A kis békéltető


Kovács Márta  2004.2.20. 21:47

Ilyenkor, influenzajárvány idején gyakrabban járunk orvoshoz. Ha valaki megbetegszik a családban, biztos, hogy néhány napon belül követője akad.

Tüsszögés, köhögés, nátha, fejfájás, láz vagy hőemelkedés és rossz közérzet a velejárói ennek a kellemetlen és ragályos nyavalyának. Sajnos ilyenkor az orvosi várótermek tömve vannak betegekkel. Aki várakozik, az beteg, és aki beteg, az rosszul érzi magát. És aki rosszul érzi magát, az általában türelmetlenebb, ingerlékenyebb, nyűgösebb a megszokottnál. A várakozás pedig ilyenkor nem néhány percig, inkább néhány óráig is eltart. Nem volt ez másképp a gyermekorvosnál sem. A szűk váróterem már reggel nyolckor megtelt. Szülőkkel és beteg gyerekekkel, a néhány hónapostól a tizenévesig. Tapasztalatból tudom, semmivel sem könnyebb beteg tizenévessel várakozni, mint egy csecsemővel. Hiába, aki beteg az beteg!

Ülőhely természetesen nem volt -- állóhely is alig. Szinte képtelenség volt követni, ki a soron következő. A gyerekek sírtak, a szülők egymással civakodtak a sorra kerülés miatt. De hirtelen csönd lett. Vagyis majdnem. Egyenletes szuszogás és mohó kortyolgatás, néha cuppogás hallatszott. Nem lehetett nem oda nézni, mindenki a hang forrását kutatta. A cigánylány talán tizennyolc éves lehetett, a babája tán két hónapos. Fehér pólyába bugyolálva, elégedetten szívta magába az édes anyatejet, mit sem törődve a körülötte állókkal. Miért is törődött volna velük -- számára most csak az anyja létezett. Nem zavarta, hogy éppen sorra került volna, éhes volt, hát enni akart. És ez így van rendjén!

Szinte varázsütésre változtak meg az emberek. Az arcokra harag helyett mosoly költözött. Valami csodálatos megnyugvás vett erőt mindenkin, és még az idő is gyorsabban telt. Hiszen volt miről beszélgetni. Mert a szoptatásról minden anyukának eszébe jutott egy-egy jó vagy rossz emlék, amit itt és most el lehetett mondani, meg lehetett beszélni.
Hálával tartozunk a kis csöppségnek, aki mindannyiunk szívét megmelengette.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.