Státuszszimbólum?


Fodor Tekla  2009.3.11. 16:42

– Mind lenézzük őt, mert nincs számítógépe! – hangoztatta büszkén egy végzős egyetemista.

Ez csak apró töredék a történetéből. A hozzá hasonlóaknak és gondolkodóknak valószínű fel sem tűnt ez a rövid, ám irtó csípős megjegyzése, de sokan nagy szemet meresztettünk ennek hallatán. Pillanatok alatt kitört a vitaháború és felmerült a 21. század egyik nagyobbacska kérdése: lehet-e számítógép nélkül létezni manapság?

Rövid időn belül érkezett az egyhangú válasz: lehet. Első ízben a szüleinket hoztuk fel példaként, akik boldogan élnek a mai napig, úgy, hogy sosem töltöttek le egy filmet sem a világhálóról, sosem kártyáztak a géppel, vagy nem csevegtek órákon át valamelyik chat-oldalon. Tény, hogy ennyivel szegényebbek, de vajon hány regénnyel, csodálatos könyvvel, színházi darabbal, vagy esti sétával gazdagabbak, mint a mai fiatalság?

A mai gyerekek a valódi barátok helyett a lövöldözős játékokat részesítik előnyben. Így a számítógépet, ami nem más, mint egy elektronikus kütyü, tekintik a legjobb barátjuknak. Személy szerint nagyon jól megvoltam, míg a tömbház körül bicikliztem, vagy épp fogócskáztam. Egyáltalán nem vágytam a mindent tudó „legjobb barátra”.

Mára ez megváltozott. Értelmesnek tűnő fiatalok képesek beskatulyázni embertársaikat csak és kizárólag azért, mert nem rendelkeznek számítógéppel. Kíváncsi vagyok, hogy aki ezt a megjegyzést tette, vajon elgondolkodott-e valamelyik unalmas pillanatában azon, hogy az illetőnek miért nincs ilyenfajta szerkezete. Talán, mert nincs rá elegendő pénze, vagy lehet, hogy egyszerűen nem veszi hasznát és inkább más, sokkal hasznosabb dologgal tölti el szabadidejét.

Nem vetek meg senkit, aki nem használ számítógépet, és azt sem állítom, hogy nem hasznos találmány, mert valóban az. Csak azt furcsállom, hogy sokan ennyire nyíltan képesek elítélni, lenézni és megtagadni saját barátjukat az egyik legújabb divatcikk hiánya miatt. Régen még hittem a mesékben. Hittem, hogy barátságos, igazságos és segítőkész emberek nemcsak a regényekben, filmekben vannak szép számban jelen, hanem a mindennapi életben is: az egyetemen, a színházban és szerte a nagyvilágban.

Tévedtem és csalódtam az emberiségben. Újra. A mai társadalom akkora hatalommal bír, hogy képes embert ítélni aszerint, hogy milyen földi javak vannak a tarsolyában. Ma már nem számít, ha novellát írsz, szépen szavalsz, jó barát vagy. Ma csak az számít, hogy van-e számítógéped, és ha van mennyire felszerelt, követed-e a legújabb divatot.

Csak ilyenekké ne váljunk sose. Elegen vannak már!



Hozzászólások

Liz, 12. 03. 2009 17:20:27
Maximalisan egyetertek! Elvileg egy egyetemistanak a tanulas es az esetleges mellekes munka mellett nemigen lenne ideje es lehetosege orakig a neten logni (iskolaban meg van szamitogep, kollegiumban is, ami a tanulashoz kell az elerheto..) szoval akkor miert is kell a gep? Szorakozashoz, persze..s mi van ha valaki kint akar mozogni, vagy "elo" s nem virtualis baratokkal logni? netan kulturat magaba szivni szinhaz, muzeumlatogatassal.... Szomoru hogy idejutottunk s lesz ez meg "jobb" is hiszen a mai kozep meg altalanos iskolasoknak mar meg annyira sincs fogalma arrol, hogy hogy lehet elektronikus kutyuk nelkul elni. Olyanok leszunk mind, mint a Wall-E film emberei az urben..szekekben ulve punnyadunk koveren, kepernyore bamulva, megszunve igazi kapcsolatokat letesiteni..eszre sem veve hogy "je, itt medence is van?". Megyek is, nem bamulom a kepernyot tovabb hanem elem a valos eletem :)
@


A rovat további cikkei

Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.