Didergés


Nagy Erika  2007.12.17. 12:49

A dohányzás káros hatása az erkölcsre és didergés a kultúrházban.

Novemberben Romániába, Nagyváradra, utaztam, hogy tiszteletemet tegyem a költőóriás, Ady Endre 130. születésnapjára rendezett ünnepségen.

Az út nem volt zökkenőmentes. Mondhatnám azt is, hogy rosszul kezdődött számomra a határátlépés. A hosszú és fáradságos út után a borsi határátkelőnél megpihentünk. Ebben nincs semmi különös, de ami ezután következett, az először megrémített, majd napokig kínosan mosolyogtam rajta. Őszintén bevallom, van egy káros szenvedélyem. Nem dicsekszem vele, de most kénytelen vagyok pironkodva elárulni. Dohányzom. Így a pihenő arra is jó volt, hogy az órák óta elnyomott nikotinéhségemet csillapítsam. Közben arra is ügyeltem, hogy az út mellett állva figyeljem a száguldó autókat, hogy az értünk jövő barátaink észrevegyenek bennünket.

Sötét volt, járkáltam fel-alá, kezemben a gyarlóságom tárgyával. Kis idő elteltével egy furgon állt meg mellettem, a benne ülő úriember letekerte az ablakot, és románul szólt hozzám szép bariton hangján. Tájékoztattam, nem értem szavait. Tovább folytatta, amiből kivettem, hogy az útlevelemet kéri. Ekkor az egyenruhát megpillantva már sejtettem, hogy rosszat cselekedtem. A sötétben előhalásztam a feneketlen táskámból a személyimet, majd átnyújtottam. Kis idő után visszakaptam, és amilyen gyorsan csak lehet, beültem az autóba. Percekig szólni sem tudtam, csak arra gondoltam, mi lett volna, ha az ősi mesterség gyanúja miatt előállítottak volna az őrsön. Megfogadtam, soha többet nem adok alkalmat arra, hogy portyázó utcalánynak nézzenek.

Másnap Érmindszentre indultunk, Ady szülőfalujába. Az út meglepő volt és tanulságos. Még hogy mi itt rosszul élünk?! Mondja és gondolja az, aki még nem járt arra. Úgy éreztem, hogy egy évszázadot visszamentem az időben. A célállomáson rengeteg ember várt arra, hogy mély főhajtással elhelyezze a tisztelet koszorúit. Dermesztő hideg volt, de tűrtük alázattal. A koszorúzás után a helyi református templomba vonultunk, gondolván, ott elviselhetőbb lesz a hideg.

Tévedtünk, mert mikor véget ért az istentisztelet és az emlékező műsor, már csak sejtésem volt arról, hogy vannak végtagjaim. De sebaj, gondoltuk, majd a kultúrházban kiolvadunk. Ott várt ránk ugyanis a beharangozott, finom disznótoros ebéd. Majd jött az újabb hidegzuhany. Egy jéghideg, fűtés nélküli terembe nyitottunk be, ami engem inkább emlékeztetett egy pajtára, mint a kultúra házára. Ne nyafogjunk, gondoltam, örüljünk a szívélyes vendéglátásnak! Mert abból viszont nem volt hiány. Amit adtak, önzetlenül, tiszta szívből adták.

A több mint hatórás didergés, és kiadós nátha ellenére örülök, hogy ott lehettem. Mert annak, hogy másként is élnek a huszonegyedik században az emberek, mint mi itthon, csak így lehettem a tanúja.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    15


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2