A táplálkozás szerepe (9)
...a daganatos betegségek kialakulásában.
A daganatok gyakoribb előfordulása napjainkban részben a táplálkozás helytelen változásaira is visszavezethető. A rák kialakulásához is több rossz dolog hosszú időn keresztül tartó hatása kell. Nem elhanyagolható azonban a táplálkozás szerepe a rák kialakulásában. Sajnos napjainkban a rák az első helyre küzdötte fel magát a halált okozó betegségek statisztikájában. A technika és gyógyszeripar segítségével sok szív és érrendszeri beteg gyógyul meg, vagy él elfogadható életminőségben.
A rák esetében ezt sajnos nem mondhatjuk el, azért mindet meg kell ragadni, hogy kialakulását meggátoljuk. Milyen lényeges változások történtek az elmúlt évtizedekben, melyek a rák elterjedéséhez vezettek? A gabonafogyasztás 30% alá csökkent, az egészmagos termékek a korábbi fogyasztáshoz hasonlítva 20%-kal csökkentek. A ballasztanyagok fogyasztása a korábbi fogyasztás 25%-a alá csökkent. A szénhidrátok, melyek régebben a táplálék 80%-át jelentették, napjainkban csak 45%-ot képviselnek.
Ellenben néhány egyáltalán nem egészségen táplálék fogyasztása lényegesen megnövekedett. A fehérliszt fogyasztás a gyabonafogyasztás több, mint 80%-át teszi ki. A cukorfogyasztás 110 gramm naponta személyenként. A zsír részaránya a táplálékunkban 10%-ról 36 %-re emelkedett. Az állati eredetű táplálék csekély hányadról az energiabevétel 45%-ára emelkedett. Továbbá a XX. században az energiabevitel emelkedése egybeesett a fizikai aktivitás csökkenésével és az élelmiszer-túlfogyasztással.
A rosszindulatú daganatok lényege az, hogy a szervezet saját sejtjei önálló, független, eltúlzott életet élnek. A daganatnövekedés a szervezet szabályzó mechanizmusától függetlenül folyik. Ez a fontos és nagyon pontos növekedés-szabályzás felborul. A rosszindulatú daganatok növekedésének autonómiája és visszafordíthatatlansága a szervezet önszabályozásától teljesen függetlenül működik. Először helyi, majd később az egész szervezet működési zavarát okozza, majd gyakran az egész szervezet halálát.
Egy felnőtt ember teste mintegy 10 trillió sejtből áll. Ezek között vannak olyan sejtek, melyek olyan magasan differenciáltak, hogy elvesztették a szaporodóképességüket: például az idegsejtek, a harántcsíkolt izomsejtek... Más sejtek az ember egész élete alatt állandóan megújulnak: a csontvelősejtek, a nyálkahártya. Vannak sejtek, melyek csak szövetkárosodás alkalmával kezdenek szaporodni: pl. a májsejtek. A fent leírtakból következik, hogy azokból a szövetekből lesz a leggyakrabban daganat, ahol nagy a szaporodóképesség.
Általában az osztódás, a növekedés és a sejtek lebontása és pusztulása egyensúlyban van. A daganatos szövetekben ez az egyensúly felbomlik, és az osztódás felé tolódik el. Az eltúlzott osztódás a keletkezett sejtek érésének hátrányára következik be. A legkisebb felismert daganat is már több millió sejtből áll.
A rákkutatással foglalkozó szakemberek már 50 évvel ezelőtt megegyeztek abban, hogy a rák keletkezéséhez 30-60%-ban járul hozzá a helytelen táplálkozás. Köztudott, hogy súlyos rákkeltő anyagok keletkeznek a hús vagy halak felmelegítésekor, vagy füstölésekor. Továbbá az élelmiszerek helytelen tárolása esetén is keletkezhetnek rákkeltő anyagok. A XX. század hatvanas éveiben találták meg az úgynevezett aflatoxint, ami egy gombafajta terméke. Az aflatoxin a gombatoxinok csoportjába tartozik, mely nyirkos helyen tárolt gabonafélékben, olajos magvakban keletkezik. A trópusi országokban a járványszerűen elterjed májrák okozója. A gombaméreg nagyon erős méreg, alig kimutatható mennyiségben is komoly egészségügyi problémát okoz. Ezért kerüljünk minden kétes eredetű vagy állagú élelmiszert! A legkisebb gyanú esetén se fogyasszuk el az esetlegesen penészes ételt.
Sok esetben a rákkeltő anyag a szervezetünkben keletkezik. A víz, a húsok és zöldségek magas nitrogéntartalma a szervezetünkben hihetetlenül mérgező nitritté alakul át. Sok nitrit keletkezhet a túlzott húsfogyasztás esetén a vastagbélben a meg nem emésztett aminosavakból. A magas zsír- és koleszterinbevitel megnöveli az epesavak kiválasztását, mely megváltoztatja a vastagbél baktérium összetételét.
A kevés ballasztanyag-fogyasztás következtében lelassul a bélmozgás, a béltartalom túl lassan halad át az emésztőrendszeren. Hosszú idő alatt rengeteg méreganyag szívódik vissza a szervezetben, mely egyenesen mérgezi a bélfalat, rontja az ideális bélbaktérium-összetételt. A szervezetben gyakran keletkeznek úgynevezett szabadgyökök, amikor az eredetileg ártalmatlan anyagok rákkeltővé válnak. A vitaminhiány is kedvez a rák kialakulásának.
Az egyik legfontosabb szempont a vizsgálat idején a túltápláltság kérdése. Az állatkísérletekben igazolták, hogy az élelmiszer korlátozott bevitele a daganat visszafejlődését, míg a túltáplálás a daganat növekedésére van hatással. Az elhízás például növeli a méhrák rizikóját a változókor után. A zsírszövet sejtjei úgy működnek, mint egy belső elválasztású mirigy, és a változókor után is ösztrogént termelnek. A felmérések a vastagbéldaganatot, valamint az emlőrákot a magas életszínvonallal hozzák kapcsolatba. Mindenekelőtt a magas zsír- és húsfogyasztással.
Az állati táplálékkal, hormonokkal szennyezett vízzel, de a hormontartalmú permetszerekkel is növeljük szervezetünkben a rák kialakulásának esélyeit. A méhrák, az emlőrák, a prosztatatarák (dülmirigy) a felfokozott hormonhatás következménye. A rákkeltő élelmiszerekhez sorolhatjuk a mesterséges édesítőszereket, valamint az élelmiszereken feltüntetett E-adalékanyagokat. Továbbá azokat az anyagokat, melyeket a gyártók nem is jelölnek meg a csomagoláson, mert szintjük igen alacsony az élelmiszerben – és mert semmi nem kötelezi őket erre. Ezekről a vegyszerekről semmiféle ismereteink nincsenek. Hatásuk (a hormonokkal együtt) még, ha a milligramm ezred részét (vagy még kevesebbet) tartalmaznak, akkor is káros lehet szervezetre.
Ezek az anyagok, hasonlóan a rákhoz, alattomosan támadnak, pici mennyiségben hosszú időn keresztül károsítják az egészségünket.
Kedves Olvasó! Ügyeljenek arra, milyen élelmiszert fogyasztanak! Ne hagyják megpenészedni azokat! Véssék eszükbe: a gombaméreg nagyon erős méreg. A legkisebb gyanú esetén is inkább semmisítsék meg az ételt – mert hosszú időn keresztül a pici mennyiség fogyasztása is halált okozhat!
(Folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Daganatok és összefüggések (11)
Az egyes szervek daganatai és a fogyasztás közötti összefüggések.
2011.5.6.
Rákkeltő anyagok a táplálékban (10)
A táplálkozás során az ember naponta több száz anyagot juttat a szervezetébe, ezeknek csupán egy kisebb hányada hasznosítható a testfunkciók fenntartásához.
2011.4.28. 5
Az ételek hatása energiarendszerünkre (7)
Az egyes ételek különféleképpen befolyásolják energiarendszerünket (jin és jang ételek).
2011.3.23.
Az ételkészítés legfontosabb feltételei (6/2)
A legtöbb elfogyasztott étel savas termékeket bocsát szervezetünkbe.
2011.3.7. 3
A rovat további cikkei
Ne pánikoljunk!
Pánikban a viselkedési normákat felülírja a túlélési ösztön, az ember, magatartása teljesen megváltozik. Sokan a hisztériához hasonlítják.
2024.8.21.
Allergia és természetgyógyászat
Minden allergiás reakció az immunrendszer védekező mechanizmusainak túlzott megnyilvánulása.
2024.7.31. 5
Fogamzásgátlás: pro és kontra
Egy nő két dolog miatt képes mindenre: hogy legyen gyermeke, vagy, hogy ne.
2024.7.15.
Ekcéma, a gyerekkor bőrbetegsége
A kisgyemekes anyukák gyakori témája, hogy a gyermekük ekcémás.
2024.4.10.
A számítógéphasználat ártalmai
Betegségek és sérülések, amelyeket a számítógép intenzív használata okozhat. A számítógép rendszeres, napi több órás használata számos betegség kialakulásához vezethet...
2024.3.1.