Hogyan tovább? 2.


Bernád Emese  2006.10.26. 13:15

A szülők számára az első sokk, az önvádaskodás első hulláma után következett a második. (A pedofíliáról szóló cikk következő része.)

Az első sokk, az önvádaskodás első hulláma után -- hogy vajon miért nem bízott a fiú saját szüleiben, miért nem mondta el, mi is történt, miért nem kért tőlük segítséget --, következett a második. Imi elmesélte, hogy a „kedves bácsi” a bántalmazók régi trükkjével zsarolta: mindent rákent áldozatára.

A fájdalmas közösülés után megfenyegette: ha a történteket elmondja az édesanyjának, akkor megkeresi őt, bárhol legyen is, és amit akkor kap, az jobban fog fájni, mint első alkalommal. Nem beszélve arról, hogy anyukája megbetegszik a gyerekes hazudozásaitól. Végeredményben pedig a fiú önszántából járt utána, ami azt jelenti, hogy biztosan ő is akarta.

A tettes elérte célját: a zavart, kétségbeesett fiú alól kicsúszott a talaj. Elhitte, hogy senkiben nem bízhat!

A szülők kudarcnak érezték, hogy nem tudtak gyereküknek biztonságot nyújtani, hogy a nagy bajban fiuk nem mert hozzájuk fordulni. Önmagukat hibáztatták, amiért nem tudták megvédeni gyereküket, amiért nem vették észre azokat a jeleket, amelyek pedig a napnál is világosabban tanúskodtak a történtekről.

Ám a pszichiáterek szerint nincs sablon, amely alapján felismerhető lenne az áldozat. Egy ilyen szörnyű élmény hatására minden gyerek félénkké válik, de amíg magától nem beszél, nehéz leleplezni az őt kínzó szörnyű titkot. A szakember bizonyos jelek alapján felismeri a szexuális visszaélés tényét, de a szülő nem szakember. Jellemző, hogy a szexuálisan bántalmazott gyerekek a közös játékoknál elvállalják az áldozat szerepét, gyakrabban esnek társaik zsarnokoskodásának áldozatául. Saját erőtlenségüket természetesnek veszik, önbecsülésük a nullával egyenlő, a bántalmazást megérdemelt büntetésnek tartják.

Az áldozatok nagy része kamaszkorban gyakran válik az alkohol és a drogok rabjává, ezek segítségével próbálják túltenni magukat az őket ért traumán. Környezetük többnyire ezt a modern kor rossz befolyásának tekinti, nem sejt mögötte semmiféle sötét titkot.

Imi reakciója -- elutasította az utazást, nem akart elutazni arra a helyre, ahol megtörtént a dolog – tipikusnak számít, de sajnos, a szülők nem értették meg az összefüggést. A gyerek pszichoszomatikus zavarait, rémálmait, agresszív viselkedését más gyerekekkel szemben a nem szakember nem érzékeli vészjelzésként, figyelmen kívül hagyja, és gyakran mindezeket a médiák rossz hatásának rója fel.

Iminek bizonyos értelemben szerencséje volt, hiszen egy véletlen nadrághúzás fellebbentette a fájdalmas titkot. Sok fiú viszont egyáltalán nem beszél erről, esetleg csak felnőttként, amikor a trauma következtében szexuális és pszichikai problémák lépnek fel.

A jobbik eset, ha a szülők felismerik, hogy egyedül nem birkóznak meg a dologgal, és szakember segítségét kérik. Tájainkon, ahol a pszichológus, pszichiáter szó még mindig sokak szemében a bolondokházába való belépőt jelenti, nem is olyan egyszerű ez. Az érintett család belülről sérült, ráadásul a legérzékenyebb helyen, nem beszélve arról, hogy még sokan, főleg a kisebb településeken, tartják magukat a régi mondáshoz a családi szennyesről.

Ezzel a hagyományos (rossz) neveléssel és az előítéletekkel függ össze, hogy gyakran az áldozatot teszik felelőssé a történtekért. A lányokat kirívó viselkedéssel vádolják, a fiúkra pedig a homoszexualitás sötét árnya vetődik.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pedofilok az interneten

Nyitrai Angelika

Manapság minden második háztartásban van internet hozzáférés.

2008.3.9.   


Legyünk résen! 5.

Bernád Emese

Hajlamosak vagyunk azt hinni, minket a pedofília semmilyen oldalról sem érinthet. Pedig egyikünk gyermeke sem garantáltan védett ellene!

2006.12.4.   


A tudatlanság veszélyes! 4.

Bernád Emese

Beszélgetés a pedofíliáról dr. Jozef Šiška pszichiáterrel.

2006.11.27.   


Segítséget a bántalmazottnak! 3.

Bernád Emese

Edit felháborodottan olvasta az újságban a szexuálisan bántalmazott ministránsokról és katonákról szóló cikkeket.

2006.11.13.   


Pedofília -- gyerekeinket fenyegető rém 1.

Bernád Emese

Fiatalkorú gyermekünk szexuális zaklatásának veszélye, a lányos szülők visszatérő rémálma...

2006.10.18.   

A rovat további cikkei

Nők és romantika

Vajon miért kedvelik a nők a romantikus könyveket?

2017.8.18.    2


Hat dolog, amit soha

Oriskó Renáta

...de soha ne tegyél meg egy férfiért! Igaz, minden nő boldog párkapcsolatban szeretne élni. Mégsem mindegy, mit teszünk meg ennek érdekében.

2017.6.7.    3


Modern társkeresés

Tompa Orsolya

Mára jelentősen megváltoztak a társkeresési szokások. A személyes kapcsolatépítés, ismerkedés helyét sok esetben felváltja az online forma.

2017.4.5.  1    4


Társkeresés applikációval

Tompa Orsolya

Kis házi felmérésünk a különböző társkereső applikációk világáról, eredményeiről. Sok adat, sok érdekesség!

2017.1.27.    5


Csajos fotózás

Szalay Mona

Sokszor olvasom, vagy hallom a fotózások előtt a következő mondatot: "Pár szép fotót szeretnék magamról, de egyáltalán nem vagyok fotogén."

2017.1.10.    1


Legyen ökokarácsonyunk!

Póda Csenge

Ha van rá módunk, ajándékozzunk kézzel készített termékeket, ezek a legkevesebb hulladékot vonják maguk után, emellett igazán értékesek.

2016.12.14.    14


Karácsony és szilveszter ünneplőben

Az év legsötétebb napjait mindig is összejövetelekkel, egymás közt, fények gyújtásával élték át az emberek.

2016.11.30.    1