Hová tűnt az időjárás kiszámíthatósága?


Huszár Ágnes  2010.1.12. 5:56

Szeszélyes, változékony időjárás jellemezte az őszt, és ilyenek a téli hónapok is.

A hőmérséklet egyik napról a másikra 10 Celsius fokot süllyed, vagy emelkedik. Az őszi és a téli hónapokban egyes napokon szinte tavaszias időjárás volt. Gyakran lehetett hallani, hogy ez a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletingadozás az emberi szervezet számára megterhelő, semmiképpen sem ideális.

Az időjósok a mai meteorológia technikai eszközeivel néhány napra előre biztosan megállapítják a várható időjárási viszonyokat, és ez az információ gyorsan eljut hozzánk valamelyik kommunikációs eszközön keresztül. Néhány emberöltővel ezelőtt ez nem így volt, és az akkori generációk még hagyatkozhattak az időjárás kiszámíthatóságára. A természet változásai, az évszakok jellemzői ciklikusan és folyamatosan, egymásba átlépve követték egymást.

Erre hagyatkozva és a paraszti józanész megfigyelőképességeit használva alakultak ki a népi időjárás-jóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ünnephez vagy névnaphoz – kapcsolódóan fűződött egy-egy szólás, amely az adott nap időjárási viszonyaiból egy azt követő jeles nap időjárására következtetett. Ezek nagy jelentőséggel bírtak a parasztvilágban, főleg a földművelés és a termés szempontjából, de nyilván nem minden esetben teljesültek be. Az időjárás-jóslások és megfigyelések régiónként változhattak. Csallóköz szívében élő emberként, és Marczell Béla néprajzkutató munkásságának emléket állítva nagyrészt csallóközi időjárásjósló rigmusokat hívtam segítségül, hogy mutassák meg nekünk a népi hagyománynak ezt a részét.

Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.

Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.


Piroska napján jelentkező – január 18-ai – fagyról a népi időjárás megfigyelések ezt tartották:

Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy.


Az időjárás jóslásának fontos napja volt január 22-e, Vince napja. A szőlőtermelő vidékeken azt tartották, ha Vince napján napos, derült idő van, a borospince megtelik jó borral.

Ha napos a Vince,
Megtelik a pince
Ha megcseppen Vince,
Üres lesz a pince.


A következő rigmus arra utal, hogy a jeles napok, legyenek bármely részén az évnek, összefűződnek. A szüretelés és az új bor minőségére próbáltak rájönni Vince napjának időjárásából a következő megfigyeléssel, amely már Mihály napjára, a szüret kezdetére is előregondol:

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Búzával a pajta, a csűr,
Mihály így jó édes bort szűr.


Január 25-e, Pál napja az egyházi ismeretek szerint Pál apostol megtérésének napja, amelyet a népi hagyományban pálfordulónak is neveznek. A paraszti világ értelmezésében ekkor jut el a téli időszak a feléhez. Ekkor fordulunk „kifelé” a hideg téli időjárásból. Pál napján a napos, tiszta idő szintén jó termést ígér:

Pálfordulás hogyha napos,
Bőven terem hát és lapos.
Hogyha szépen fényes, tiszta,
Bőven terem mező, puszta.


A borongós, esős időjárás pálfordulókor viszont a halált idézheti:

Ha Pál fordul köddel,
Az ember, s jószág hullik döggel.


Enyhe, napos, tiszta téli időt kívánok mindenkinek Piroska, Vince és Pál napján! Emlékezetünkben őrizve a paraszti világ időjárás-jóslásait, bizakodjunk abban, hogy az idei termés bőséges lesz és elkerül bennünket a betegség, a baj.



Hozzászólások

B. Szabi, 17. 01. 2010 11:57:51 Érdekes...
Érdekes és nagyon jól megírt cikk! Jó, hogy valaki ilyesmivel is foglalkozik manapság, és megosztja ezeket a dolgokat a nagyközönséggel. Kíváncsian várom a következőt! :)
@


Kapcsolódó cikkek

Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2016.11.30.    15


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2016.9.9.    12

A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19