Időátállítás


Fülöp Éva  2006.3.27. 7:43

Vasárnap reggel arra ébredtem, hogy egy órával több van, mint előző nap volt.

Persze, nem önszántamból: a kislányom gondoskodott az ébresztőről hajnali fél hatkor (!). Ő még nem tudta, de akkor már fél hét volt, és ez az időpont már nem is hangzik olyan nagyon korainak. Viszont én, aki előző este bulizni voltam a férjemmel, nagyon nehezen viseltem, hogy a kicsi már kialudta magát. Aranyos volt, befektettem az ágyamba és türelmesen várta, hogy elkészüljön a tejecskéje. Utána csendben megitta, átnyújtotta nekem -- aki félkómában feküdtem mellette --, a cumisüveget és követelte, hogy a szokásos sarokba állítsam azt úgy, ahogy már hónapok óta tettem minden reggel (a gyerekek ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, a saját bioritmushoz). Kicsit még pihent mellettem, aztán úgy döntött, neki már elkezdődött a nap, ideje nekem is felébredni. A megváltó, anyukám személyében, ott aludt a szomszéd szobában és hálás voltam azért, hogy átadhattam neki a kislányomat. Visszamásztam az ágyba és próbáltam még aludni. Jól esett.

Mikor felkeltem, kilenc óra volt. Vagyis tíz. Jaj, ebédet kell főzni, kislányom tizenegykor már éhes lesz, fél tizenkettőkor pedig fáradt és álmos! Én meg itt álok pizsamában, a fogamat sem mostam még meg, és fogalmam sincs, mi legyen az ebéd. Gyorsan átgondoltam a dolgot: a kicsi úgy gondolja, hogy kilenc óra van, ezért van még időm letusolni, fogat mosni és kitalálni, mi legyen az ebéd. Vasárnap nálunk nem jellemző, hogy rántott hús kerüljön az asztalra, szóval szabad kezem van a menü összeállításában. Próbáltam felébreszteni a páromat, mondván, már tíz óra van. Nem jártam sikerrel. Nagyon fáradtnak tűnt -- pedig ő nem kelt föl fél hatkor és éjszakánként sem ébredezik a gyerek nyöszörgésére. Hagytam aludni.

Anyukám becsukta maga után az ajtót. Nem is tudom, hogyan kéne elmondanom neki, mennyire jó volt, hogy segített. Volt időm összeszedni magam. Tíz óra, vagyis tizenegy -- ebédet főzök. A gyerek kijár utánam a konyhába és kéri, menjek vele labdázni. Nem lehet, főzök, mondom neki. Felébred az apja. Labdáznak, „haffolnak” (egy sajátos kutyaimitáló négykézláb mászkálós játék, amit a gyerek imád, mi nem annyira), nevetnek. Ebédelünk, pelenkát cserélünk, letesszük a kicsit aludni. Dél van, vagyis egy óra. Elfáradtunk, mi is lepihenünk ebéd után, elalszunk.

Ébredés után kedves ismerősökhöz megyünk vendégségbe. Babát várnak, örülnek a gyereklátogatónak. Most még nem tudják, hogy pár hónapon belül nekik sem lesz egy perc nyugtuk se. Ez nem panaszkodás, csak a mostani hétvége ezt juttatja az eszembe. Este fürdés, hajmosás, vacsora. A párom időközben átállította az órákat a lakásban. Nyolc óra van, vagyis hét. A gyerek nem álmos. Megpróbálom mégis letenni aludni. Elalszik, úgy látszik, az esős idő kifárasztotta.

Most fél tizenegykor, vagyis fél tízkor, úgy érzem, én is mehetnék aludni. Nálam nem az a gond, hogy átállítják az órákat évente kétszer, hanem az, hogy nekem nehéz átállni. Az órákat a férjem gyorsan megoldja...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1