Játszani jó!

Jády Mónika  2008.1.10. 8:38

A játék a gyerek legfontosabb fejlesztő tevékenysége.

A kisgyermek játszás közben fedezi fel környezetét, ezen keresztül ismeri meg a világot, valamint önmaga lehetőségeit és korlátait.

A pszichológia több játékszakaszt különböztet meg. Az első a funkcionális játék, amely a pici ismeretszerzését szolgálja. Ezt követi a mozgásos játék időszaka, amikor a gyerek járni és beszélni kezd. Nagyon fontos ilyenkor a (mozgással is összekapcsolható) ritmusos mondókák ismételgetése, ugyanis az ismétlés biztonságot, rutint ad. A pici babának biztonságos, kellemes tapintású játékok kellenek. Ne legyenek fülsértő hangúak, rikító színűek (legjobbak az alapszínek). Amikor a gyerek már járni tud, jöhetnek a mozgásügyesítők – bicikli, roller, labda.

Az apróság lassan bekerül a közösségbe, és megtanulja azt, hogy alkalmazkodni kell. Ekkor a szerepjátékok kerülnek előtérbe – ezekben a gyerek összegzi, eljátssza és mélyíti a világról szerzett tapasztalatait. A szerepjátékokhoz – boltos, postás, fodrász, orvos stb. – a mindennapi használati eszközök kicsinyített másait lehet kapni: például kávéskészletet, kis sodrófát, vasalót, orvosi táskát. (Az első, kőkorszakból fennmaradt játékok is ilyen jellegűek voltak: a munka- és harci eszközök kisméretű utánzatai.) Minden korcsoportnál nagyon lényeges a szabad játék – a gyerek azzal és úgy játszhasson, ahogyan ő szeretne, vagyis a saját ütemében haladva ismerhesse meg a világot, dolgozhassa fel az őt ért élményeket.

A játék olyan legyen, hogy sok mindent lehessen vele eljátszani. Ösztönözze a gyereket, ragadja meg a fantáziáját. Egy jó játék – az olvasott mesékhez hasonlóan – belső képeket indít el, és ezek a belső képek fejlesztenek igazán. Nagyszerű „játszótársak” a bábok, lehet velük mesélni, „szerepjátszani”.

A szabályokkal megkötött társasjátékokat 9-10 éves kortól ajánlják. Ezeken keresztül fokozatosan megtanulja a gyerek elfogadni, hogy nem lehet mindig ő a győztes. A játékoknak a készségfejlesztésben is szerepük van. Rendkívül fontos a finommotorika fejlesztése (hogy a gyerek képes legyen az ujjával manipulálni, rajzolni). Kiválóak a formaegyeztető játékok, mikádók, memóriajátékok, labirintusok, építőjátékok… Az egyensúly ügyesítésére szolgáló hinták, deszkák, speciális labdák, trambulin is jó szolgálatot tesznek. Az egyensúlyérzék és a mozgás fejlesztése nem elhanyagolható, mivel a mozgás-és beszédkészség kialakulása összefügg egymással. A szakemberek megfigyelték, hogy a nehézkesen mozgóknak általában beszédhibájuk is van.

A játékra is tanítani kell a gyerekeket! Egyedül az a gyerek tud játszani – úgy 3-4 éves kora körül –, akivel előzőleg a szülei, nagyobb testvérei már játszottak. Az lenne az ideális, ha a szülő találna időt arra, hogy együtt játsszon a gyermekével. A gyerekek nagyon szeretnek a felnőttekkel játszani, még akkor is, ha van testvérük. A boltokban kapható játékokon kívül a gyereknek magára a játszásra és az alkotásra is szüksége lenne. Saját kezűleg is lehet játékot készíteni – például tobozból vagy gesztenyéből állatkákat, kartonból babaházat vagy akár gyerekekre méretezett házikót és így tovább. A játékhoz (népi-, hangutánzásos játék) nem is mindig kellenek eszközök.

A játék még iskoláskorban is rendkívül fontos – fejleszt, és egyben a külső és belső élmények, sőt a fáradtság feldolgozási módja is.

Hozzászólások

@

Küldés