Csukott szemmel, mezítláb


Poór Marianna  2016.1.26. 1:58

Egy indiai mondás szerint a tüskét csak egy másik tüskével tudjuk eltávolítani.

Ha már olyan mélyre fúródott a bőrünk alá, hogy semmilyen éles tárggyal nem mozdítható, próbálkozzunk egy másik tüskével.
Vajon melyik módszer hatékonyabb a gyógyulás folyamatában?
Megpiszkálni a bennünk maradt idegen test maradványait és leszámítva a minimális vérveszteséget és az eldobott, öncélúan használt másik tüske iránti szánalmunkat, kicsit sántítva is, de elindulni? Nem lenne egyszerűbb megszokni a bőrünk alatti égető érzést és megvárni, míg testünk magától löki ki az idegen testet magából? Gyors és végletes beavatkozásra vagy beavatkozás nélküli öngyógyításra van inkább szükségünk?


Volt rá példa, hogy tüskét tüskével orvosoltam, és arra is, hogy a szervezetem dobta ki magából azt, ami hívatlanul ékelődött a bőröm alá. Volt rá példa, hogy én férkőztem másnak a bőre alá, volt, hogy én voltam a másik tüske. Karcoltam és karcoltak. Volt, hogy felszisszentem a váratlanul rám törő sajgó érzéstől, olyan is volt, ami csak épp annyira fájt, hogy emlékeztessen rá: élek. Néha annyira észrevétlenül és váratlanul kúszott belém, hogy még csak tudomást sem vettem a jelenlétéről. Természetesnek véltem, hogy az ébredést egy tompa, szúrós fájdalom követi, ami majd végigkíséri a nappalom és az éjszakám. Volt, hogy mások látták helyettem a horzsolásokat, és én rácsodálkoztam annak a sebnek a mélységére, amelynek a létezésével tisztában sem voltam. Volt, hogy megfogadtam, tágabbra nyitott szemmel járok és minden kockázati tényezőt kiiktatok annak érdekében, hogy elkerüljek minden karcolást, még a legártalmatlanabbakat is. De amint megszűnt az irritáló érzés, amnesztiát hirdettem minden korábbi felszíni sérülésre: csukott szemmel sem féltem újra érdes felületre lépni és a fejemet hátrahajtva a nap felé fordítani az arcomat.

Megtanultam bátran farkasszemet nézni a mellékutakon szerzett sebekkel, hiszen akár egy másik tüskével piszkáljuk ki, akár a testünk dönt úgy, hogy kilöki, a végeredmény mindig ugyanaz: rendre begyógyulnak. És bár lehetünk immunisak néhány kórokozóval szemben, és beoltathatjuk magunkat jó néhány betegség ellen, a tüskék okozta sérüléseket nem lehet megelőzni.

Bármennyire is ellenálló a szervezetünk, a tüskék állandó kikerülésére egyszerűen nincs garancia. Pláne, ha mezítláb szeretjük bejárni az erdőt...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.