Iskola, könyv, gyerek
Azt mondják, hogy az emberek nem szeretnek olvasni. Azt is, hogy a fiatalok még annyira sem. Ezzel vitatkozom.
Vitatkozom, mert úgy gondolom, hogy az ünnepek előtti könyvvásárlási láz töretlen volt, a könyves üzletek tömve voltak vásárlókkal. S aki az ünnepekre könyvet vett, az máskor is megteszi. Azért is vitatkozom, mert pár hónapja volt egy személyes élményem a könyvvel és az olvasóval kapcsolatban. Író-olvasó találkozón vettem részt egy iskolában, ahol felső tagozatos diákok ültek velem szemben. Nem kimondottan azért, mert ez volt a vágyuk, hanem azért, mert mi mást tehettek volna? Bevallottan nem szeretnek olvasni, és ezért nem csak kizárólag őket hibáztatom.
Beszélgettünk, könyvekről, irodalomról. Az első percekben unalmas arccal néztek, nem kérdeztek, nem volt véleményük. Majd felolvastam, és közöltem, aki kérdez, kap ajándékba könyvet. Bizakodtam és nem csalódtam. Egy vékony, sápadt fiú felemelte a kezét. Majd megkérdezte:
- Én is kérdezhetek valamit?
- Természetesen – feleltem. Majd vártam, vártam és csak vártam. Egyszer csak leesett: ez volt a kérdés! Nem tudott mit kérdezni, ez jutott az eszébe. Egy ötödikes srácnak. Mivel kapott hideget-meleget a pedagógustól, zavarában csak azt kérdezgette:
- De ugye, megkapom a könyvet?
Megkapta. Könyvet akart, még olyan áron is, hogy megrovásban részesült. Akarta. Ennyire. Nem vettem a szívemre, leleményesnek gondoltam a fiút. Furfangosnak. Jót nevettem a dolgon.
Ezután rengeteg kérdés volt felém, egyre érdeklődőbbek lettek, majd az óra végeztével állva tapsoltak. Kell ennél több?
Nem. De kaptam bónuszt is. Másnap a közösségi portálon egy anyuka írt nekem. Meghatódtam. Köszönte, hogy ott voltam, köszönte a könyveket, az élményt, mert a gyerekei elragadtatással beszéltek az óráról. A levelét azzal zárta, reméli, hogy megyek még az iskolába. Igen, szeretnék.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Átverés vagy valóság?
Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...
2020.9.9.
Fogalomvadászat
Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?
2020.7.30.
Szétválasztott családok
Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!
2020.5.31.
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2020.5.2. 2 3
A változás kora
Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.
2020.4.15.
Minden rosszban van valami jó
Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.
2020.3.21.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2020.3.7.
Kiskorúság
A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.
2020.2.3.
Gondolatok az ünnep előtt
Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...
2019.12.22. 23
Karácsonyi versek
Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.
2019.12.12.