Ha a majáknak igazuk lenne...(2)


Póda Erzsébet  2012.8.14. 4:56

Folytatjuk elmélkedésünket azon, mi lenne, ha 2012-ben valóban véget érne a világ, és mi ezzel tökéletesen tisztában lennénk?

„Megbékélni a világvégével…”
Igazuk van-e a majáknak, avagy mi(lyen) lehet az Apokalipszis (után)?


Cseh Gizella, nyelvtanár, újságíró, idegenvezető:
„A világvége-jelenségre egy nem egyértelmű, de mégis abszolút kielégítő válasz-részlet, jobban fogalmazva részlet-válasz villant az eszembe, amely a maga módján mégis kerek egész, értelmezhető feleletet ad, bár igaz, más úton-módon. A legerősebb lehetséges válasz-értelmezésnek Lars von Trier dán filmrendező 2011-ben Cannes-ban bemutatott kultuszfilmjét, a Melankóliát érzem, amely egy látványos, valódi apokalipszis-jelenségre épít, három etűdben. Adott, mint helyszín egy esküvő, és mint főhősnő, két női főszereplő egymásnak ellenszegülő mentalitással, életfelfogással és – stílussal. Az egyik egy, a depressziótól mélyen sújtott menyasszony-alak, pontosabban torzó, aki ennek nyomán a végletekig mindent tökretesz, pontosan az esküvője napján, és mint ellenpont (ketten együtt pedig maga a fókuszpont) életigenlő-gondoskodó nővére, aki még lehetséges önnönmagától is megkísérli húga megmentését. Mintha mindez lehetséges volna, de azért mégsem. Némi abszolút ellenpólusként pedig mindeközben végeláthatatlanul, és végérvényesen rohan a Föld felé a Melancholia nevű kisbolygó, amely fejlemény nyomán planétánk pusztulása ugyancsak visszafordíthatatlan. (A film valóságában mindez előre következtethető.)
Az Apokalipszis végérvényes közeledte (a Melancholia megtestesülésében) az emberiség és némi bibliai példázatként a film két főhősnője, a két nővér egymásnak tökéletesen ellenfeszülő viselkedésében (mint két lehetséges végpontban) determinálja a visszafordíthatatlan pusztulással való szembenézés és reakció módozatait. Justine, a depressziótól és a léttől, mint jelenségtől szenvedő ara és Claire, az életet gondozó, erős, anya-archetípus a történet nyomán minden egyes jelenségre másként reagál. Claire az esküvői tébolyban is az erő és a kiegyensúlyozottság szimbóluma, de a pusztulás tényének erősödésével fokozatosan veszíti el egyensúlyát és önmagát; küzd az életért, amelyet önmagában is értéknek tart. Ellenpólusa húga, aki már életében is ténylegesen életképtelen, de az Apokalipszis fokozatos előretörésekor lesz látszólag mégis kiegyensúlyozottá. A Föld és a pusztító bolygó találkozásának apokaliptikus zárójelenetéig pedig a két főszereplő gyökeresen különböző hozzáállásuk valamilyen közös konklúziójához jut el. Az élethez foggal-körömmel ragaszkodó nő és édesanya, és a létezést mindenestül elutasító húg végül az elkerülhetetlent elfogadva néz szembe a kék bolygóval, de mind a ketten erősen szorítják Claire kisfia, a be nem teljesített lehetőségek, a felnőttek és világ bűneiben teljesen ártatlan gyermek kezét... Van-e egyáltalán, és ha van, mi lehet a végső konklúzió? Hiszem és vallom: „az Élet él és élni akar.” (Ady: Intés az őrzőkhöz) Számomra tehát egyértelműen ez az a tény, hogy a Melankólia-beli két nővér végletesen más mentalitása nyomán is létezhet egyetértés, szimbiózis és apoteózis; átvitt értelemben ily módon ez az emberiség sokszínűsége és összefogása a Föld egyensúlyáért és létéért – harcolva mindenféle Melancholia és melankólia ellen. Lars von Trier filmje végkimenete ellenére hitet sugároz; még az Apokalipszis is megszépíthető az összefogás, az erő és a hit által. Hiteles végszóként pedig annyit, talán kötelező érvénnyel: az Apokalipszis – a maják jóslata ellenére – Földünk és az emberiség érdekében, summa summarum, kötelezően elkerülendő. Higgyünk benne és tegyünk érte! Kivétel nélkül. Mindannyian.”

Kovács Andrea, adminisztratív dolgozó, főiskolai hallgató, versíró:
„Nem igazán hiszek a világvége fizikai bekövetkezésében. Egyébként pedig ez már egy régóta tartó folyamat, ami a materialista társadalomban, az erőszakban, a háborúkban és az értékek elértéktelenedésében mutatkozik meg. Nem tudom, meddig lehet ezt még fokozni, ám tény, hogy lassan, de biztosan lelakjuk a védelmet nyújtó bölcsőt.
Ha kiderülne, hogy menthetetlen a bolygónk, a családomnak és a szeretteimnek szentelném az időmet, mindazoknak, akik ebben a földi életemben megajándékoztak a társaságukkal és önzetlenségükkel. Az összes spórolt pénzemet, akaratomat és lehetőségemet latba vetve utaznék és tapasztalnék a hátralévő egy évben. Ezidőtájt egy utazás Tahitire vagy Indiába már nem lenne drága.
Az alkotás örömét teljességében élném meg: egy rajzoló barátommal közösen kiadnám az összegyűjtött verseimet és jegyzeteimet. Az utókornak pedig egy különleges ajándékot hagynék hátra: a saját lemezemet, gondosan elrejtve. Ha egyszer mégis újjáéledne az élet a Földön, valaki biztosan örülne neki.”

Nagy Csivre Katalin, irodai alkalmazott, amatőr nyelvész, jelenleg főállású anyuka:
„Az embert mindig foglalkoztatta az ismeretlen, a misztika a jövő kutatása. Koronként, korszakonként változott ez, de évezredek titkai őrzik, hogy a történelem előtti természeti (vagy kozmikus) ember miként fordult az istenei felé. Mára az Olimpusz hegye üresen maradt. Viszont a mai kor embere sincs ezzel másként, mint ősei. Természeténél fogva a jövőt fürkészi – múlt ugyanis egyre ijesztőbb tényeket villant fel, a jelen pedig megoldatlan problémákat szolgáltat. Ez elől menekülve a jövőt kutatja állandó jelleggel. A baj a forrással van, s talán nem az a hangsúlyos, hogy mit, hanem hogy KI mondja. Globális médiaguruk, akkor és azt mondanak-hirdetnek, amit csak akarnak, és a nagyközönség New Yorktól, Hongkongon át Párizsig azt hisz el, amit akar. Ezért van, hogy a köztudat valójában inkább köztudatlan...
Nem ritka hogy egy emberöltőn keresztül több „világvégét" is átélünk. Így lesz ez a maja jóslattal is. Tény, hogy a világot valamiféle apokaliptikus hangulat lengi át, és az ember még inkább kapaszkodót, mentőövet, kész magyarázatot vár valahonnan – valakiktől. Résen kell lennünk azonban, hogy kitől és milyen információt fogadunk be! „A magasabb sugallatok állandóan dalolnak, és sohasem magyaráznak.”
Igaza van Kahlil Gibrannak...
Érdekes viszont eljátszani a gondolattal, mit kezdenék magammal, s a tudattal, hogy egy maja jóslat miatt galoppozunk a halálba. Azt hiszem, jobban értékelném a percet, a pillanatot, a családot, a gyerekeimet, a barátot, a nyíló virágot, a Napot és a Holdat...”

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Fikció

Madarász Ildikó

Fikció. Akkor van rá szükség, ha az élet rémálommá válik. És az élet mindenkinek rémálommá válhat. Hol így, hol úgy.

2012.12.21.   


Változás vagy világvége

Nagy Csivre Katalin

Mint talán mindannyiunktól, tőlem is megkérdezte az egyik ismerősöm, mit gondolok a december 21-e körül keringő rémhírekről.

2012.12.20.    41


Maja naptár és világvége

Angyal Sándor

A világvége-jóslatok egyre jobban izgatják az emberiséget, hiszen az előrejelzett dátum egyre közelebb van.

2012.12.18.   


Ha a majáknak...

Nagy Erika

Szomszédasszonyom ijedten kérdezte tőlem, hogy hallottam-e arról, hogy decemberben itt a világvége.

2012.12.15.    6


Ha a majáknak igazuk lenne... (4)

Csepy Enikő

Tíz nap, és itt a megadott időpont. Ezúttal egyetemi hallgatókat kérdeztünk, ők hogyan vélekednek?

2012.12.11.    7


Ha a majáknak igazuk lenne...(3)

Póda Erzsébet

Folytatjuk elmélkedésünket azon, mi lenne, ha 2012-ben valóban véget érne a világ, és mi ezzel tökéletesen tisztában lennénk?

2012.11.7.   

A rovat további cikkei

Nők és romantika

Vajon miért kedvelik a nők a romantikus könyveket?

2017.8.18.    2


Hat dolog, amit soha

Oriskó Renáta

...de soha ne tegyél meg egy férfiért! Igaz, minden nő boldog párkapcsolatban szeretne élni. Mégsem mindegy, mit teszünk meg ennek érdekében.

2017.6.7.    3


Modern társkeresés

Tompa Orsolya

Mára jelentősen megváltoztak a társkeresési szokások. A személyes kapcsolatépítés, ismerkedés helyét sok esetben felváltja az online forma.

2017.4.5.  1    4


Társkeresés applikációval

Tompa Orsolya

Kis házi felmérésünk a különböző társkereső applikációk világáról, eredményeiről. Sok adat, sok érdekesség!

2017.1.27.    5


Csajos fotózás

Szalay Mona

Sokszor olvasom, vagy hallom a fotózások előtt a következő mondatot: "Pár szép fotót szeretnék magamról, de egyáltalán nem vagyok fotogén."

2017.1.10.    1


Legyen ökokarácsonyunk!

Póda Csenge

Ha van rá módunk, ajándékozzunk kézzel készített termékeket, ezek a legkevesebb hulladékot vonják maguk után, emellett igazán értékesek.

2016.12.14.    14