A falak mögött


Domán Jázmin  2009.10.23. 3:28

Füstös hely volt a sarki kocsma. Bunkerszerű hely, lepattogzott asztalok, itt-ott egyenruha, gázmaszk lógott.

Kezemben ott volt a félig üres pohár. Vadászt ittam. Felnéztem a szemközti falra. Vörös férfitest volt rajta, ördögi arccal, hatalmas fallosszal. A felirat: „Döntsd a tökét, ne siránkozz!” Nevetnem kellett. Már valahol a lenyugvás szélén álltam.
– Azért jöttél ide, mert...? – néztem Angira.
– Is. Ha fél órával előbb szólsz, vodkázunk.
Mosoly.
– Azt mondtad, nem bírod a csajokat.
– Téged bírlak.
– Mert? Nem vagyok pláza?
Szünet.
– Nem sírtál. Ezt tisztelem benned.
Kortyoltam: – Te nem vagy olyan, amilyennek mutatod magad. Ez csak álca. Védekezés. Túl sokszor égetted meg magad.
Kicsit mintha meglepődötten felvonta volna a szemöldökét: – Igaz.
Bevillant a kép egy órával ez előttről: Csörög a telefonom. Fejezzük be! Nem jó így, hogy nem látlak minden nap. Ezt a rizsát írta a barátom. Most már volt barátom. Marni kezdték a szememet a könnyek. A fenébe! Egy ilyenért nem fogok sírni! Aki még elém se mer állni, hogy megmondja: vége?! A fejembe húztam a sapkám.
– Ne! Ne sírj! Ne törd össze bennem a rólad alkotott képet! – tágultak ki csoporttársnőm szemei kétségbeesetten.
Angi hangja kijózanított. Helyrebillentette a racionális gondolkodásomat. Muszáj volt nevetnem ezen a helyzeten.
– Nem fogok, nyugi.
Körülbelül négy órát dumáltunk végig. Egy pizza, kettő kisvadász, nevetgélés. Tulajdonképpen adott egy lány, akiről vegyes vélemények alakultak ki. Sokan nem szeretik, mert nyers, makacs, kitart a véleménye mellett. Pedig csak le kell vele ülni, beszélgetni. Úgy igazán. Az az igazság, hogy megértem. Ha valakit sokszor bántanak, racionálisabb lesz, gyanakvó, és akár nyers és bunkó is. Mások szerint. Pedig csak a falak mögé kellene látni. Persze én beszélek, mikor kábé ugyanígy működöm! Bőgnék, de nem engedem meg magamnak. Ordítani tudnék, hogy fáj, de kussolok. Ki érti ezt...?
Aznap este, mikor a kolesz ötödik emeletén ő a szobájába ment, én pedig tovább a hatodikra, valami bajtársiasság úszott a levegőben. Vacakul voltam, kijött velem, beszéltünk, pizzáztunk. Azzal az érzéssel húztam be a szobám ajtaját, hogy tisztelem ezt a lányt.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.   


Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.