A mákos guba
Ha ma este kiszaladsz egy karika mákos gubával az utcára...
– Ha ma este kiszaladsz egy karika mákos gubával az utcára – magyarázta nagyanyám annak idején a szentestére készülődve –, és pont arra jön egy férfi, kérdezd meg a nevét! Olyan nevű lesz a férjed.
– Na persze! – mondtam nevetve nagyanyámnak. – Milyen őrültség ez, milyen babona ez már megint, mamuka?! És nagyokat kacarásztam a konyhában, miközben daráltam ősrégi darálónkon a mákot.
– Csak ne nevess, anyád is nevetett, de bezzeg, amikor kiszaladt és megkérdezte az éppen arra járó falubelit, akinek a neve Mátyás volt, már nem nevetett. Sőt megijedt, hogy sose megy férjhez, mert az egész faluban csak ennek az öreg bácsinak volt Mátyás a neve. És mi lett fiam, na mi lett? Elkerült Pozsonyba, és megismerkedett apáddal. Ez csak egy babona, de általában bejön – mondta még hozzá a nagyanyám, és rám kacsintott. Tizenhat éves voltam ekkor. Hm, megragadta fantáziámat, és úgy döntöttem, kipróbálom ezt a kis marhaságot, vacsoránál majd szépen lekapom apám villájáról az első mákos gubát (mert ez volt a használati utasítás a babona elvégzéséhez), és kirohanok az utcánkra. Már csak a kíváncsiság kedvéért is, és azért is, hogy nagyanyámnak bebizonyítsam, hogy ez csak egy babona.
Mindent szépen elterveztem. Nagyanyám jó szövetségesnek bizonyult, mert rajtunk kívül más nem tudott a tervemről.
Eljött a vacsora ideje. Mindenki leült. Én feszülten figyeltem, mikor tűzi apám villájára az első gubát, hirtelen lekaptam róla, és uzsgyi ki az utcára! Közben átfutott az agyamon: mi lesz, ha nem jön arra senki, és ha jön is, most hogyan kérdezzem meg, hogy hívják?
De nem sok időm volt gondolkozni. Kiléptem az ajtón, és legnagyobb meglepetésemre nem is egy, hanem két férfi ment el éppen akkor a mi házunk előtt!
A megdöbbenéstől megszólalni sem bírtam, nemhogy még a nevüket megkérdezzem! Gyorsan visszamentem a szobába, ahol már a többiek kíváncsian várták, hogy elmondjam, mi volt ez az egész.
Akkor nagyanyámmal együtt mindent elmeséltünk. Anyukám összecsapta kezét, és csak annyit mondott: Jajjaj , fiam, te most kétszer fogsz férjhez menni? Erre persze mindenki jót nevetett, én meg csak hümmögtem...
Mert persze, babona ide, vagy oda, sose lehet tudni, mit hoz az élet...
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.