Súlyos teher


Nagy Erika  2011.3.2. 6:49

Megesett lány lett Ziziből, mondanák az öregek...

De már azok sem mondják, megszokták. Ugyanis egyre gyakoribb az ilyen eset. Mégis pironkodom. Féltettem, széltől is óvtam, mégis megtörtént a baj. Védtem minden kapcsolattól, ennek ellenére valóra vált a rémálmom. S én ebből nem vettem észre semmit, én a tapasztalt „öreg“! Csak az volt a fura, hogy alig evett, mégsem fogyott. Sőt! Gömbölyödött, a járása pedig lassult. Majd jött a felismerés…

Az orvosi vizsgálat kegyetlen valósággal szembesített: azzal, hogy Zizi hasában egy kis élőlény növekedik. Vagyis ez nem igaz, mert nem is egy, hanem több is egyszerre. Ja, hogy kiről beszélek? Nem mondtam? Ziziről, aki nem más, mint az unokám kutyája, akit egy szép napon kiengedtek, hogy a kisebb-nagyobb dolgait elintézze. Azzal azonban nem számoltak, hogy a legtermékenyebb időszakban volt, s ezt a szomszéd kutyája ki is használta. Lopott magának pár kellemes percet, miután hatalmába kerítette a szerelem utáni vágy. A szemtelenje, nem átallott ilyet tenni! Hihetetlen rafináltsággal megtalálta azt a helyet, ahol átbújhatott és futott, futott, míg a szuka illatát megérezve, elérte a természet adta vágyainak helyszínét. Ekkor még senki nem gondolt arra, hogy hamarosan tragédiával is végződhetett volna a fajfenntartást szolgáló nagy kutyaszerelem. Ha én akkor ott vagyok...!

A baj csak azzal volt, hogy míg Zizi egy apró mopsz, addig a nagy Ő egy hatalmas korcs. Életmentő műtétre volt szükség, s amikor megláttam, a majd háromkilónyi véres, kifejletlen kölyköket a zacskóban, nem akartam elhinni, hogy az apró, mindenki által dédelgetett családtag ezt a súlyos terhet cipelni tudta. Nagy árat fizetett a röpke együttlétért. Teljesen kipakolták. Ahogy ott feküdt a műtőasztalon, lógó nyelvvel, azon aggódtam, vajon mikorra épül fel. Az orvos figyelmeztetett, nagy a valószínűsége, hogy Zizi depressziós lesz. A szívem szakadt meg…

Egész éjjel nem aludtam, az altató rossz hatással volt az ebre, nyugtalanul forgott, kereste helyét, de nem találta. Majd hajnalban mind a ketten elaludtunk. Mikor felriadtam, nem akartam hinni a szememnek: olyan fürgén járt-kelt, mintha nem is vele történtek volna a borzalmak. Felugrott az ágyra, én pedig kővé meredtem. Tudtam, hogy a kutya sokat kibír, de azt, hogy a több mint tíz centiméteres vágást ilyen jól viseli, arra nem is mertem gondolni.

Depresszió? Hűlt helye, ugrál, játszik, csóválja a farkát, és ugat, ha jön valaki. A szeretet a törődés nagy úr, még a négylábúnál is. Emberek, okuljatok és tanuljatok…!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2