Embernek születünk


Puha Andrea  2007.9.15. 11:48

Mindenki egyedül küzd, szenved, és próbál ellenállni az élet viharainak.

Nap múlik nap után, s a buszon ülök. Percek mennek percek után, s én gondolkodom.

Arcomon az aranyló nap sugarai simítanak végig, mellettem suhan a táj, a fák zöld levelein a reggeli harmat vize csillan, mint Tündér Ilona kertjében. Mozog az egész világ, csak én ülök, kering körülöttem múlt, jelen, s jövő. Eszembe jut minden, ami volt, ami van, s egész lelkem a jövőbe vonul. Mint varázsütés, úgy ér a tény, hogy én csak egy vízcsepp vagyok csupán… Egy a sok közül a tengerben, az összekapaszkodó társak tömegében. Érzem, erősen tartjuk egymást. Tudjuk, egyedül semmit sem érünk, mint ahogy eső nélkül mit sem ér a napsütés. Szorosan egymáshoz bújunk, s ha kell, odasúgjuk: Tarts ki még! S kitartunk… Egymás kedvéért.

Így kellene lennie ennek az egész világon. De nincs így. Mindenki egyedül küzd, szenved, és próbál ellenállni a viharos szélnek. A csalódások, a harcok, a fájdalom úgy hasít belénk, mint a fagy éles karma. Mert ez a világ rendje. Megszületünk, teli tüdőből ordítva, tudatlanul, mit sem sejtve a világ csúnya, rossz oldaláról. Kezünkkel kapkodunk a játékaink után, néha jóízűen eszünk egy maroknyi földet, megkóstoljuk a fű ízét. A szeretet hangjára kelünk és fekszünk, anyánk meleg, csitító szava nyugtat, ha baj van. Apa fel-feldob néha a magasba, miközben mi hangosan sikongatunk. Tökéletesnek látszik a világ.

Aztán növekszünk, fokozatosan fejlődünk. Megtanulunk járni, beszélni, jönnek az iskolaévek. Az első harcok, kudarcok, szerelmek és csalódások. Utálni kezdjük a tanulást, de azért szívesen beülünk a padba a barátokkal, s a dolgozatokat is átvészeljük valahogyan. Törtetünk felfelé, társul kapjuk az igaz barátokat. Persze gyakran elesünk, akkora erővel vág pofon minket az élet. Mert az igaz barátok lehetnek hamisak, a kötelességek nagy terhek. Lassan, de biztosan rá kell jönnünk, hogy az élet csúnya tud lenni. Mert a szerelem szép, de lehet keserves is. Szerethetünk, de nem biztos, hogy viszontszeretnek.

Aztán, mikor munkába állunk, már nincs mese. Meglátjuk, hogy a kifli és a tej nem az égből kerül a hűtőbe, hanem az üzletből, arra pedig a pénz a zsebből, azt pedig a zsebbe csak kemény munka után tehetjük. Lejár Csipkerózsika és Hamupipőke szezonja. Nem mindig csak a jó győz. Néha a gonosz mostohának is lehet jó napja -- s ez így megy, míg világ a világ, s még két nap.

Talán az egész lét lényege, hogy rájöjjünk, miért is élünk. Először azt hisszük, semmiért. Csak élni kell. Aztán a tanulásé a főszerep, a munkáé, a barátoké és a szórakozásé. Mert mi másért kellene léteznünk, mint hogy jól éljünk?
Pedig nem a munka a legnagyobb kihívás, és nem is a jólét. Nem is az, hogy ,,élünk” . Hanem, az „hogyan élünk”. Mert embernek születtünk -- de milyennek? S vajon képesek vagyunk azok is maradni…?

Ezerszer sírunk, egyszer nevetünk, hosszú éveken át, mire beletanulunk. S amikor már tudjuk, mit akarunk és miért. Amikor már tudjuk, hogyan küzdjünk a célunkért. Amikor már nem leszünk önzők. Amikor már ráébredünk valójában mi is az a szeretet, akkor elmondhatjuk, de csak akkor: Ember lettem!



Hozzászólások

Bíró Szabolcs, 16. 09. 2007 15:38:51 ...
Gyönyörű! Imádom, amikor ilyen stílusban írsz! Remélem, még sok hasonló írást olvashatok tőled!
Pandi:), 16. 09. 2007 16:23:40
Abban megnyugodhatsz..meg meg is unhatsz:)Es koszonom:)
@


A rovat további cikkei

Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.