Amikor beszélgetünk


Oriskó Renáta  2018.4.12. 0:38

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

A világ felgyorsult, halljuk oly sokszor. Meg azt is, hogy az emberi kapcsolatok ellaposodnak, felszínesek. Nincs időnk, hajszoljuk a sikert, az anyagiakat, az egyre jobbat, a többet, a legújabbat. Marad a gyors mi újság, a gyors puszi, a gyorskaja, és már loholunk is tovább. A lényeg, a valódi egymásra figyelés pedig gyakran elveszik. Pedig az ember társas lény, aki igényli a beszélgetést, a kommunikációt, hogy ezzel közöljön, kérjen, kifejezze mondanivalóját, érzéseit, kapcsolatot tartson és ápoljon.

A kommunikáció a társas élet alapja, az adó és a vevő kapcsolata – tanultuk a gimnáziumban, majd ez a definíció az egyetemen jóval hosszabb és bonyolultabb lett. De nem tudományos meghatározásokról szeretnék írni. Inkább arról, milyen is egy igazán jó, személyes beszélgetés ebben a néha-néha felbolydult hangyabolyra emlékeztető világunkban.


A jó és tartalmas beszélgetés túlmutat az udvariaskodó „hogy vagyon és mi újságon”, és nem fejeződik be egy olyan sablonos válasszal, mint a „jól vagyok, köszi”. Miközben beszélgetünk, a hangyaboly lelassul és elcsitul, mintha lejjebb tekertük volna a hangerőt. Nem arról szól, hogy bólogatunk a másik véleményére. Mert van olyan, hogy egyetértünk, de bizony olyan is, hogy más a nézőpontunk. Ha kell, érvelünk, véleményt mondunk, de a nézetkülönbségeket is elfogadjuk.

A jó beszélgetésből hiányzik a versengés. Nem egymás túlkiabálásáról, túlszárnyalásáról szól. A „ki mond nagyobbat” nem őszinte beszélgetés, sokkal inkább verseny. Egy jó beszélgetésben nincs kikérdezés, faggatás, annál több az őszinte érdeklődés, meghallgatás és odafigyelés.

Egy jó beszélgetéstől távol áll a másik falhoz állítása, a számonkérés és a kéretlen tanácsadás. Nem hangzik el olyan mondat, hogy bezzeg én megmondtam. Szerepet kap, ha a másiknak szüksége van rá, a vélemény és a jó tanács is. S ennek hála sokszor a bonyolultnak hitt, keszekusza dolgok megoldódnak, s mint egy láthatatlan kirakó darabkái a helyükre kerülnek. És a legfontosabb: hogy repül az idő, amiről a csészéből elfogyó teák és a tányérról eltűnő sütik is tanúskodnak.

Lehet, hogy tényleg kevés az időnk és gyors tempót diktál a világ. Ennek ellenére kellenek olyan pillanatok, amikor kikapcsolunk és letesszük a feladatokat. Erre is jó az a beszélgetés, ami feltölt és nyomot hagy bennünk. Ami olyan, mintha egy láthatatlan burokkal sikerülne kizárni a külvilágot, ha csak pár órára is.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.