Szent György hava


Huszár Ágnes  2010.4.24. 14:00

Az április hónapot Szent György havának nevezik. Sárkányölő Szent György napján, április 24-én történt az állatok első kihajtása.

Ez a nap volt a pásztorok és béresek elszegődtetésének ideje. Szent György napjához kapcsolódó hiedelmek és szokások elsősorban az állatok jó egészségét, bő szaporodását szolgálták. A hús, a tejtermékek, a gyapjú és a bőr nagy hozamát is próbálták előidézni a gazdák különféle szokásokkal. A parasztemberek féltették az állatokat, ezért mindent megtettek azért, hogy megóvják a jószágot a betegségtől és a rontástól.

Az állatokat az első kihajtás alkalmával a karácsonyi pásztorvesszővel hajtották, ennek is mágikus, védelmező szerepet tulajdonítottak. Ugyanígy az állatok egészségét és termékenységét védelmezte, ha a kihajtás zöld ággal történt. Az istállóküszöb elé tojást tettek, és azon keresztül hajtották ki az állatokat, hogy a szarvasmarhák egészségesek és termékenyek legyenek. Bizonyos helyeken a kihajtás előtt a haszonállatokat körülfüstölték nyírfa- vagy rózsaággal.

A népi hiedelem április 24-ét rontásra és varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Az állattartó gazdák Szent György éjszakáján nagy figyelemmel vigyázták a jószágot, ugyanis ez az éjszaka a bűbájos boszorkányok éjszakája volt. A szépasszony képében megjelenő boszorkányok, a hajnali harmatszedéssel a tehenek tejét, húsát és zsírját is elszedték. Fehér lepedőjüket végighúzták a vetésen, a harmatos lepedőt otthon kicsavarták, a harmatot megitatták a tehenükkel, így más gazdák haszna is hozzájuk szállt. A harmatszedés szokásához az a hiedelem is kapcsolódott, hogy az áprilisi harmatnak nagy ereje van: termékenységvarázslás eszköze lehet.

Szent György napja alkalmas idő volt a földbe rejtett varázslatos kincsek keresésére is. Ekkor a boszorkányok összegyűltek a temető árkában, és ott gyógyfüveket szedtek és varázsénekeket daloltak. A falusi emberek gondosan vigyáztak arra, hogy elkerülje őket a boszorkányok rontása. A rontás ellen fokhagymával, zöld ággal, füstöléssel és széndarabokkal védekeztek.

Egy csallóközaranyosi asszony, Szalai Ilona így mesélt a boszorkányokról 1980-ban egy néprajzi gyűjtés alkalmával:
„Abba az időbe, amikor az én nagyapám élt még, s a nagyanyám mesélgette olyan tízéves koromba – szoktam félni nála, mikor ott aludtam, mert kint lakott olyan kies helyen, nos szoktam félni –, hát azt mondja nekem: »Ne félj lányom, most már nem kell félned, mert ma már nem úgy van, mint azelőtt, mikor mi fiatalok voltunk, akkor sok minden előadódott. Volt, hogy kutya és macska képében jelentek meg ezek az öregebb asszonyok, vagy a rontó emberek, vagy mind a kettő. Azt se tudtuk, hogy macska jött be, vagy ember jött be. Egyszer öregapád lányát, anyukádnak a testvérét, a Piroskát nyomták meg a boszorkányok. Az ágyban jajgatott, és akkor öregapád kivette az alsónadrágból a kötőt és bekötötte vele az ajtót. Reggel ott ült egy nagy fehér macska az asztal alatt. De nem lehetett hozzáérni, mert akkor megint megrontotta volna a lányt. Hanem kinyitottuk az ajtót és magától kiment. «”

A boszorkányok megrontották a tehenet is. Erről így mesélt az asszony:
„Hát az én másik nagyapámnak egy szomszéd asszonya megrontotta neki a tehenét. Véres tejet adott neki a tehene. Nos egy szomszéd ember mondta neki: »Te József, ez a tehén meg van rontva.« Nagyapám nem hitte: »Dehogy van megrontva, nincs ez megrontva.« De a szomszéd ember erősködött, hogy a tehenet megrontotta egy boszorkány. El is mondta nagyapámnak, hogyan veheti le a rontást a tehénről: »Próbáld meg, fog ez a tehén jó tejet adni neked. A disznóknak a vályújukba kifejitek a véres tejet, és az istállósöprűvel addig ütöd, míg az az asszony, vagy az a valaki, aki megrontotta a tehenedet, oda nem jön.« Hát bizony nagyapám ütötte, ütötte, egyszer csak egy hosszú derekú asszony ám odament. Az egyik szomszédasszonya. S azt mondta: »Mit csinálsz, te József?« »Ezt csinálom«, mondta nagyapám, és ütötte a véres tejet. »Aztán csak hadd abba«, mondta az asszony, »nincs a te tehenednek semmi baja.« A boszorkány, mert az az asszony volt a boszorkány, érezte az ütéseket, mert nagyapám nem a tejet ütötte, hanem annak a hátát. Hát ezelőtt száz évvel így volt!”

A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték-dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára így hívogatták a napot:
Süss föl nap,
Szent György nap!
Kert alatt a kislibáim
Megfagynak.
Terítsd le a köpönyeged,
Adjon isten jó meleget!




Az 1980-as csallóközaranyosi gyűjtés forrása a Csemadok Művelődési Intézete Népzenei Adattárának szöveges néprajzi gyűjteménye.
Gyűjtő: Simon János
Lejegyezte: Angyal Sándor



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2020.9.9.  1    12


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2020.1.14.    8


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13


Halottak napja

Bíró Szabolcs

Egy igazán misztikus ünnep.

2019.10.31.    21