Új év, új remények


Orbán Erika  2007.12.30. 12:53

Így, az újév hajnalán, mindig meglep az érzés, hogy milyen gyorsan szállnak az évek…

Ma már teljesen természetes, hogy január 1-je, az új év első napja. De nem volt ez mindig így…

Az újév köszöntése egészen arra az időre nyúlik vissza, amikor a pogány Rómában az évkezdetet Janus (a kétarcú isten) tiszteletére tartották. A birodalomban a Kr.e. I. század közepéig olyan időszámítási rendszer volt érvényben, amely a köztársaságot irányító két konzul hivatali éveihez igazodott. A konzulok rendszerint kétévente, március 15-én léptek hivatalba, és sok esetben – főleg a bürokráciában – innen számították az évek kezdetét, ezek voltak az ún. konzuli évek, amelyek az épp hivatalban lévő irányító konzulokról kapták elnevezésüket.

Változást e téren Julius Caesar fellépése jelentette, aki azon kívül, hogy bevezette a máig használatos szökőéveket, január 1-jét tette meg az év első napjává. Ez az időpont már korábban is nagy jelentőséggel bírt a rómaiak életében, ugyanis megközelítőleg erre a napra esett a téli napforduló (december 21.) utáni első újhold is, amely egyben a konzulok megválasztásának időpontja is volt. De Európában csak a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, s lett az újév kezdete. Ez a nap jelenti hát az újévet, s mi több a télközépi ünnepkört.

Mint minden negyedévkezdő nap, így január 1-je is a gonoszjáró napok közé tartozott. Ezért a pásztorok, legények, sihederek „kongóztak”, „nyájat fordítottak” – sokféle eszközzel, födőkkel, kolomppal, rossz bádogvödörrel keltettek zajt, hogy hangoskodással üldözzék el a közelbe merészkedő ártó, gonosz szellemeket. Nagyanyám még mesélte nekem, hogy amikor ő fiatal lány volt, micsoda népszokások éltek még. Újév reggelén arra ébredt, hogy kántáltak és regöltek a legények az ablaka alatt, így köszöntötték az újévet. Sorra járták a lányos házakat, a gazdák pedig a jó ismerőseiket és a rokonságot keresték fel, csak hogy jókívánságaikat a jóízű, bőséges evés-ivás közben elmondhassák. Volt, ahol azt tartották, hogy az újév első vendégének férfinak kell lenni, mert az hozza meg a jószerencsét. „Nem is engedett be anyám fehérnépet!” – mondta. De annak idején nem is ment volna fehérnép át, még csak a szomszédba sem, senki nem akarta a másik szerencséjét elvinni…

Szokás volt a „kezdetvarázslás” és a „kezdetjóslás” is: ki mit csinál, kivel vagy mivel mi történik először újév napján, azt fogja tenni, illetve „megérni” a következő esztendőben. „Anyám mindig többfélét is csinált, s csináltatott velünk e napon. Főleg olyan dolgokat, ami pénzt hoz a házhoz, hiszen szegények voltunk, mint a templom egere” – fejezte be nagyanyám. Ezért tilos volt ezen a napon a házból bármit is kiadni, mint ahogy nem volt szabad sem eladni, sem pedig bontómunkát végezni az asszonynak. Inkább otthon ültek: az asszonyok vendégeket vártak, és mindenki jókedvűen és bőségesen evett-ivott.

Karácsony után, mintegy annak zárásaként, és a farsangi időszak kezdeteként érkezik Vízkereszt, január 6-án. Ez az egyik legrégibb egyházi ünnep: a IV. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak.

Mindig szívesen olvasok hagyományainkról, bár sajnos a családom csak nagyon keveset tart meg belőlük. Pedig a hagyományoknak összetartó erejük van, s ez rendkívül fontos (lenne) csak a pénzt, s a hatalmat ismerő mai társadalmunk számára.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2016.11.30.    15


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2016.11.11.    13