Dió meg rádió


Hubert Tamás  2012.12.23. 15:46

Az apa Mikuláskor gondolt egyet, és kibelezett 6-8 diót. A dióbelet megette, a vigyázva kettéválasztott dióhéjakat meg párosítva félretette.

Odaült az internet elé és gondolatokat keresett. Olyanokat, amelyek megtetszenek neki, ünnepvárókat, jobbátevőket. A diószámnak megfelelő gondolatokat kinyomtatta, vékony csíkokra vágta a szöveget, összehajtogatta és belehelyezte a fél dióhéjba. Belemártotta ragasztóba a dióhéj egyikét, és jól összenyomva a feleket elkészítette a gondolat-diót. Majd valamennyit lefújta ezüst festékkel, és reggelre kitette a konyhaasztalra.
Várta, mi lesz.
És mi lett?
A feleség és a gyerekek először csak tologatták ide-oda az ezüst-gondolat-diókat a kistányéron. Majd az apa is „rácsodálkozott”: miféle diók ezek? Nézzük meg, törjük fel!
Megtörtént. Nagyot néztek a gyerekek, meg a feleség is. Előbújtak a gondolatok a dióhéjból.
Ilyenek:
„Csak a jó ember lehet igazán boldog.
Nem az ajándék értéke számít, hanem a szeretet az ember szívében.
A karácsonyi csoda a szívedben lakik.
Talán ünnepet nem is vehetsz boltban, mert az ünnep inkább benned, legbelül van.
Ne feledd, ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá!"


Bakot lőttem, gondolta az apa egy pillanatig.
Nem valók már ilyen gondolatok a dióba.
Inkább olyanokat kellett volna beletennem, mint:
„Légy rossz! Spórolj meg egy utat a Mikulásnak!
A Mikulásnak teljesen igaza van, hogy évente csak egyszer megy az emberek közé.
A Mikulás azért olyan vidám, mert tudja, hol laknak a rossz kislányok."


A kisebbik gyerek szegte meg a dióhéjak csendes belezését, amikor azt mondta: tegyük félre a szöveget. Olyan gondolatok ezek, amelyek valamilyen űrt töltenek ki bennem. A gondolatok most is egy parafatáblán lógnak a konyhában. Az ezüst-dióhéjakat kidobták.

Valamivel később az apa felfigyelt a rádióban egy beszélgetésre. Gimnazisták okoskodnak a karácsonyról – gondolta. Mígnem, azt hallotta (majdnem leesett a székéből), hogy bizony náluk, a nagy, drága ajándékvásárlásra már évek óta nem fecsérelnek idegeket, energiákat, pénzt. Utóbbiból úgysincs igazán. Hanem minőségi időt fordítanak egymásra. Mégpedig karácsony előtt az adventben, aztán karácsonykor, meg karácsony után is. Egészen a következő adventig.

Hm, gondolta az apa, no mi is az a minőségi idő? És a rádióban beszélgető fiatalok már mondták is, hogy: nem „valamit”, hanem „valakit” adok ajándékba karácsonyra – magamat.

Az apa pedig – mint annyiszor máskor, bepötyögtette a világháló keresőjébe, amit a rádióban hallott, hogy minőségi idő.
A sorrendben a harmadik találat ez volt: Mit jelent a minőségi idő?
Írta: Gary Chapman (aki egyébként az egyik legkiválóbb amerikai párkapcsolati szakértő és író és „az öt szeretetnyelv" sorozat szerzője.)
A minőségi idő azt jelenti, hogy teljes, osztatlan figyelmeddel ajándékozod meg a párodat. Ha pl. tévénézés vagy újságolvasás közben beszélgetsz a társaddal, fél szemmel/füllel az újságba bújva, illetve a képernyőre tapadva, és mindeközben oda is figyelsz, meg nem is figyelsz oda a párodra, akkor ez nem számít minőségi időnek. Ha viszont együtt néztek meg egy tévéprogramot, és ezt követően megbeszélitek egymással a látottakat, hallottakat, megosztva egymással gondolataitokat, érzéseiteket, akkor az már minőségi időnek tekinthető. Ilyenkor az a fontos, hogy elsősorban a párodra koncentrálsz, és csak másodsorban a programra.
Azoknak, akiknek a minőségi idő az legfőbb szeretet-nyelvük, semmi sem fontosabb annál, minthogy párjuk teljes, odaadó figyelmét megkapják. Ők ezen keresztül érzik a legjobban, hogy a párjuk igazán szereti őket. Számukra a „körítés" (vagyis az, hogy mi is tulajdonképpen a közös program) nem is annyira fontos, a lényeg az, hogy együtt legyenek.


Az apának a párján kívül gyermekei, barátai, munkatársai is vannak, akikkel gyakran kell az időt együtt töltenie.
Dió és rádió. Meg minőségi idő. Karácsonytól karácsonyig.
Gyakran kapja magát azon az apa, hogy ezek a gondolatok járnak a fejében... májusban is.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.