairól. Nyáron egy hetet közösen táboroznak, ahol lovagolhatnak, sportolhatnak, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a gyerekek. (Amíg nem volt pénzük, a saját családi nyaralójukba vitte őket a doktornő, és egyedül főzött a társaságnak). Szerintem csupa érdekes és hasznos dolgot művelnek, miközben fölös energiáikat is levezetik. Általában nyolcadik után érne véget a napközi, de sokan később is szeretnének ide visszajárni.

Hogy mindez mitől olyan „nagy szám”? Számomra attól, hogy a napközisek nem elit tanulók, és nevelőik elfogadják őket olyanoknak amilyenek. Mostanság szinte csak ennek ellenkezőjéről hallhatunk: hatalmaskodó ál-pedagógusokról, betegítő iskoláról. Ez a napközi gyerekközpontú: jó példát mutat, toleranciára nevel. Azt üzeni: akkor is értékes vagy, ha nehezebben tanulsz, magadért szeretünk, engedd, hogy segítsünk! Ha szükséges, egyéni beszélgetésekkel fegyelmeznek, senkit sem szégyenítenek meg a többiek előtt. Ehhez persze sok idő és sok türelem kell. De azt gondolom, ha valaki a jövő nemzedékét neveli, nem is teheti másképp.

Dr. Mezey Klára munkája elismeréseként, 2006 szeptemberében megkapta a Pannon Példakép Alapítvány díját.

Amikor az indulásról és a mindennapokról faggattam, elmondta, hogy annak idején az orvosi pálya mellett döntött, de vonzódása a pedagógusi hivatás felé mindig megmaradt. Nagy hatást tett rá a Néri Szent Fülöpről szóló „Legyetek jók, ha tudtok” című film csakúgy, mint „Az Isten vándora” című könyv, amely Regőczy István atyáról szólt, majd „A fiúk apostola” című könyv került a kezébe Bosco Szent Jánosról. Ezek együtt adták az indíttatást, hogy felvegye a kapcsolatot a Szalézi-renddel, akiktől máig sok gyakorlati tanácsot és erkölcsi támogatást kap.

Napközijükben minden munkatársuk önkéntesként dolgozik. Az általuk is használt tanterem és a teakonyha közüzemi költségét, takarítását a plébánia fizeti. A fenntartás jórészt adományokból történik. Nincs szervezett szponzor-hálózatuk, de azoktól a jó emberektől, akik ismerik és értékelik tevékenységüket, mindig összejön a legszükségesebb. Ezenkívül rendszeresen pályáznak is. Szinte egy nagycsaládként működnek, ezért a „családtagoknak” is be kell segíteniük. Karácsony és húsvét előtt apró ajándéktárgyakat készítenek, ezeket árusítják. Színjátszóikkal fellépéseket vállalnak, így gyűjtenek adományokat. Önálló költségvetésük soha nem volt, mégis mindig futotta arra, amire nagyon kellett.

Úgy gondolom, sok hasonló pedagógusra volna szükségünk, akik emberségből példát mutatnak.



S hogy ki is volt Don Bosco, a példakép? A teljesség igénye nélkül a következő információk – amiket az ELTE neveléstörténeti honlapján találtam -- árulnak el róla többet.
A XIX. századi katolikus népnevelés és szociális gondoskodás legnagyobb alakja Giovanni Bosco (Bosco Szent János, 1815-1888) szegény parasztcsaládból származott. 1841-ben szentelték pappá.
A nevelés legfőbb eszközének a nevelő személyiségéből áradó és sugárzó szeretetet tekintette.
„A kölcsönös bizalom alapján a nevelő megbízik növendékében, ezért szabadidejében teljes szabadságot, önfeledt vidámságot biztosít számára. A játékidő szabadsága, viharos jókedve után a komolyság, összefogottság időszaka következik, amikor a növendékek nagy odafigyeléssel végzik el feladataikat az iskolában és a tanműhelyben. A szabadság és a tekintély elvét kapcsolja össze a megelőzés módszerében, amely a gyermek önalakításra nevelésének sajátos eszköze.”
Don Bosco a büntetést csak legvégső esetben tartja megengedhetőnek: csak akkor, ha már semmilyen más eszköz nem vezet eredményre. Mivel pedagógiájának alapeleme a vallásosság, fontos nevelőeszköznek tekinti a hitélet gyakorlását.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nők és romantika

Vajon miért kedvelik a nők a romantikus könyveket?

2017.8.18.    2


Hat dolog, amit soha

Oriskó Renáta

...de soha ne tegyél meg egy férfiért! Igaz, minden nő boldog párkapcsolatban szeretne élni. Mégsem mindegy, mit teszünk meg ennek érdekében.

2017.6.7.    3


Modern társkeresés

Tompa Orsolya

Mára jelentősen megváltoztak a társkeresési szokások. A személyes kapcsolatépítés, ismerkedés helyét sok esetben felváltja az online forma.

2017.4.5.  1    4


Társkeresés applikációval

Tompa Orsolya

Kis házi felmérésünk a különböző társkereső applikációk világáról, eredményeiről. Sok adat, sok érdekesség!

2017.1.27.    5


Csajos fotózás

Szalay Mona

Sokszor olvasom, vagy hallom a fotózások előtt a következő mondatot: "Pár szép fotót szeretnék magamról, de egyáltalán nem vagyok fotogén."

2017.1.10.    1


Legyen ökokarácsonyunk!

Póda Csenge

Ha van rá módunk, ajándékozzunk kézzel készített termékeket, ezek a legkevesebb hulladékot vonják maguk után, emellett igazán értékesek.

2016.12.14.    14


Karácsony és szilveszter ünneplőben

Az év legsötétebb napjait mindig is összejövetelekkel, egymás közt, fények gyújtásával élték át az emberek.

2016.11.30.    1


Elképzelni a lehetetlent (7)

Zana Anita

Riportsorozatunkban kivételes fiatal sportolók történeteit mutatjuk be. A hetedik részben a tizenkét éves Bőr Marcival ismerkedhetünk meg.

2016.11.29.    27


Hat alapelv étrendünk megváltoztatására

Póda Csenge

Ha szeretnél tenni valamit a környezetedért, emellett vigyázni az egészségedre is, kezdd az étrended megváltoztatásával!

2016.10.27.    10


A maratoni futás hősnője

Póda Erzsébet

Sok mindent tanulhatunk az egykori, 86 évesen is maratont futó, Joy Johnson történetéből. Elsősorban azt, hogy mindenre képesek vagyunk, ha akarjuk.

2016.10.19.    39


Elképzelni a lehetetlent (6)

Zana Anita

Riportsorozatunkban kivételes fiatal sportolók történeteit mutatjuk be. A hatodik részben a Szőcs Marcival ismerkedhetünk meg.

2016.10.16.    5


Elképzelni a lehetetlent (5)

Zana Anita

Riportsorozatunkban kivételes fiatal sportolók történeteit mutatjuk be. Az ötödik részben a tizenöt éves Aranyos Dáviddal ismerkedhetünk meg.

2016.9.26.    484