Dió meg rádió


Hubert Tamás  2012.12.23. 15:46

Az apa Mikuláskor gondolt egyet, és kibelezett 6-8 diót. A dióbelet megette, a vigyázva kettéválasztott dióhéjakat meg párosítva félretette.

Odaült az internet elé és gondolatokat keresett. Olyanokat, amelyek megtetszenek neki, ünnepvárókat, jobbátevőket. A diószámnak megfelelő gondolatokat kinyomtatta, vékony csíkokra vágta a szöveget, összehajtogatta és belehelyezte a fél dióhéjba. Belemártotta ragasztóba a dióhéj egyikét, és jól összenyomva a feleket elkészítette a gondolat-diót. Majd valamennyit lefújta ezüst festékkel, és reggelre kitette a konyhaasztalra.
Várta, mi lesz.
És mi lett?
A feleség és a gyerekek először csak tologatták ide-oda az ezüst-gondolat-diókat a kistányéron. Majd az apa is „rácsodálkozott”: miféle diók ezek? Nézzük meg, törjük fel!
Megtörtént. Nagyot néztek a gyerekek, meg a feleség is. Előbújtak a gondolatok a dióhéjból.
Ilyenek:
„Csak a jó ember lehet igazán boldog.
Nem az ajándék értéke számít, hanem a szeretet az ember szívében.
A karácsonyi csoda a szívedben lakik.
Talán ünnepet nem is vehetsz boltban, mert az ünnep inkább benned, legbelül van.
Ne feledd, ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá!"


Bakot lőttem, gondolta az apa egy pillanatig.
Nem valók már ilyen gondolatok a dióba.
Inkább olyanokat kellett volna beletennem, mint:
„Légy rossz! Spórolj meg egy utat a Mikulásnak!
A Mikulásnak teljesen igaza van, hogy évente csak egyszer megy az emberek közé.
A Mikulás azért olyan vidám, mert tudja, hol laknak a rossz kislányok."


A kisebbik gyerek szegte meg a dióhéjak csendes belezését, amikor azt mondta: tegyük félre a szöveget. Olyan gondolatok ezek, amelyek valamilyen űrt töltenek ki bennem. A gondolatok most is egy parafatáblán lógnak a konyhában. Az ezüst-dióhéjakat kidobták.

Valamivel később az apa felfigyelt a rádióban egy beszélgetésre. Gimnazisták okoskodnak a karácsonyról – gondolta. Mígnem, azt hallotta (majdnem leesett a székéből), hogy bizony náluk, a nagy, drága ajándékvásárlásra már évek óta nem fecsérelnek idegeket, energiákat, pénzt. Utóbbiból úgysincs igazán. Hanem minőségi időt fordítanak egymásra. Mégpedig karácsony előtt az adventben, aztán karácsonykor, meg karácsony után is. Egészen a következő adventig.

Hm, gondolta az apa, no mi is az a minőségi idő? És a rádióban beszélgető fiatalok már mondták is, hogy: nem „valamit”, hanem „valakit” adok ajándékba karácsonyra – magamat.

Az apa pedig – mint annyiszor máskor, bepötyögtette a világháló keresőjébe, amit a rádióban hallott, hogy minőségi idő.
A sorrendben a harmadik találat ez volt: Mit jelent a minőségi idő?
Írta: Gary Chapman (aki egyébként az egyik legkiválóbb amerikai párkapcsolati szakértő és író és „az öt szeretetnyelv" sorozat szerzője.)
A minőségi idő azt jelenti, hogy teljes, osztatlan figyelmeddel ajándékozod meg a párodat. Ha pl. tévénézés vagy újságolvasás közben beszélgetsz a társaddal, fél szemmel/füllel az újságba bújva, illetve a képernyőre tapadva, és mindeközben oda is figyelsz, meg nem is figyelsz oda a párodra, akkor ez nem számít minőségi időnek. Ha viszont együtt néztek meg egy tévéprogramot, és ezt követően megbeszélitek egymással a látottakat, hallottakat, megosztva egymással gondolataitokat, érzéseiteket, akkor az már minőségi időnek tekinthető. Ilyenkor az a fontos, hogy elsősorban a párodra koncentrálsz, és csak másodsorban a programra.
Azoknak, akiknek a minőségi idő az legfőbb szeretet-nyelvük, semmi sem fontosabb annál, minthogy párjuk teljes, odaadó figyelmét megkapják. Ők ezen keresztül érzik a legjobban, hogy a párjuk igazán szereti őket. Számukra a „körítés" (vagyis az, hogy mi is tulajdonképpen a közös program) nem is annyira fontos, a lényeg az, hogy együtt legyenek.


Az apának a párján kívül gyermekei, barátai, munkatársai is vannak, akikkel gyakran kell az időt együtt töltenie.
Dió és rádió. Meg minőségi idő. Karácsonytól karácsonyig.
Gyakran kapja magát azon az apa, hogy ezek a gondolatok járnak a fejében... májusban is.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.