Pótcselekvéseink


Oriskó Renáta  2017.9.18. 2:08

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

De mi valahogy mégis mindent megteszünk, hogy egyre később kerüljön rá sor. Főleg határidős feladatok előtt tör ránk az az érzés, hogy minden mással foglalkoznánk.

Persze mindez nem szándékos. Néha egyszerűen így vagyunk beprogramozva: olyan ráérősre, olyan elkalandozósra. Minden más jobban lefoglal, leköt bennünket, mint az, amit épp csinálnunk kellene. Talán nem is azért, mert unalmasnak éreznénk, talán nem is azért, mert nem érdekel. Egyszerűen csak azért, hogy egy kicsit elterelhessük a gondolatainkat. Munka közben gyakran azon kapjuk magunkat, hogy elbambulunk, bámulunk ki az ablakon, nézzük, ahogy a szél ide-oda mozgatja a fák leveleit. Olyan absztrakt rajzokat kanyarítunk a papírra, mintha maga Picasso veszett volna el bennünk. Kávét főzünk, rágcsálnivalót keresünk, s még a házimunka is más megvilágításba kerül ilyenkor.


Ezek a dolgok csak rövid időre terelik el a figyelmünket, valamiféle pótcselekvések a cselekvésben. Nem veszélyesek vagy kórosak, csak egy kis időre kizökkentenek a néha már-már rutinszerűnek tűnő tennivalókból.

Mi van akkor, ha a pótcselekvések veszik át felettünk az uralmat? Ha a cselekvés helyett pótcselekvésekbe menekülünk? Egyáltalán, minek a hatására alakulnak ki a pótcselekvések? Talán mert nem akarunk szembenézni a feladattal vagy a problémákkal. Nem teszünk meg valamit, mert nem merjük megtenni. Helyette inkább a halogatás mellett döntünk, vagy egyszerűen tudomást sem veszünk róla, eltereljük róla a figyelmünket. És épp a pótcselekvések azok, amelyek erre szolgálnak, hiszen figyelemelterelésnek tökéletesen megfelelnek. Ahelyett, hogy cselekednénk, az energiáinkat képesek vagyunk már-már betegesnek, illetve kórosnak tűnő tevékenységekbe fektetni. Mániákus takarításba, kényszerevésbe, munkamániába, vásárlás-mániába hajszoljuk önmagunkat. Mert ezek mind-mind pótcselekvések.

S mi minden állhat mögöttük?

Sok esetben ez már nem csak egy átmeneti stresszes időszak, hanem gyakorta olyan megoldatlan problémák vannak a háttérben, melyekkel nem vagyunk hajlandóak szembenézni. Egyszerűen kikerüljük a feladatot, elkerüljük a konfliktust. Ilyenkor érdemes önmagunkba néznünk, s tudatosítanunk, megbeszélni magunkkal, mit miért teszünk. Ha hallgatunk önmagunkra, a belsőnkre, akkor előbb-utóbb úgyis rádöbbenünk, hogy amit teszünk, azt tényleg szívből tesszük, tényleg kikapcsolódást jelent számunkra, örömet okoz vagy csak találtunk egy menekülő útvonalat, amit aztán egyre nehezebb elhagyni.

Ha ezt felismerjük, rájöhetünk arra, hogy a heti négyszeri ruhavásárlás okozta pillanatnyi euforikus állapot, a hetente hétszer éjszakába nyúló munka, s a kényszeres portörölgetés a legkevésbé sem okoznak tartós örömöt. Sőt, talán valamit elfednek. S hogy mit? Arra mindannyiunknak magunknak kell rájönnünk.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.