Szerepcsere


Póda Erzsébet  2005.6.1. 19:16

Mit nyavalygunk, hogy nekünk nőknek milyen nehéz? – kérdezik a férfiak. Nem is értik, mi bajunk…

…mit akarunk, mit szeretnénk, hogyan gondolkodunk? Pedig annyi szerepet osztott ránk a sors, hogy ha nem nőnek születtünk volna, akkor egész biztosan összeroppannánk a sok feladat alatt. Munkaügyi, gyereknevelési, pszichológiai, ápolói, gazdálkodói, tisztes feleségi és tüzes szeretői szerepben kell nap, mint nap helytállnunk.

És még hogy mi vagyunk a gyengébb nem?! Büszkélkedünk is eleget a teherbírásunkon – csak éppen sem megbecsülést, sem elismerést nem kapunk érte senkitől. Próbálnánk csak ki a férfiéletet, fenyegetőznek a férjek: az első nap belerokkannánk! Hát akkor most belevágunk – kipróbáljuk (persze csak a Netbarátnő oldalain), hogy milyen is a férfiélet!

A nő (férfiszerepben) a mozgalmas munkanap után betér a sarki kiskocsmába egy-két korsó stresszoldó söröcskére. Semmi kedve ugyanis megállni a napköziben a gyerekekért, aztán szatyrokat cipelni a szupermarketből veszekedő csemetéi miatt idegeskedve, és izzadva. És nem érez nagyobb elhivatottságot a vacsorafőzésnél való segítkezéshez sem. Ezen kívül nem szeret a honismeretről beszélni, meg matekpéldákat oldani a gyerekeivel -- idegesíti, hogy az iskolában felesleges feladatokkal tömik utódai fejét. A sikeres vendéglői stresszoldás, és a politikai helyzet idegen férfiakkal/nőkkel való megtárgyalása után belép az ajtón.

--Hahó, megérkeztem! – szól be a családnak. Cipőjét a sarokba rúgva beesik a nappali heverőjére. – Jaj, de fáradt vagyok! – konstatálja, s a levegőbe szagolva, finom illatokat felfedezve máris megkérdezi: mi lesz vacsorára? Férje, kissé ziláltan és idegesen csapkodja a tányérokat a konyhában. Magas fejhangon kiabálja: megint elkéstél, pedig megígérted, hogy szerdán korábban hazajössz, jól tudod, hogy a barátaimhoz készültem! Pedig a nő nem tudta jól, elfelejtette, de ezt semmiképp sem vallja be.

-- Jaj, drágám, letelt a munkaidőm, a főnök pedig rám sózott ezt-azt. Nem mondhattam nemet. Tudod, hogy értetek teszek mindent – és besunnyog a konyhába a terített asztal mellé. Férje duzzogó arcát látva, majdnem elmegy az étvágya, de azért csak nekifog a falatozásnak. A gyerekek is az asztal köré ülnek, egymás szavába vágva kérdezgetnek, és mesélik a velük történteket, de a nő rövid idő után az asztalra csap, mert így nem lehet nyugodtan enni! Különben is kérdezgessék az apjukat, így aztán sértődötten bevonulnak a gyerekszobába. Végre csendben és nyugodt körülmények között elfogyasztja a vacsoráját. A tányért félretolja, és természetesen nem rakja sem a mosdóba, sem a mosogatógépbe. Egyáltalán nem indítja meg felhalmozott ételmaradékos edények látványa. Eszébe sem jut, hogy esetleg elmosogathatna.

Ezután a nő kiveszi a hűtőből a lehűtött sört, és lábát a dohányzóasztalra rakva, hullafáradtan a tévé elé heveredik. Miközben a család a háta mögött kiabál, a gyerekek veszekednek, aztán bőgnek, az apjuk kiabál, és pakolást rak az arcára, a mosógép pedig majd szétveri a fürdőszobafalat (meg kéne igazítani a talapzatot), a nő felhangosítja a tévét, hogy a világban zajló eseményekről halljon is valamit.

Kicsit elszundít, majd a furcsa csend hallatán felriad. Rövid szundija alatt a férje megfürdette, és ágyba dugta a gyerekeket, azután összerakodott és kiteregette a mosott ruhát. Most a nő harisnyáján felszaladt szem foglalkoztatja, meg a gyűrött blúza. – Vesd le a beizzadt blúzodat, holnapra vasalok ki tisztát – mondja a férj az orrát fintorgatva. Majd felsorolja a napi problémáit, a munkahelyi gondjait, meg a szülői értekezleten elhangzottakat, amelyek közül a nő semmit sem jegyez meg, mert a filmet nézi, és nem képes kétfelé figyelni. Különben is fárad, az egész napos gürcölés elszívta az összes erejét. Azért néha hümmög valamit, nehogy úgy tűnjön, hogy nem érdekelik a családban zajló események.

A film után gyengéden átkarolja arcpakolásos férjét, aki erre hevesen ellenkezni kezd valami fáradt vagyok-kal, mire a nő feldühödik, és kimegy a konyhába, hogy a mérgét evésbe fojtsa. Felfalja a reggelire vásárolt felvágottat, meg a maradék virslit, talál hozzá egy csokor újhagymát is, és iszik rá még egy kis sört. A férje is a konyhába jön utána az összeszedett üres sörösüvegekkel, és mosogatni kezd. A nőnek fogalma sincs miért, de a férje valami miatt megint duzzog. Megkérdezi, mi baja, a válasz: semmi. Ki érti ezeket a férfiakat? Visszamegy a tévéhez, aztán, mivel már éjfélt ütött az óra, menne a hálószobába, de a férje rászól, hogy mosakodjon meg.
Bár szerinte teljesen felesleges hullafáradtan a zuhanyrózsa alá állni, azonban megteszi, mert éjszaka nem akar veszekedést. A kötelező fogmosás után beesik a férje mellé, és magához szorítja. Erre a férfi kijelenti, hogy fáj a feje -- különben is a nő hagyma- és sörszagot áraszt magából…

Másnap reggel kávéillat és rohangálás ébreszti főhősnőnket. Aki kócosan, a hasát vakargatva elfoglalja a vécét, és elolvassa a tegnapi sajtót. Közben a családtagjai legalább hússzor kopognak, ezen nagyon berág, és elüvölti magát. Nincs több kopogás. Aztán míg a többiek készülődnek, komótosan elfogyasztja a kikészített reggelijét, felhörpinti a kávét, majd keresni kezdi a ruháit. A blúza a székre készítve, de a harisnyáját sehol sem találja. – Hol a harisnyanadrágom? – kiáltja. -- A fiókban – hangzik a válasz, de a nő hiába áll a szoba közepén, nem találja. Megereszt egy cifra kifejezést, drágája odarohan, kihúzza a legfelső fiókot, s íme ott a keresett ruhadarab! Hogy csinálta ezt a férje – érthetetlen a nő számára… De ez az üvöltözés kifejezetten hasznosnak bizonyul.

Miután kis családja elrohan az autóbuszra, a nő beül a kocsiba, különben elkésne, és a reggeli forgalomban cikázva, a szőke hajú férfisofőröket szidva éppen időben érkezik a munkahelyére. A bejáratnál rácsap a portás fenekére, morcos képét látva megjegyzést tesz annak szexuális életére, és jókedvűen megy az irodájába. Az ajtót kinyitva megcsapja a friss kávé illata. Kollégái, a csinos, kisportolt testű és ápolt huszonéves kandúrbabák már az asztalára készítették egy dossziéban az aznapi elintéznivalót, s kis csészében az illatos második reggeli feketéjét is.
És frissítően sürgölődnek főnöknőjük körül, hogy megkönnyítsék a dolgát, és jól induljon számára a nap ilyen segítőkész, értékes – és jóképű – munkatársakkal…



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.   


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2019.12.1.