Hová tűnt az időjárás kiszámíthatósága?


Huszár Ágnes  2010.1.12. 5:56

Szeszélyes, változékony időjárás jellemezte az őszt, és ilyenek a téli hónapok is.

A hőmérséklet egyik napról a másikra 10 Celsius fokot süllyed, vagy emelkedik. Az őszi és a téli hónapokban egyes napokon szinte tavaszias időjárás volt. Gyakran lehetett hallani, hogy ez a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletingadozás az emberi szervezet számára megterhelő, semmiképpen sem ideális.

Az időjósok a mai meteorológia technikai eszközeivel néhány napra előre biztosan megállapítják a várható időjárási viszonyokat, és ez az információ gyorsan eljut hozzánk valamelyik kommunikációs eszközön keresztül. Néhány emberöltővel ezelőtt ez nem így volt, és az akkori generációk még hagyatkozhattak az időjárás kiszámíthatóságára. A természet változásai, az évszakok jellemzői ciklikusan és folyamatosan, egymásba átlépve követték egymást.

Erre hagyatkozva és a paraszti józanész megfigyelőképességeit használva alakultak ki a népi időjárás-jóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ünnephez vagy névnaphoz – kapcsolódóan fűződött egy-egy szólás, amely az adott nap időjárási viszonyaiból egy azt követő jeles nap időjárására következtetett. Ezek nagy jelentőséggel bírtak a parasztvilágban, főleg a földművelés és a termés szempontjából, de nyilván nem minden esetben teljesültek be. Az időjárás-jóslások és megfigyelések régiónként változhattak. Csallóköz szívében élő emberként, és Marczell Béla néprajzkutató munkásságának emléket állítva nagyrészt csallóközi időjárásjósló rigmusokat hívtam segítségül, hogy mutassák meg nekünk a népi hagyománynak ezt a részét.

Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.

Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.


Piroska napján jelentkező – január 18-ai – fagyról a népi időjárás megfigyelések ezt tartották:

Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy.


Az időjárás jóslásának fontos napja volt január 22-e, Vince napja. A szőlőtermelő vidékeken azt tartották, ha Vince napján napos, derült idő van, a borospince megtelik jó borral.

Ha napos a Vince,
Megtelik a pince
Ha megcseppen Vince,
Üres lesz a pince.


A következő rigmus arra utal, hogy a jeles napok, legyenek bármely részén az évnek, összefűződnek. A szüretelés és az új bor minőségére próbáltak rájönni Vince napjának időjárásából a következő megfigyeléssel, amely már Mihály napjára, a szüret kezdetére is előregondol:

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Búzával a pajta, a csűr,
Mihály így jó édes bort szűr.


Január 25-e, Pál napja az egyházi ismeretek szerint Pál apostol megtérésének napja, amelyet a népi hagyományban pálfordulónak is neveznek. A paraszti világ értelmezésében ekkor jut el a téli időszak a feléhez. Ekkor fordulunk „kifelé” a hideg téli időjárásból. Pál napján a napos, tiszta idő szintén jó termést ígér:

Pálfordulás hogyha napos,
Bőven terem hát és lapos.
Hogyha szépen fényes, tiszta,
Bőven terem mező, puszta.


A borongós, esős időjárás pálfordulókor viszont a halált idézheti:

Ha Pál fordul köddel,
Az ember, s jószág hullik döggel.


Enyhe, napos, tiszta téli időt kívánok mindenkinek Piroska, Vince és Pál napján! Emlékezetünkben őrizve a paraszti világ időjárás-jóslásait, bizakodjunk abban, hogy az idei termés bőséges lesz és elkerül bennünket a betegség, a baj.



Hozzászólások

B. Szabi, 17. 01. 2010 11:57:51 Érdekes...
Érdekes és nagyon jól megírt cikk! Jó, hogy valaki ilyesmivel is foglalkozik manapság, és megosztja ezeket a dolgokat a nagyközönséggel. Kíváncsian várom a következőt! :)
@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2018.1.5.    5


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2017.12.22.  2    35


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2016.9.9.    12


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2015.9.24.    17


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

Anya csak egy van?

Kabók Zita

Anyák napján értelemszerűen az édesanyákat ünnepeljük...

2018.5.5.    37


Húsvéti hagyományok

Kiss Adrienn Éva

A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.

2018.3.30.    28


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Ma már a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradnak, hiszen sokan inkább kirándulni mennek.

2018.3.29.    59


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2018.1.1.    28


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2017.12.16.    4


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27