Az idő


Puha Andrea  2013.5.29. 4:47

Az idő kereke bizonyára bölcsen és nagy türelemmel hagyja, hogy noszogassák.

Megtanulta, hogy a sirámok az egyik fülén be-, a másikon kiszaladjanak, hogy aztán a saját tempójában pörögjön tovább.

Az idő már csak ilyen. Megy, és ezen nem lehet változtatni.

Nem törődik a gyertya felett hajlongó gyerekekkel, akik születésnapjukon csalódottan veszik tudomásul: hiába, a szám a tortán még mindig gyermekkort mutat. Nem törődik a tizennyolcasok örömével, akik azt gondolják, a kerék most már örökké csak állni fog. És nem foglalkozik az első rémülettel, mikor rájönnek, hogy a kerék sosem áll meg, mint ahogyan az öregek fájdalmaival sem törődik. Csak forog, lassan, komótosan, másodpercről másodpercre.

Fogantyúin ott lógnak a gyerekek, tinédzserek, felnőttek és idősek. Valamikor én is durván belekaptam, hogy pörgessem, legyen gyorsabb, legyek mielőbb felnőtt. Aztán már csak himbálóztam rajta, figyeltem, ahogy változnak a számok. Majd csak felnőtt leszek egyszer.

Emlékszel azokra a napokra, kérdezte anyám, mikor sokkal felszabadultabb voltál? Sok évvel ezelőtt? Bólogattam, de igazából annyira nem sajnáltam. Akkor minden más volt, én is, az emberek is körülöttem. Felnőttem volna? Nem hiszem. Szerintem nincs felnőttkor. Mindig van mit tanulni, amitől felnőttebbek leszünk. És ez így megy a végtelenségig. Azt hisszük felnőttünk, aztán rájövünk, hogy mégsem.

A fiatal nők, akik az öregségtől félnek minden nap eljönnek, nagy szerszámosládákkal, és szétszerelik a kereket, majd össze. Ideig-óráig azt hiszik, sikerült: megfordították az időt. Aztán csalódottan távoznak, mert mégsem.

Mások pontosan tudják, hogy a kereket semmi sem fordíthatja vissza. Ők csak nézik, újra és újra elzarándokolnak elé, hogy sirassák a múltat, a szépségüket, a testet. Dátumokat írnak kicsi cetlikre, és betömködik vele a kerék réseit, hogy arra az időre forogjon vissza. Hogy helyrehozhassanak egy hibát.

Megint mások már csak azért ülnek ott, hogy a hátralévő időt bámulják, ahelyett, hogy csinálnának valamit.

Ülök az idő kereke alatt, és nem érdekel, hányasnál jár. A születésnapok fogalma megváltozott. Már nem az éveket számolom, hanem a formálódó anyagot nézem. Az anyagot, mely térben és időben új és új formát vesz fel, s néha elcsodálkozom, mikor rám kiált: „Hé, ez én vagyok!”

Változom. Ha valami, ez biztos.

Folyton hozzám adódik valami, változnak a gondolataim, változik a testem. Olyan dolgokat érzek és gondolok, amelyekre nem voltam felkészülve. Olyan helyzetekbe kerültem, amelyekben nem volt tapasztalatom. A fizikai részem is néha fáradtabb, mint régebben, és jobban kell vigyáznom rá.

Sokan ilyenkor megijednek. Megérzik, hogy az idő múlik. Hadd múljon! Mindennek megvan a maga ideje, és kár a dolgokat kitolni vagy átugorni. Kár a valóságot letagadni.

Mert csak az van, ami történik. Amit úgy hívnak: a jelen.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1