Harmincasok


Huszár Ágnes  2010.6.17. 6:14

Régen láttam azt az ismerősömet, akivel egy kávézó teraszán beszélgettem a minap.

Ő tavaly, én idén léptem a harmincasok táborába. Húszas éveinkben gyakran egy asztal mellett ülve váltottuk meg a világot és megosztottuk egymással a gondolatainkat nemcsak saját életünkről, de az életről általában.

Így a kerek születésnap után, a kávézó teraszán, érdekes módon ugyanarra a megállapításra jutottunk. Igaz, hogy a téma már néhány hónappal azelőtt is elhangzott köztünk egy baráti beszélgetés alkalmával. Akkor ez az ismerősöm azt mesélte, hogy már nem vágyik a bulizó, egymást felszínesen megítélő fiatalok közé. Külföldről történő hazatelepülése után belevetette magát kisvárosunk lazuló fiataljai közé, és élvezte a különböző kulturális rendezvények hangulatát. Néhány hónapig gyakran megfordult az értelmiségieket vonzó szórakozóhelyeken is. Azonban rövid idő múlva belefáradt ebbe a fiatalkodó, felszínes, gondtalan életmódba.

Az akkori beszélgetés alkalmával nagyokat bólogatva egyetértettem vele, és ugyanúgy gondoltam, ahogy ő: egy kiadós alvás, a saját nyugodt otthon kialakítása fontosabb számunkra, mint egy átbulizott hétvége, vagy a felszínes haverkodós időtöltés. Erről beszélgettünk harmadmagunkkal a kávézó teraszán. Szóba jött a lakásvásárlás, a házépítés, a saját vállalkozás beindítása, a munkahelyeken való érvényesülés, a költekezés és spórolás. Mindhárman nevetve meséltük, hogy hazaérve a munkából, gyakran már kora este álomba szenderedünk, miután otthoni teendőinket is elvégeztük. Nagy egyetértésben megállapítottuk az is, hogy az alvás mennyire fontos abban, hogy győzzük a heti dolgainkat idővel, energiával, jókedvvel és odafigyeléssel.

Vidám harmincasoknak éreztem magunkat, akik tele vannak tervekkel, és izgalmas feladatként élik meg a felnőtt, önálló lét kisebb és nagyobb gondjait. A komolykodás közben szóba jött az átbulizott hétvége semmi mással össze nem hasonlítható romantikája és a nyitottság az értelmes, aktív szórakozásra. Mosolyogva gondoltam a születésnapi bulimra, hisz az előző hétvégén táncolva, énekelve ünnepeltem azt, hogy harminc lettem. Igazából a célom az volt, hogy a barátaimmal, ismerőseimmel kellemesen eltöltsek pár órát, és olyan közeget teremtsek, amiben önfeledten szórakozhatnak. Nagyon jót buliztam én is, teljesen átélve a táncolás és evés-ivás örömeit. Hajnalban pedig jócskán éreztem a mulatozás utáni fáradtságot és megelégedetten estem az ágyamba „ez egy jó buli volt!” sóhajjal.

Én a mindennapi munkába járás kezdetekor gondoltam először az önfeledten fiatal és a felnőtt életmód közti különbségekre. Éreztem, hogy nem szeretnék a tinédzserkorban ragadt harmincasok, negyvenesek közé tartozni. Most így harmincévesen izgalmas kihívásként élem meg a saját életem kialakítását, és örömmel nézek az ezzel kapcsolatos intéznivalók, megoldásra váró gondok elé.

Szerencsésnek érzem magam, hogy a húszas éveim kötetlenül boldogok voltak. Igaz, hogy már dolgozó emberként, de még szabadon éltem a mindennapokat. Ez a jövőben változni fog, és ezt a változást természetesnek érzem. Majd néha nagyokat bulizunk a barátaimmal, de többségében fontosabb lesz számomra a helytállás, az önálló életvezetés, az értékteremtés, az aktív szórakozás, a pihenés és természetesen a kiadós alvás.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.   


Különös jövő

Nagy Csivre Katalin

A világ számomra kezd teljesen felismerhetetlenné válni, illetve lehet, hogy eddig vak voltam. Vadonatúj mintákra épülő új korszak kezdődik.

2021.11.2.   


Esküszegés

Nagy Csivre Katalin

Krisztus előtt kb. 400-ban hangzott el Hippokratész kijelentése: „A beteg java a legfőbb törvény! (Salus aegroti, suprema lex esto!)

2021.10.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1