Húsvétra
A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe...
…amelyet Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartunk meg minden évben.
Mint a legtöbb ünnepnek, a húsvétnak is főleg a gyermekek örülnek. Ők várják legjobban a hímes tojást hozó nyuszikát, meg azt, hogy a jól begyakorolt verseikkel locsolni indulhassanak. De sajnos egyre többen zárkóznak el a locsolkodás szokásától. Faluhelyen talán valamivel jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, de mostanában ott is divat húsvétkor elutazni, kirándulni, így a régi hangulat már végérvényesen a múlté. Ennek okán azon sem csodálkozhatunk, ha gyermekeink jóformán semmit sem tudnak arról, mit is ünnepelünk ilyenkor.
A húsvét magyar elnevezése onnan ered, hogy a hívők a feltámadást megelőző böjt után e napon kezdhették meg a húsevést. A húsvéti jelképek sorában a nyúl és a tojás a termékenység szimbólumai. A bárány pedig a zsidó vallásban az áldozat, amit az Úr tiszteletére kellett bemutatni. A tojások színezése, díszítése is a régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adja. A piros kezdetektől fogva az élet, az öröm színe.
Szimbólum a víz is, tisztító hatása miatt, ezért aztán a lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz, kissé szelídebb formában, hiszen leginkább kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.
Nálunk a húsvét alapvető jelképe a barka is. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.
Nem lenne szabad hagyni, hogy a semmibe vesszenek a szép húsvéti hagyományaink! Arra kellene tanítani a gyermekeinket, hogy örülni tudjanak a tojásfestés és locsolás szokásának, és ki is vegyék a részüket belőle.
Kívánjunk hát magunknak, szeretteinknek, és minden kedves olvasónknak megújulást hozó kellemes húsvétot!
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Húsvéti gondolatok
Jézus azt mondta: „Boldog az, aki már van, mielőtt létezne. Ha ti a tanítványaim lettetek és megfigyeltétek, megértettétek a szavaimat, ezek a kövek engedelmeskedni fognak nektek.”
2025.4.18.
A húsvét ünnepe
Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.
2025.4.18. 59
Böjt, húsvét
A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszak a böjt időszaka. Ilyenkor tilos a mulatozás, és a húsételek fogyasztása. A konyhában is mások a teendők.
2025.4.17. 9
Húsvéti hagyományok
A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.
2018.3.30. 28
Húsvéti kép-tár
Munkatársunk elgondolkodtató gondolatai ünnepről, életről, halálról, feltámadásról...
2013.3.30. 14
A rovat további cikkei
Az én karácsonyom
Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...
2025.12.24. 31
Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek
A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.
2025.12.20. 2 36
Luca napja
A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.
2025.12.12. 32
Remény, békesség, béke
Advent második hetébe lépünk, meggyújtjuk a második gyertyát az adventi koszorúnkon.
2025.12.6.
Eljövendő ígéretek
Újra elérkeztünk decemberhez, advent első vasárnapjához. Ez pedig az időben valaminek a végét jelzi, egy év, egy kor, egy korszak, egy állomás befejeztét, számadást a visszatekintés lehetőségével…
2025.11.29.
Szent András és a férjjóslás
Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.
2025.11.26. 15
