Harmincasok
Régen láttam azt az ismerősömet, akivel egy kávézó teraszán beszélgettem a minap.
Ő tavaly, én idén léptem a harmincasok táborába. Húszas éveinkben gyakran egy asztal mellett ülve váltottuk meg a világot és megosztottuk egymással a gondolatainkat nemcsak saját életünkről, de az életről általában.
Így a kerek születésnap után, a kávézó teraszán, érdekes módon ugyanarra a megállapításra jutottunk. Igaz, hogy a téma már néhány hónappal azelőtt is elhangzott köztünk egy baráti beszélgetés alkalmával. Akkor ez az ismerősöm azt mesélte, hogy már nem vágyik a bulizó, egymást felszínesen megítélő fiatalok közé. Külföldről történő hazatelepülése után belevetette magát kisvárosunk lazuló fiataljai közé, és élvezte a különböző kulturális rendezvények hangulatát. Néhány hónapig gyakran megfordult az értelmiségieket vonzó szórakozóhelyeken is. Azonban rövid idő múlva belefáradt ebbe a fiatalkodó, felszínes, gondtalan életmódba.
Az akkori beszélgetés alkalmával nagyokat bólogatva egyetértettem vele, és ugyanúgy gondoltam, ahogy ő: egy kiadós alvás, a saját nyugodt otthon kialakítása fontosabb számunkra, mint egy átbulizott hétvége, vagy a felszínes haverkodós időtöltés. Erről beszélgettünk harmadmagunkkal a kávézó teraszán. Szóba jött a lakásvásárlás, a házépítés, a saját vállalkozás beindítása, a munkahelyeken való érvényesülés, a költekezés és spórolás. Mindhárman nevetve meséltük, hogy hazaérve a munkából, gyakran már kora este álomba szenderedünk, miután otthoni teendőinket is elvégeztük. Nagy egyetértésben megállapítottuk az is, hogy az alvás mennyire fontos abban, hogy győzzük a heti dolgainkat idővel, energiával, jókedvvel és odafigyeléssel.
Vidám harmincasoknak éreztem magunkat, akik tele vannak tervekkel, és izgalmas feladatként élik meg a felnőtt, önálló lét kisebb és nagyobb gondjait. A komolykodás közben szóba jött az átbulizott hétvége semmi mással össze nem hasonlítható romantikája és a nyitottság az értelmes, aktív szórakozásra. Mosolyogva gondoltam a születésnapi bulimra, hisz az előző hétvégén táncolva, énekelve ünnepeltem azt, hogy harminc lettem. Igazából a célom az volt, hogy a barátaimmal, ismerőseimmel kellemesen eltöltsek pár órát, és olyan közeget teremtsek, amiben önfeledten szórakozhatnak. Nagyon jót buliztam én is, teljesen átélve a táncolás és evés-ivás örömeit. Hajnalban pedig jócskán éreztem a mulatozás utáni fáradtságot és megelégedetten estem az ágyamba „ez egy jó buli volt!” sóhajjal.
Én a mindennapi munkába járás kezdetekor gondoltam először az önfeledten fiatal és a felnőtt életmód közti különbségekre. Éreztem, hogy nem szeretnék a tinédzserkorban ragadt harmincasok, negyvenesek közé tartozni. Most így harmincévesen izgalmas kihívásként élem meg a saját életem kialakítását, és örömmel nézek az ezzel kapcsolatos intéznivalók, megoldásra váró gondok elé.
Szerencsésnek érzem magam, hogy a húszas éveim kötetlenül boldogok voltak. Igaz, hogy már dolgozó emberként, de még szabadon éltem a mindennapokat. Ez a jövőben változni fog, és ezt a változást természetesnek érzem. Majd néha nagyokat bulizunk a barátaimmal, de többségében fontosabb lesz számomra a helytállás, az önálló életvezetés, az értékteremtés, az aktív szórakozás, a pihenés és természetesen a kiadós alvás.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.