A másság jegyében

Kabók Zita  2006.10.16. 15:46

Az ember hajlamos elítélni a másikat, csak azért, mert más nyelvet beszél, más a nemzetisége, hovatartozása, vagy mások a nézetei.

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. Intoleránsak akkor vagyunk, ha teljesen elutasítjuk mások nézeteit. A tolerancia szorosan kötődik a diszkriminációhoz, a rasszizmushoz, és a szexuális beállítottságunkhoz is.

A Földön emberek százait és ezreit rágalmazzák vagy bántják naponta csak azért, mert „mások”, mint a többiek. „Más” a világnézetük, a vallásuk, etnikai és nemzeti hovatartozásuk. A törvényes pedig az lenne (és nagyon sok ország erre példa is), hogy minden állampolgár ugyanolyan jogokat élvez, nem éri őket sem anyagi, sem szellemi kár, csak azért, mert más a bőrszínük, más nyelvet beszélnek, vagy a nézeteik különböznek az átlagemberétől. Az élet nagyon sok helyzetet teremt, mikor a toleranciára lenne szükségünk.

Talán a legtöbb esetben a szokatlan párkapcsolatok szúrnak szemet az átlagembernek. Szaftos véleménnyel kommentáljuk, ha egy magas, nagydarab férfi egy alacsony, filigrán nővel alkot egy párt, vagy ha egy ötvenéves nő kézen fogva sétál egy harmincéves ifjúval. Még nehezebben viseljük, ha egy indiai, vagy netán fekete bőrű udvarlóval állít be a lányunk, vagy ha azonos nemű partnert választ magának. Pedig el kell fogadnunk, hogy ami az egyik ember számára természetellenes, az a másiknak nem az. Azért, mert mi húst eszünk, más lehet, hogy zöldségeken érzi jól magát. Azért mert nekünk a hosszú haj tetszik, más még rajonghat a punk-viselet iránt… és így tovább.

Nincs két egyforma ember a világon, éppen ezért a nézeteink, a hovatartozásunk, az ízlésünk, a kultúránk is különbözik, és különbözni is fog. Az emberek nem skatulyázhatóak be, hiszen nem sablon mintájára „készültek”. Szabad világnézettel rendelkeznek, és vallási, erkölcsi és faji hovatartozásukban senki sem korlátozhatja őket. (Amennyiben ez természetesen nem ellenkezik az emberi törvényekkel!)

Az információs társadalom virágkorát éljük, amikor az információ olyan gyorsan száguld, hogy képes ugyanabban az időpontban megjelenni a világ több pontján is egyszerre. Az internet, a rádió, a tévé, a szatellit összeköttetések lehetővé teszik számunkra, hogy napi kapcsolatban álljunk a világgal, és értesüljünk a történésekről. A világcégek a különböző földrajzi pontokon elhelyezett fiókirodáikkal tartanak szakmai értekezleteket, véleménycserét, és így is képesek az együttműködésre. A hírközlő eszközök folyamatosan tájékoztatnak bennünket a történésekről. Nincs titok, nincs késedelem -- az információ csak egy karnyújtásnyira áll tőlünk, ha meg akarjuk szerezni. Elég egy gombnyomás! A tudomány és technika mai állása tökéletes lehetőséget nyújt arra, hogy mindent megtudjunk a világról, az egyes problémakörökről. Az információáramlás arra is jó, hogy észrevegyük a másságot, amelyet még mindig oly nagy igyekezettel serénykedünk elnyomni és elrejteni.

Talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy egyszer mi is kerülhetünk „más” helyzetbe, és akkor vajon mit tennénk, ha kirekesztenének és diszkriminálnának bennünket.

Én is felháborodhattam volna, amikor az egyik kolléganőmről, akivel már több, mint egy éve dolgoztam egy teamben, kiderült, hogy házas -- de furcsamód a partnere nem férfi, hanem nő. Kritizálhattam és rágalmazhattam volna őt, de nem tettem, hiszen okot nem szolgáltatott rá. Aztán az is kiderült, hogy a másik részlegen is dolgozik három leszbikus nő, meg jó pár homoszexuális, és a másik iroda menedzsere sem éppen heteroszexuális….

Az ember hajlamos elítélni a másikat, csak azért, mert más nyelvet beszél, más a nemzetisége, hovatartozása, vagy mások a nézetei. Gondolkodás nélkül elutasítja annak lehetőségét, hogy megismerje a számára talán furcsa és rendkívül szokatlan „másféleséget”. Ezzel megfosztja magát attól, hogy megtapasztalhassa: ezek a „más” emberek is rendelkeznek ugyanolyan jó tulajdonságokkal, mint mi. És addig, amíg az adott társadalom által felállított törvényeket nem szegik meg, addig nekik is joguk van egyenrangú polgárokként élni, és tőlünk is ugyanolyan tiszteletet érdemelnek, amilyet mi várunk el másoktól.

(Fogalommeghatározás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tolerancia)

Hozzászólások

@

Küldés