Halottak napja
Egy igazán misztikus ünnep.
A Halottak napja (hivatalos latin nevén Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) az egyik legrégebbi – és talán bocsánatos bűn, ha azt mondom, egyik legmisztikusabb – ünnepe a különböző európai egyházaknak. Alapjában véve római katolikus szokás, de ünnepli az evangélikus egyház (szintén november 2-án), az anglikán (november 1-jén), illetve az ortodox és a görög-katolikus egyház is (utóbbiak többször egy évben).
Egyes vélemények szerint a Halottak napja a Minden vértanúk napjából alakult ki, melyet az egyistenhívők már a harmadik században is megünnepeltek, a Római Birodalom keresztény vértanúinak emlékére. Más források a Feralia (vagy Parentalia) ünnepét tartják számon elődként, mely szintén az ókori Rómában kialakult halotti ünnep volt. Ezt rendre február 21-én tartották, és ilyenkor még a szegényebb családok is gyümölcsökkel, különböző egyszerűbb ételekkel áldoztak az isteneknek, rokonaik lelki üdvének érdekében.
A katolikus egyház valószínűleg 998-tól emlékezik meg évente egyszer a halottakról, bár az ez irányú források is eltérnek egymástól. Abban mindenki egyetért, hogy az ötlet Szent Odiló cluny-i apát fejéből pattant ki, aki a Mindenszentek után közvetlenül egy nappal, azaz november 2-án a halottakról is meg szeretett volna emlékezni, és a holtak lelkéért szóló imára hívni minden hívő katolikust. Az évszámok ugyanakkor eltérnek egymástól: az irodalom néhol 1030-at emlegeti, mint azt az évet, amikor az apát előhozakodott az ötlettel.
Annyi bizonyos, hogy a Halottak napja a XI. században kezdett elterjedni a nyugati keresztény világban, mégpedig a cluny-i bencések hatására. A XIII. század végére, ill. a XIV. század elejére datálható a teljes jogú keresztény ünnepként való elfogadása.
Mi is azonban a Halottak napja? Mit ünneplünk ilyenkor? Egyáltalán ildomos-e az „ünneplés” szót használni, ha ezt halottakkal kötjük össze?
Nos, Szent Odiló apát úgy gondolta, hogy mivel a bocsánatos bűnökkel elhunyt halottak lelke a purgatóriumban (azaz a Pokol és Menny között lévő tisztítótűzben) ég, és onnan az élő hozzátartozók imáival kerülhet csak ki, szükség van legalább egyetlen olyan napra az évben, amikor a világ összes katolikus híve imádkozik az összes elhunyt hívő lelki üdvéért – ez az összpontosított erő ugyanis sokat javíthat a bűnösök helyzetén.
Külön érdekesség, hogy míg Halottak napján mécsesek és gyertyák égnek a holtak lelkéért (mivel a tűz tisztító hatással bír), az alapul szolgáló Feralia ünnepén tilos volt tüzet gyújtani. További izgalmas tény, hogy az ilyenkor leginkább használatos ima a Halottak olvasója, mely Jézus Krisztus öt sebére emlékezve öt tizedből áll. Az öt pedig, mint tudjuk, misztikus számjegy, hiszen felírható 2+3 formájában, mely összeolvasva 23-at ad ki. A 23-as szám (azaz a Viginti Tres) pedig több ókori – főleg pogány – vallásban bírt nem akármilyen hatalommal. Véletlen lenne csupán? Bármi is az igazság, ez már egy másik történet…
Halottak napja a néphitben:
November második napjához számos néphit kapcsolódik, lássunk ezek közül párat:
• Ilyenkor (akárcsak vasárnap) tilos a munka.
• A földmunka különösen tilos, hiszen a halottak a földben nyugszanak.
• Tilos mosni, mert a halottak a vízbe kerülhetnek, és megsárgul a ruha.
• Sok helyen megterítettek a halottnak is, mivel úgy tartották, hogy a lelke hazavándorol ezen a napon, és együtt étkezik az élő rokonokkal.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Gyász
Egyik napról a másikra megváltoznak dolgok. Nincs átmenet, csak éles csapás: egyik pillanatból a másikba.
2015.11.1. 35
Nagyanyánk sírjánál
Nagyanyánk sírjánál mindig megáll az idő. A csendes, hideg temetőben meg-megállva szembenézünk saját elmúlásunkkal.
2014.11.1. 30
Gyertyaláng
A minap, amikor meggyújtottam egy teamécsest, a lángja a szokásosnál nagyobbat lobbant, mintha üzenni akart volna.
2012.11.1.
Becsukott szemmel
Pici koromban iszonyatosan féltem attól, hogy egyszer meg fogok halni.
2011.11.1. 1
A rovat további cikkei
A misztikus napforduló
A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...
2024.6.20.
Regölés, farsangolás
A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is
2024.1.5. 8
Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek
A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.
2023.12.19. 2 36
Karácsonyvárás régen
A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.
2023.12.16.
Hogy kellemesen teljen az ünnep
Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.
2023.12.12.