A hormonrendszer és betegségei (1)

Dr. Tóth Erzsébet orvos  2012.9.21. 4:08

Folytatjuk utunkat az emberi testen belül, mégpedig a hormonrendszer szerveire összpontosítva.

Utunk állomásai a következők lesznek: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, az ivarmirigyek. Általánosságban jellemző a belső elválasztású mirigyekre, hogy fehérje összetételűek és koleszterol alapú anyagokat termelnek, vagyis hormonokat. A hormonok a vérárammal jutnak a célszervekhez. A célszervek sejtjein érzékelők vannak, melyekre a hormonok rákapcsolódnak. Ezt a rákapcsolódást úgy képzeljük el, hogy mindegyik hormonnak van egy meghatározott helye, melybe úgy kapcsolódik, mint a zárhoz a kulcs. Az érzékelő a zár, a hormon a kulcs. A későbbiekben látni fogjuk, hogy sajnos sok anyag van, mely a tolvajkulcshoz hasonlóan működik, így a sejt teljesen más információt kap. Hasonlóan ahhoz, mint amikor tolvajkulccsal betörnek a lakásunkba, és teljesen más dogokat csinálnak ott, mint mi szoktunk. Ha lehet fokozni az emberi szervezet működésének bonyolultságát, akkor a hormonrendszer működése talán a legbonyolultabb.

Az agyalapi mirigy az agyban helyezkedik el. Ha a hormonrendszert egy zenekarnak képzeljük, akkor az agyalapi mirigy a dirigens. Szoros kapcsolatban áll az agy egyik részével, amit hipotalamusznak nevezünk. Ez a szoros kapcsolódás is azt jelzi, hogy az agyból kiinduló jelek a hormonrendszert aktívan befolyásolják. Az agyalapi mirigynek két lebenye van: elülső és hátulsó. Az elülső lebeny hatféle hormont termel. Ide tartozik a növekedési hormon, a pajzsmirigyműködést befolyásoló hormon, a mellékvese működést befolyásoló hormon, a tüszőserkentő és sárgatestműködést befolyásoló hormon, a tejelválasztást serkentő hormon. A hátulsó lebeny a vízvisszatartást irányító hormon, és a simaizom összehúzódást irányító hormon termelődésének helye. Ha belegondolunk, ezek a hormonok az egész szervezetünkre nagy hatással vannak, meghatározzák életfunkcióinkat. Gondoljunk csak a növekedési hormonra. Ha túl kevés van belőle, nem növünk meg, ha túl sok, hatalmasra növekedünk.

A pajzsmirigy, a gégénél helyezkedik el. Működését az agylapi mirigy tireotrop hormonja folyásolja be. Fő hormonja a tiroxin, mely főleg gyerekeknél az agy fejlődésére van nagy hatással, befolyásolja a csontosodást és növekedést. Ezt a hormonműködést a születés után rögtön figyelik, hogy megakadályozzák a gyerekek súlyos szellemi fogyatékosságát. Ez a hormon hatással van az anyagcserénkre. Ha túl sok van belőle gyors az anyagcsere, az ember bármennyit ehet, nem hízik. Ha túl lassú, akkor kevés kalóriabevitel mellett is hízás lehetséges, vagy minden igyekezetünk ellenére nagyon nehéz tartani a súlyunkat. A pajzsmirigy másik hormonja az úgynevezett kalcitonin a vér kalcium anyagcseréjét szabályozza.

A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mögötti kötőszövetben helyezkedik el. Négy darab rizsszem nagyságú szövet biztosítja az úgynevezett parathormon termelését. Ez a hormon a kalcium anyagcseréjéért felelős. Ha túl kevés hormon termelődik, tetániás györcsök léphetnek fel. Ha túl sok parathormon termelődik, annak következménye csontlágyulás (oszteoporózis) és a belső szervek elmeszesedése lehet.

A mellékvese egyáltalán nem mellékes szerv – a vesék felső pólusán helyezkedik el. Működését az agylapi mirigy mellékvesekéreg-serkentő hormonja folyásolja be. Két része van. Az egyik rész (kéreg) hormonjai a só és vízháztartást, ezáltal a vérnyomást szabályozza, a szénhidrát anyagcserét befolyásolja, valamint nemi hormonokat is termel. A másik rész (velő) termeli az adrenalint és noradrenalint, mely az erek belső átmérőjére van hatással, valamint a zsíranyagcserét befolyásolja. Ezenkívül a mellékvesék termelnek nemi hormonokat is, melyekről a nemi mirigyek részben lesz szó.

A hasnyálmirigy a gyomor és patkóbél környékén helyezkedik el. Kétfajta mirigy: külső és belső elválasztású. Külső elválasztású, ami azt jelenti, hogy nedvei nem a véráramba, hanem a tizenkétujjnyi vagy patkóbélbe torkollanak. A belső elválasztású része termeli a mindenki által jól ismert inzulint és a kevéssé ismert glukagont. Ezeket a hormonokat a hasnyálmirigy úgynevezett Langerhans-szigetei termelik. Ez a két hormon a máj és idegrenszerünk aktív közreműködésével állítja be vércukor szintünket. A jól ismert inzulin csökkenti a vér cukorszintjét, a kevessé ismert glukogon növeli. Tehát nemcsak az inzulin termelődésétől függ, hogy milyen a vércukorszintünk. Ráadásul mindenki életre szóló készlettel születik, és ha ezt kimerítjuk, nem termelődik több hormon, vagyis több inzulin.

A nemi mirigyek specifikusan női és férfi hormonokat termelnek. Mindkét nemre jellemző, hogy hormonrendszere az ellentétes nemre jellemző hormonokat is termeli, csak sokkal kisebb mennyiségben.

A női nemi hormonokra jellemző, hogy az agyalapi mirigyben termelődő tüszőrepedést serkentő hormon, sárgatestet működést serkentő hormon valamint a tejelválsztást serkentő hormon termelődésének teljesen alárendelt. Ez azt is jelenti, hogy a női hormontermelődést nagyban befolyásolja központi idegrendszerünk állapota. Ezek a hormonok fontosak a serdülés, terhesség, szoptatás szempontjából. A serdülőkor táján a fokozott hormontermelés következménye a nemi szervek olyan szintű átalakulása, hogy új élet kihordására felkészültek legyenek. A termelődő hormonok hatására peteérés következik be. A peteéréskor a pete „ágya" a tüsző megreped, és kiszabadul belőle az érett petesejt. A petesejt „ágya" pedig átalakul sárgatesté. A sárgatest hormontermelő szövet, mely olyan hormont termel, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson. Amennyibez a megtermékenyítés elmarad, elhal a sárgatest, megszűnik a sárgatesthormon (más néven progeszteron) termelődése. A feleslegessé vált nyálkahártya vérzés formájában távozik a testből. A vérzés első napját nevezzük a ciklus első napjának. Ez a változás általában 28 naponkét következik be. A női nemi hormonok felsorolására, feladatukra még részletesebben visszatérek.

A férfi nemi hormonok közül a legismertebb a tesztoszteron, kevéssé ismert, nehezebben kimondható és megjegyezhető a dehydroepiandroszterin (DHEA), melyek a csontozat, izomzat, bőr minőségére vannak nagy hatással. Nőknél a petefészkekben és mellékvesékben, a férfiaknál a herékben és mellékvesékben ternekődnek, természetesen mindkét nemnél a megfelelő mennyiségben. Annak ellenére, hogy a DHEA nemi hormonnak minősül, célszervei nemcsak a nemi szervek, hanem a bőr, izom és csontok is. Szervezetünknek csaknem minden sejtje tartalmaz érzékelőt a DHEA hormonra. Az érzékelő, ahogy az elején említettem a zár a kulcshoz. Mi a hormon? A hormon üzenetátvivő a sejtek között: létfontosságú jelhordozó molekulák, melyek befolyásolják sejtjeink minőségét, életfeladataikat szabályozzák. A megfelelő mennyiség mindkét nemnél és a nemeken belül is mást jelent. Mostani tudásunk szerint az abszolút mérhető értékeknél sokkal fontosabb a hormonok egymás közti aránya. Sajnos a hormonok egyensúlyának megállapítása még várat magára. A leginkább felkutatott a női hormonok egymás közötti egyensúlya. Sajnos egyre több vegyszert használó világunkban, egyre nehezebb ezt az egyensúly megtartani. A női szervezet a hormonálisan aktív korban úgy van megalkotva, hogy vagy terhes, vagy szoptat. Ha terhes akkor magas a sárgatesthormon, vagy más néven progeszteron jelenléte. Ha pedig szoptat, akkor ezt az állapotot alacsony hormonszint jellemzi. Azáltal, hogy a nőkre manapság nem jellemző, hogy vagy terhesek, vagy szoptatnak, egy állandóan magas hormonszintnek vannak kitéve. Különösen magas az elsőszámú női hormon, az ösztrogén szintje.

Majd akésőbbiekben rámutatok, milyen szerepe van ennek a hormonnak a nőgyógyászati betegségek kialakulásában. Ráadásul a XX. század ötvenes éveitől elszaporodott vegyszerhatások következménye, hogy sok vegyszer ösztrogén hatású. Ez a hatás gyakran sokkal erősebb, mint a a természetes ösztrogén hatása. Ehhez jönnek a mesterségesen előállított ösztrogének, melyeket a hormontartalmú gyógyszerek tartalmazzák. Ezek vizelettel a környezetbe, utána pedig az ivóvízbe jutnak. Nem elhanyagolható az állatoknak adagolt mesterséges ösztrogén, melyek az állatok súlyát hivatottak gyorsan növelni, valamint a húsukat puhábbá tenni.

Sajnos a mesterséges ösztrogének nagyon ellenálló vegyületek, melyek a zsírszövetbe vagy a bőrbe ágyazódva az állatok szervezetében sokárig megmaradnak. Ha az emberek szerveztébe jutnak, táplálékkal vagy ivóvízzel, hasonlóan viselkednek. Az ösztrogént utánzó vegyületek, hivitalos néven xenoösztrogének egy része az EU-ban és USA-ban tiltott anyag. Sajnos a feljődő országokban nem. Például a DDT rovarméreg több évtizede tiltott vegyület Európában és az USA-ban. Csakhogy az előállítása nem tiltott. Így a több tízezer tonnányi évi előállított mennyiség, mely a fejlődő országokban kerül felhasználásra, kávé és kakaó formájában, visszakerul a DDT tiltott terüleire. A következőkben ezekről az úgynevezett xenoösztrogénekről és ezek hatásairól írok majd, valamint az ösztrogén túlsúlyról, és szervezetünkre, férfiakra és nőkre való hatásáról.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés