Pótcselekvéseink


Oriskó Renáta  2017.9.18. 2:08

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

De mi valahogy mégis mindent megteszünk, hogy egyre később kerüljön rá sor. Főleg határidős feladatok előtt tör ránk az az érzés, hogy minden mással foglalkoznánk.

Persze mindez nem szándékos. Néha egyszerűen így vagyunk beprogramozva: olyan ráérősre, olyan elkalandozósra. Minden más jobban lefoglal, leköt bennünket, mint az, amit épp csinálnunk kellene. Talán nem is azért, mert unalmasnak éreznénk, talán nem is azért, mert nem érdekel. Egyszerűen csak azért, hogy egy kicsit elterelhessük a gondolatainkat. Munka közben gyakran azon kapjuk magunkat, hogy elbambulunk, bámulunk ki az ablakon, nézzük, ahogy a szél ide-oda mozgatja a fák leveleit. Olyan absztrakt rajzokat kanyarítunk a papírra, mintha maga Picasso veszett volna el bennünk. Kávét főzünk, rágcsálnivalót keresünk, s még a házimunka is más megvilágításba kerül ilyenkor.


Ezek a dolgok csak rövid időre terelik el a figyelmünket, valamiféle pótcselekvések a cselekvésben. Nem veszélyesek vagy kórosak, csak egy kis időre kizökkentenek a néha már-már rutinszerűnek tűnő tennivalókból.

Mi van akkor, ha a pótcselekvések veszik át felettünk az uralmat? Ha a cselekvés helyett pótcselekvésekbe menekülünk? Egyáltalán, minek a hatására alakulnak ki a pótcselekvések? Talán mert nem akarunk szembenézni a feladattal vagy a problémákkal. Nem teszünk meg valamit, mert nem merjük megtenni. Helyette inkább a halogatás mellett döntünk, vagy egyszerűen tudomást sem veszünk róla, eltereljük róla a figyelmünket. És épp a pótcselekvések azok, amelyek erre szolgálnak, hiszen figyelemelterelésnek tökéletesen megfelelnek. Ahelyett, hogy cselekednénk, az energiáinkat képesek vagyunk már-már betegesnek, illetve kórosnak tűnő tevékenységekbe fektetni. Mániákus takarításba, kényszerevésbe, munkamániába, vásárlás-mániába hajszoljuk önmagunkat. Mert ezek mind-mind pótcselekvések.

S mi minden állhat mögöttük?

Sok esetben ez már nem csak egy átmeneti stresszes időszak, hanem gyakorta olyan megoldatlan problémák vannak a háttérben, melyekkel nem vagyunk hajlandóak szembenézni. Egyszerűen kikerüljük a feladatot, elkerüljük a konfliktust. Ilyenkor érdemes önmagunkba néznünk, s tudatosítanunk, megbeszélni magunkkal, mit miért teszünk. Ha hallgatunk önmagunkra, a belsőnkre, akkor előbb-utóbb úgyis rádöbbenünk, hogy amit teszünk, azt tényleg szívből tesszük, tényleg kikapcsolódást jelent számunkra, örömet okoz vagy csak találtunk egy menekülő útvonalat, amit aztán egyre nehezebb elhagyni.

Ha ezt felismerjük, rájöhetünk arra, hogy a heti négyszeri ruhavásárlás okozta pillanatnyi euforikus állapot, a hetente hétszer éjszakába nyúló munka, s a kényszeres portörölgetés a legkevésbé sem okoznak tartós örömöt. Sőt, talán valamit elfednek. S hogy mit? Arra mindannyiunknak magunknak kell rájönnünk.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6