Eljövendő ígéretek

Nagy Csivre Katalin  2025.11.29. 23:32

Újra elérkeztünk decemberhez, advent első vasárnapjához. Ez pedig az időben valaminek a végét jelzi, egy év, egy kor, egy korszak, egy állomás befejeztét, számadást a visszatekintés lehetőségével…

…és persze ez az időszak az eljövendő ígéretek várományosa, a holnapokba való reményeink elhintése. Az ember az időben él, az idő osztja be a naptárunkat, a naptár az időnket. Az idő folyása, minta felgyorsult volna.

Talán többünknek mondták már: „Örökre a tied”. De mi nem kérdeztünk vissza: „Mennyi idő az örökre?” Mert vágyunk arra az „örökre”, és tudjuk, a legnagyobb költő intelme IGAZ – „az örökléttel mérd magad!” Számomra ez jelenti az ünnepet. Kiemelni valamit az időből. Kiemelni valamit a profánból és „szentté” avatni. Ez az ünnep, ez a várakozás, ez az ADVENT. A karácsonyra való felkészülés időszaka, amely négy héten át tart.



Az ünnepi hangulat elsősorban a külsőségekben érzékelhető, hiszen díszekben, fényekben, csillogásban nincs hiány. A hiány azonban gyakran a lelkekben érezhető. Most különösen, amikor túlerő lép fel a béke és a biztonság ellen, most különösen, amikor minden áru, a portéka és a vásár körül forog. Most különösen, amikor árulók árulnak nekünk ünnepet. Mindennek ellenére – és épp ezért – lehet feladatunk az ünnepvárás, az adventi időszak csendes várakozása, nem pedig az elvárásoknak – vásároknak – való megfelelés. Ha ez utóbbi után futunk, marad a magányos köd, a semmi, és a karácsony csak a hideg fagyot leheli magából.

A jóság, a kegyelem ingyen van, és a megbocsájtás nem árucikk. Ha nem feltétlenül tárgyi ajándékok után áhítozunk, felébred bennük az igény, és hangot kér valami „belső várakozás” ősi ösztöne. És ÖRÖME. A kicsi gyerekek ebben az örömben élnek. Mindannyian voltunk ilyenek, és mindannyian lehetünk ilyenek, ugyanis ez a miénk. Örökké. Ünnepi. Örömmel.

Istentől áldott adventi megtérést, szent időt kívánok mindenkinek!

Hozzászólások

@

Küldés