Csemetéink csemegéi (4)

Faar Ida 2014.1.20. 4:00

A gyerekek jelentős hányada idegenkedik a zöldségfélék fogyasztásától. De miért is?

A zöldségfélékről általában

Üldögélünk a kisvendéglő egyik asztalánál, jóllakottan, elégedetten, túl a háromfogásos ebéden, amikor hangos sivalkodásra leszünk figyelmesek. A közeli asztalnál egy anyuka próbál „rendet vágni” gyermekei között – azok nem kis ellenállásába ütközve:
- Zsófi! Azonnal tedd le a villát! Veszélyes, ha azzal hadonászol… Marci! Meg KELL enned a paradicsom- és uborka-szeleteket is! Mit gondolsz, csak a husiért fizettem? – zengi, miközben idegesen, erőszakkal próbálja gyermeke szájába erőltetni a zöldség-szeleteket. Eredménytelenül.

Ismerős az élethelyzet? Hiába minden – a gyerekek jelentős hányada idegenkedik a zöldségfélék fogyasztásától. Miért is? Mert mintát követ. Tegyék most a szívükre a kezüket, és vallják be őszintén: a múlt héten hányszor ettek nyers zöldséget, vagy akár kizárólag csak zöldségfélékből készült egészséges ételeket? Valószínűleg nem elégszer, ha azt az ajánlást vesszük figyelembe, hogy naponta (igen, jól olvasták) naponta legalább 3-5 adag nyers zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk. Nekünk és gyermekeinknek egyaránt. És, hogy ez miért is lenne annyira fontos? Ennek járunk most utána.

• A zöldségfélék általában kis energiatartalommal rendelkeznek (kivételek: burgonya, borsó, bab, lencse, kukorica), ezért fogyasztásukkal kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe.
• Nagy víztartalmuknak köszönhetően hozzájárulnak szervezetünk folyadékbeviteléhez.
• Fehérje- és zsiradéktartalmuk többnyire nem jelentős (kivételt képeznek a száraz hüvelyesek), így számos diétába könnyen beilleszthetőek, ahogy a szénhidráttartalom figyelembevételével a cukorbetegek étrendjének alapját is képezhetik.
• Vízben oldódó rostokat (pl. pektint) és vízben nem oldódó rostokat (pl. cellulózt) egyaránt tartalmaznak, amelyek pozitív hatása igen sokrétű: segítenek stabilizálni a vércukorszintet, a szénhidrátok felszívódását lassítva, előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét, hosszabb ideig biztosítják a jóllakottság érzését, segítik az egészséges bélműködést.
• Számos életfontos vitamint, ásványi anyagot, és nyomelemet tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet és az immunrendszer egészséges működéséhez. (Hiányuk miatt betegségek alakulnának ki.)
• Alacsony a glikémiás indexük.
• Csökkentik a vérzsírok szintjét.
• Kálium- és magnéziumtartalmuk segíti a szív működését.
• Íz és illatanyagaik hatással vannak az emésztőnedvek termelődésére, ezáltal segítik az emésztést.
• Kedvezően befolyásolják a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartását
• Egyes fajták kisebb-nagyobb mennyiségben úgynevezett fitoncid anyagokat tartalmaznak, melyek több előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek: említésre méltó a baktériumölő, fertőtlenítő hatásuk, illetve az, hogy más élelmi anyagok romlását is lassítják.
• Változatosan elkészíthetők, nyersen salátának, főzve, sütve, párolva, töltött ételek alapanyagaként. Az egy étkezésre javasolt mennyiség 10-15 dkg.

Persze mindez egy cseperedő gyereket aligha érdekel, ezért nagyon fontos, hogy a szülő tudatosan – a fent leírt kedvező hatások ismeretében – gondoskodjon arról, hogy a zöldségfélék és a belőlük készült ételek minden nap az asztalunkra kerüljenek.
Miképp tehetjük vonzóvá gyermekeink számára a zöldségeket?
Egyszerűen – játékkal. Ismertessük meg őket a szezon aktuális zöldségféléivel, vigyük ki őket a piacra! Segítsenek a bevásárlásban, a választásban, az ételek előkészítésében, és a főzésben is. Ez a módszer több szempontból is jó: egyrészt sok-sok időt tudunk együtt tölteni. Másrészt: játszva tesszük természetessé azt a tényt, hogy a zöldségfélék pont annyira életünk részesei, mint a levegő vagy a víz.

Sorozatunk következő részei (finom és egyszerű receptekkel fűszerezve) segítenek majd abban, hogy a főzés élményt, a közös étkezések pedig örömet jelentsenek – mindezt egészséges alapanyagok felhasználásával.

(Következő rész: Burgonyából finomat)