Svédasztal


Póda Erzsébet  2013.2.4. 3:59

A vasúti váróterembe nemcsak a galambok húzódtak be a hideg és a hó elől.

Egy népes hajléktalan-társaság is itt tengeti a napjait. Bizonyára mindegyiküknek megvan a maga helye és feladata ebben a különös társadalomban: vannak köztük, akik utasítanak, és vannak, akik szót fogadnak.

A többség férfiakból áll, de két nőt is felfedezek közöttük, bár elég nehéz a megkülönböztetés. Egyikük a sarokban ül, kendő takarja a fél arcát, nem tudni alszik-e vagy gondolkodik. A másik az ablaknál támaszkodik, a cókmókját őrzi, két műanyagszatyrot. Néha belekukkant, valamit átcsoportosít, majd a szatyor száját komótosan behajtja, és visszateszi az ablakpárkányra. Hosszú haja copfba kötve, ám látszik, fésűt nem sűrűn lát.

A férfiak a fűtőtesteken fekszenek, vagy a padokon ülve beszélgetnek egymással. Némelyikük furcsán artikulál, de a többiek megértik. Úgy tűnik, van mondanivalójuk bőven. A kinti hidegből egy szakállas támolyog be. Az utasok megpróbálják messzire kerülni, nehogy hozzáérjenek. A szakállas kiszúrja magának az ablaknál üldögélő nőt, aki – a többiekhez mérten – a legtöbb vagyonnal rendelkezik. Éhes vagyok, mondja neki, nincs valami kajád? A copfos felemeli jobb keze mutatóujjat, sejtelmesen néz a férfira, majd hevesen bólogatni kezd. Megfogja az egyik műanyagszatyrot, két dobozkát vesz elő, néhány műanyagzacskót, meg egy szürke szalvétát. A szalvétát és a zacskókat az ablakpárkányra teszi, eligazítja, majd a két dobozka tartalmát szépen elrakosgatja rajta. Megterít! A kínálat: fél zsemle, néhány szelet kenyér, fehér és barna, egy félig megrágott csirkecomb, gyümölcsmaradványok, a többi felismerhetetlen élelmiszer. A szakállas mohón kapna a zsemle és a csirkecomb után, de a copfos megint felemeli a mutatóujját, türelemre inti őt. Csak akkor bólint újra, amikor a két doboz teljes tartalmát kirakta a párkányra a következő sorrendben: kenyér, húsféle, kekszek, gyümölcs. A szakállas gyorsan tömi az ételt magába. A nő is választ valamit: egy félig rágott almát, meg egy kis mandarinhéjat. Miután befejezik az ebédet, a nő szépen visszacsomagolja a maradékot, mindegyiket külön-külön, és belerakja a dobozkákba. Aztán még előkerül egy műanyagflaska is, és leöblítik az ebédet. Végül mindketten leülnek az ablakpárkányra. Az arcuk olyan elégedettségről árulkodik, mintha a világ legboldogabb emberei lennének.
Így ülnek vagy tíz percig, majd a nő megszólal: büdös vagy. A szakállas bólogat, majd elkezd valamit keresgélni koszfoltos kabátjában. A sokadik zsebéből végre előkerül, amit keres. Egy férfidezodor. Befújja vele a szakállát meg a nadrágját. Majd az illatforrás újra eltűnik a kabátban.
Most már még elégedettebben üldögélnek tovább.

Megszólal a hangosbemondó, bejelenti a következő vonatot. Két galamb repül a váróterem órájának tetejére, és egymás mellé ülnek. Ide húzódtak be a hideg és a hó elől, csakúgy, mint a hajléktalanok.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Karácsony az utcán

Kabók Zita

A legtöbb ember izgatottan várja a karácsonyt, ám kontinensünkön több tízezren ébrednek ideiglenes szálláshelyeken az év legszebb ünnepén.

2014.12.9.    22


Hajléktalanság nőként

Kulcsár Tímea Ágnes

A hajléktalanok nemcsak a fedelet veszítették el a fejük fölül, de ha élhetek ezzel a képpel, még a talaj is kicsúszott alóluk.

2014.11.25.    83

A rovat további cikkei

Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23