Hová tűnt az időjárás kiszámíthatósága?


Huszár Ágnes  2010.1.12. 5:56

Szeszélyes, változékony időjárás jellemezte az őszt, és ilyenek a téli hónapok is.

A hőmérséklet egyik napról a másikra 10 Celsius fokot süllyed, vagy emelkedik. Az őszi és a téli hónapokban egyes napokon szinte tavaszias időjárás volt. Gyakran lehetett hallani, hogy ez a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletingadozás az emberi szervezet számára megterhelő, semmiképpen sem ideális.

Az időjósok a mai meteorológia technikai eszközeivel néhány napra előre biztosan megállapítják a várható időjárási viszonyokat, és ez az információ gyorsan eljut hozzánk valamelyik kommunikációs eszközön keresztül. Néhány emberöltővel ezelőtt ez nem így volt, és az akkori generációk még hagyatkozhattak az időjárás kiszámíthatóságára. A természet változásai, az évszakok jellemzői ciklikusan és folyamatosan, egymásba átlépve követték egymást.

Erre hagyatkozva és a paraszti józanész megfigyelőképességeit használva alakultak ki a népi időjárás-jóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ünnephez vagy névnaphoz – kapcsolódóan fűződött egy-egy szólás, amely az adott nap időjárási viszonyaiból egy azt követő jeles nap időjárására következtetett. Ezek nagy jelentőséggel bírtak a parasztvilágban, főleg a földművelés és a termés szempontjából, de nyilván nem minden esetben teljesültek be. Az időjárás-jóslások és megfigyelések régiónként változhattak. Csallóköz szívében élő emberként, és Marczell Béla néprajzkutató munkásságának emléket állítva nagyrészt csallóközi időjárásjósló rigmusokat hívtam segítségül, hogy mutassák meg nekünk a népi hagyománynak ezt a részét.

Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.

Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.


Piroska napján jelentkező – január 18-ai – fagyról a népi időjárás megfigyelések ezt tartották:

Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy.


Az időjárás jóslásának fontos napja volt január 22-e, Vince napja. A szőlőtermelő vidékeken azt tartották, ha Vince napján napos, derült idő van, a borospince megtelik jó borral.

Ha napos a Vince,
Megtelik a pince
Ha megcseppen Vince,
Üres lesz a pince.


A következő rigmus arra utal, hogy a jeles napok, legyenek bármely részén az évnek, összefűződnek. A szüretelés és az új bor minőségére próbáltak rájönni Vince napjának időjárásából a következő megfigyeléssel, amely már Mihály napjára, a szüret kezdetére is előregondol:

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Búzával a pajta, a csűr,
Mihály így jó édes bort szűr.


Január 25-e, Pál napja az egyházi ismeretek szerint Pál apostol megtérésének napja, amelyet a népi hagyományban pálfordulónak is neveznek. A paraszti világ értelmezésében ekkor jut el a téli időszak a feléhez. Ekkor fordulunk „kifelé” a hideg téli időjárásból. Pál napján a napos, tiszta idő szintén jó termést ígér:

Pálfordulás hogyha napos,
Bőven terem hát és lapos.
Hogyha szépen fényes, tiszta,
Bőven terem mező, puszta.


A borongós, esős időjárás pálfordulókor viszont a halált idézheti:

Ha Pál fordul köddel,
Az ember, s jószág hullik döggel.


Enyhe, napos, tiszta téli időt kívánok mindenkinek Piroska, Vince és Pál napján! Emlékezetünkben őrizve a paraszti világ időjárás-jóslásait, bizakodjunk abban, hogy az idei termés bőséges lesz és elkerül bennünket a betegség, a baj.



Hozzászólások

B. Szabi, 17. 01. 2010 11:57:51 Érdekes...
Érdekes és nagyon jól megírt cikk! Jó, hogy valaki ilyesmivel is foglalkozik manapság, és megosztja ezeket a dolgokat a nagyközönséggel. Kíváncsian várom a következőt! :)
@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2024.1.5.    8


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2023.12.19.  2    36


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2023.12.12.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2023.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2023.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2022.9.20.    17

A rovat további cikkei

Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2023.12.16.   


Hogy kellemesen teljen az ünnep

Faar Ida

Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.

2023.12.12.   


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2023.10.30.    44


A menyasszonyrablás eredete

PR-cikk

Tényleg magyar szokás? A mai modern esküvők elsősorban a szórakozásról szólnak, de mihez is kezdenénk a hagyományok nélkül...,

2023.6.22.   


Farsangi készülődés

Ha február, akkor farsang! Izgalmas, vicces és bohókás, a gyerekek nagyon szeretik, érdemes ezért a teljes hónapot farsangi lázban tölteni!

2023.2.9.   


Tíz idézet karácsonyra

Póda Erzsébet

Tegyük hangulatosabbá az ünnepvárást néhány jeles egyéniség gondolatával!

2022.12.23.