Iskola, könyv, gyerek


Nagy Erika  2015.1.19. 1:40

Azt mondják, hogy az emberek nem szeretnek olvasni. Azt is, hogy a fiatalok még annyira sem. Ezzel vitatkozom.

Vitatkozom, mert úgy gondolom, hogy az ünnepek előtti könyvvásárlási láz töretlen volt, a könyves üzletek tömve voltak vásárlókkal. S aki az ünnepekre könyvet vett, az máskor is megteszi. Azért is vitatkozom, mert pár hónapja volt egy személyes élményem a könyvvel és az olvasóval kapcsolatban. Író-olvasó találkozón vettem részt egy iskolában, ahol felső tagozatos diákok ültek velem szemben. Nem kimondottan azért, mert ez volt a vágyuk, hanem azért, mert mi mást tehettek volna? Bevallottan nem szeretnek olvasni, és ezért nem csak kizárólag őket hibáztatom.


Beszélgettünk, könyvekről, irodalomról. Az első percekben unalmas arccal néztek, nem kérdeztek, nem volt véleményük. Majd felolvastam, és közöltem, aki kérdez, kap ajándékba könyvet. Bizakodtam és nem csalódtam. Egy vékony, sápadt fiú felemelte a kezét. Majd megkérdezte:
- Én is kérdezhetek valamit?
- Természetesen – feleltem. Majd vártam, vártam és csak vártam. Egyszer csak leesett: ez volt a kérdés! Nem tudott mit kérdezni, ez jutott az eszébe. Egy ötödikes srácnak. Mivel kapott hideget-meleget a pedagógustól, zavarában csak azt kérdezgette:
- De ugye, megkapom a könyvet?
Megkapta. Könyvet akart, még olyan áron is, hogy megrovásban részesült. Akarta. Ennyire. Nem vettem a szívemre, leleményesnek gondoltam a fiút. Furfangosnak. Jót nevettem a dolgon.

Ezután rengeteg kérdés volt felém, egyre érdeklődőbbek lettek, majd az óra végeztével állva tapsoltak. Kell ennél több?

Nem. De kaptam bónuszt is. Másnap a közösségi portálon egy anyuka írt nekem. Meghatódtam. Köszönte, hogy ott voltam, köszönte a könyveket, az élményt, mert a gyerekei elragadtatással beszéltek az óráról. A levelét azzal zárta, reméli, hogy megyek még az iskolába. Igen, szeretnék.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.