Ó, mi nők, s ti férfiak!


Nagy Erika  2010.2.9. 6:46

Sajnos egyre kevesebb idő jut arra, hogy a sajtót olvassam. Ma reggel is csak addig volt rá alkalmam, amíg meg nem ittam a kávémat.

Amit olvastam, az tanulságos volt. Majd átváltoztam Rodin gondolkodójává. Hogy miért is? Adva van egy házaspár, aki nagy reménnyel indult el a közös élet rögös útján. Építkeztek, gyarapodtak, megszületett az életük értelme is. Minden nagyon szép és nagyon jó. Látszólag. A fiatalasszony rájött, hogy nem is férjébe, hanem a szerelembe szeretett bele. Unatkozott, nem sok érdekes dolog volt, ami lekötötte. Ő otthon a gyerekkel, a férj dolgozott látástól vakulásig, mert ugye igények azért voltak. A kölcsönt is fizetni kellett, a gyerekre is egyre több kellett. Kondi terem is pénzbe került, ahová az unatkozó anyuka járt, s ahol rátalált a szerelem. Belehabarodott egy nála fiatalabb fiúba, annyira, hogy amikor azzal szembesült, hogy gyermeket vár, abban bízott, a fiú ujjongani fog az örömtől és arra kéri, hogy váljon el és kössék össze az életüket. Majd amikor elmondta az örömtelinek gondolt eseményt, a fiú egy másodperc alatt kijózanította. A fiú hallani sem akart a gyerekről, ő még fiatal, élni akar. Meg különben is, ha gyereket akarna, akkor nem egy öregebb, családos anyát választ, hanem hozzá illőt.

Hogy mi játszódhatott le a fiatalasszonyban, amikor ezeket a kegyetlen szavakat hallotta, nem tudom, csak sejtem. Megérdemelte? Lehet.

S hogy mit tett ezután? Haza ment, és férjével vigasztalódott. Majd megszülte a gyermeket, és férjét a legboldogabb emberré tette. Az igaz, hogy lelkiismerete időnként megszólalt a hölgynek, mert hát ugye nem volt szép tőle, hogy elfelejtette bevallani párjának azt az apró tényt, lehet, hogy nem ő a gyerek apja.

Most úgy érzi, a férje a tökéletes, jó férj, jó apa. Akkor most nem értem, mire volt jó a kis félrelépés? Na jó, tudom, a hormonok, meg a rózsaszín köd! Meg az a tény, hogy úgy érezte, elhanyagolják. Hogy párja csak dolgozik, és amikor este fáradtan hazaér, már nincs kedve romantikázni. S egyszer csak azt veszi észre, újra van értelme az életnek. Lopott órák, lopott csókok.

Majd jön a gyerek, aki semmiről sem tehet. S vagy apa nélkül nő fel, vagy hazugságban. S ha egyszer fény derül az igazságra, rajta csattan az ostor. Szegény gyermek pedig nem ért majd semmit, csak azt látja, hogy az, aki eddig a példaképe volt, akit rajongásig szeretett, szóba sem áll vele. Szeme szikrát szór, ha találkoznak. Érdemes ilyen szörnyűségnek kitenni a gyereket? Nem lenne jobb, előbb gondolkodni, megfontolt, felnőtt emberhez méltóan, s csak azután kezdeni el egy új kapcsolatot, ha lezártuk az előzőt? Ez így tisztességes. Mindenkivel szemben.

Ez az egész kaland egy valamire jó volt. Arra, hogy a hölgy ezek után megbecsüli a párját, azt, hogy törődik velük, még ha ennek az is az ára, hogy keveset van otthon. De ne feledjük, mint minden, ez is jó valamire…

Még mielőtt vád érne: ez az eset mindkét nemre tökéletesen illik!



Hozzászólások

Ildikó, 11. 02. 2010 09:25:30
Ilyen történet szerintem bárhol előfordul nem is egy. Én legalább három olyan házaspárt ismerek akiknél biztos hogy az férj nem a gyerek apja. Olyat is ismerek akinek más nőtől is van gyereke. Akkor miről beszélünk...? Egy teljesen elterjedt dolog amiről nem illik beszélni. De attól még van!!!!!!
    
erika, 11. 02. 2010 14:14:14 Re:
Kedves Ildikó, igen, én is tudom, hogy van ilyen. Nem is egy. De, azért ne tegyünk úgy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Mert ebből a hozzászólásból az tűnk ki. Hogy nem illik róla beszélni,? megdöbbentő. Apukák, vigyázzatok!!!
@


A rovat további cikkei

Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.