Nincs farsang fánk nélkül


Jády Mónika  2019.2.7. 1:00

A vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtti negyvenedik napig tartó időszak a bálozás, mulatozás, evés-ivás ideje. (Receptekkel)

A farsang a római kor szaturnáliáira nyúlik vissza (az ókori Rómában Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak). Nálunk a XIV. századból maradtak fenn az első, farsangi szokásokról beszámoló feljegyzések. A januári-februári vigadozások elnevezése a bajor-osztrák Fasching szóból ered, amely eredetileg a böjt napját megelőző húshagyókeddi éjszakát jelölte (a szó irodalmi formája Fastnacht – fasten = böjtölni, Nacht = éjszaka). Az olasz eredetű karnevál szó ugyancsak a böjttel függött össze (carne-vale = hús, isten veled!). A legtöbb mulatság a böjt kezdetét megelőző néhány napra esik, amelyet farsangfarkának is neveznek. A gazdagon terített asztalokról a különféle húsokból készített leveseken és sülteken kívül nem hiányozhat a sokféle édesség. És nem múlhat el úgy a farsang, hogy legalább egyszer ne készítsünk farsangi fánkot.


Magyar Elek Az ínyesmester szakácskönyvében így ír a farsang elengedhetetlen „kellékéről”: A farsangi fánk legyen könnyű, miként a hab és omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga. A derekán szabályos körben fehér cingulus vonuljon, amelyet köznyelven ranftlinak is neveznek. És forrón tálalják elénk farsang idején. Már javában az asztalnál üljünk, amikor sütni kezdik, s mihelyt elkészült belőle egy kisebb tálra való, azonnal adjuk be, a sütést pedig abba ne hagyjuk, mert biztos, hogy sürgősen szükség lesz újabb szállítmányra. Ha netalán hűvös előszobán kell keresztülhozni, ajánlatos letakarni fehér damasztkendővel, mivelhogy ez a finom tésztaféleség egyáltalán nem áll jó lábon a hideggel. Akkor sem, amikor már megsült, akkor sem, amikor még nyers. Már a lisztjét is melengetni kell, a kovászát is óvni a hidegtől, s mikor kiszaggatjuk, újra csak melegen kell tartani, hogy valamiképpen meg ne fázzék. Hogy végül a bőséges és ideálisan tiszta zsír, amelynek tetején úszniuk kell a belévetett nyers fánkoknak, szintén meleg, sőt jó forró legyen, bizonygatásra sem szorul azok előtt, akik a farsangi fánk természetrajzát ismerik.

Bizony gonddal, sőt üggyel-bajjal jár a jó fánk elkészítése, s aki ettől visszariad, ne is fogjon hozzá, mert úgy járhat, hogy olyan lesz a fánkja, mint a talkedli. Szívesen koncedálom, hogy a fánkot legjobb volna csak úgy puszta kézzel tépni széjjel, és úgy rakni a szájunkba. De mivel már nagy idő telt el Mátyás király óta, aki az utolsó híresség volt az ujjukkal evő emberek között, maradjunk mégiscsak az evőeszközök mellett. A kis villával igen jól fel lehet darabolni a fánkot, ha pedig valakinek ez nem sikerülne, az használja a kését is, a fokával, mivelhogy itt szakításra van szükség, nem vágásra.
A farsangi fánknak egyébként a története is vidám, karneváli emlékeket idéz. Ez az egyszerű paraszti fánk, a Beignot, a párizsi mézeskalácsosok kedvelt készítménye, egy párizsi bálon különösen nagy sikert aratott. Felfigyelt rá az álruhában táncoló Marie Antoinette, megízlelte, azután megvette a mézeskalácsos egész kosarát. Elmondatta magának a receptjét is, megtanította rá a cukrászát – és e „fejedelmi” falatból a francia királyi udvar ünnepi fogása lett…”


Egy másik forrás szerint a fánk története Bécsben kezdődött, és a véletlennek köszönhetően született meg az első fánk. Amikor egy Krapfen nevű pék meghalt, a felesége vette át a finom kenyeréről híres pékség vezetését. Egy napon a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók egyre türelmetlenebbek lettek, és addig zúgolódtak, míg a pékné kijött a sodrából, és egy darab, keze ügyében lévő kenyértésztát valakinek a fejéhez akart vágni. Ám elvétette a célt, és a tészta a kályhán lévő, forró zsírral teli lábasba pottyant, majd pár perc alatt aranybarnára sült…

Farsangi fánk

50 dkg, néhány óráig meleg helyen tartott rétesliszthez 6 tojássárgáját, 6 dkg olvasztott vajat, 5 dkg porcukrot, 4 dl tejet, 1 evőkanál rumot, 2 dkg, cukros, langyos tejben megkelesztett élesztőt és csipet sót adunk. Fakanállal jól kidolgozzuk, aztán letakarva 25-40 percig pihentetjük, míg jól megkel. Ekkor lisztes deszkán hüvelykujj vastagságúra nyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, majd betakarjuk, és újra kelni hagyjuk, míg kb. még egyszer olyan vastagra dagad. (Vigyázzunk, hogy a tészta a készítés és kelesztés idején állandóan melegben legyen.)
Erősen forrásban levő, legalább 3-4 ujjnyi zsírban (a fánkok szabadon ússzanak benne) kisütjük. Először fedő alatt sütjük, míg az egyik oldala megpirul. Így képződik rajta az ún. „ranftli”, azaz szalag. Azután megfordítjuk a fánkokat, és fedő nélkül sütjük tovább, míg ez az oldaluk is megpirul. A megsült fánkokat lyukas kanállal kiszedjük egy konyhapapírral kibélelt edénybe (a papír felszívja a fölösleges zsiradékot), majd mielőtt átrakjuk a tálba, amelyben kínálni fogjuk, meghintjük porcukorral.
Tetszés szerinti lekvárt adunk hozzá.


Forgácsfánk

30 dkg lisztből, 6 tojássárgájából, csipet sóból, egy kávéskanál cukorból és másfél kanál rumból rétestészta keménységű tésztát gyúrunk, a liszt mennyiségét szükség szerint pótolva. Jól kidolgozzuk, majd letakarva 20-25 percig pihentetjük. Késhegynyi vastagra nyújtjuk ki, és 4 ujjnyi széles és 5-6 ujj hosszú kockákra metéljük a derelyemetélővel. A kockákat középen kétszer bevagdaljuk, és forró, bő zsírban szép sárgára sütjük.
Vaníliás porcukorral meghintve, melegen tálaljuk.

Tejfölös fánk

8 tojássárgáját összehabarunk 4 dl tejföllel és folytonos keverés közt meglangyosítjuk. 2 dkg élesztőből kevés tejjel és liszttel kovászt készítünk, és mikor megkelt, összekeverjük 50 dkg liszttel, csipet sóval, kevés cukorral és 2 dl langyos tejjel. Ezt a tésztát addig keverjük a langyos, tejfölös tojásmasszával, míg szép sima lesz.
Langyos helyen megkelesztjük, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, újra megkelesztjük és végül bő, forró zsírban megsütjük.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Farsangoló

Faar Ida

Farsangi ételekben nincs hiány: gondoljunk csak a többféle módon elkészíthető fánkokra, kocsonyákra, hideg és meleg ételekre. (Receptekkel)

2019.2.3.    13


Még lehet fánkot sütni

Tompa Orsolya

Egészen a böjtig, sőt azon túl is süthetünk fánkot. Ezúttal egy családi túrófánkrecepttel készültünk.

2016.2.4.    5


Farsangi ízek

Nagy Erika

Gyermekkoromban imádtam a farsangot, főleg a fánk miatt. (Receptekkel)

2016.1.23.    13


Szardíniai fánk

Kottra Éva

A legrangosabb olasz konyhamagazin, az Etoile, egyik régi számából csentem el ezt a fantasztikus receptet.

2011.4.1.   


Fenséges farsangi finomságok

Halász Kata

Tradicionális lengyel fánk, hájas sütemény, négerke – vagyis fenséges farsangi finomságok!

2011.2.11.   


Farsangi fánkkínálat

Kabók Zita

Pompos meggylekvárral és csöröge rumos baracklekvárral ma estére – vagy hétvégére.

2011.1.20.   

A rovat további cikkei

Disznótor idején

Faar Ida

A disznóvágás és disznótor semmihez sem hasonlítható és semmivel sem helyettesíthető élményt nyújt.

2018.12.29.    24


Csodálatos gyümölcsünk: az alma

Faar Ida

Bátran állítható, hogy az alma az emberiség egyik legrégebbi, gyógyító hatással is rendelkező tápláléka. (Receptekkel)

2018.12.19.    13


Az ünnep favoritja: a mézeskalács

Takács Anita

Körülbelül tízéves lehettem, amikor december tájékán anyukám nagy meglepetésre ért haza.

2018.12.8.    10


Novemberi örömök

Póda Erzsébet

November hava kulináris élvezetekben gazdag hónap. Nézzük csak, mit tartogat!

2018.11.11.    21


Cékla, a szuperzöldség

Faar Ida

A céklát nem mindenki szereti, pedig egészséges, változatos módon készíthető el, és igenis finom. (Receptekkel)

2018.10.27.  1    31


Nyári kerti parti

Faar Ida

Nincs jobb annál, mint amikor egy dolgos hét után a megfáradt ember családi-baráti körben tölti el a pihenésre szánt hétvégét. (Receptekkel)

2018.7.18.    16