Szivárványos világbéke


Póda Erzsébet  2023.1.23. 8:53

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

Akik fogékonyak rá, azokat nyomban magukkal sodorja. Akik nem figyelik, azokra is hat, csak a hétköznapok „nyúzdájában” nem igazán foglalkoznak vele. Akik azonban ellenállnak, azoknak egyre nehezebb a dolguk.


Szinte megállíthatatlanul működik a gépezet, amely össze akar mosni mindent és mindenkit. A minap épp azt állította egy „elismert” férfias kinézetű tudósnő, hogy csak egy rassz létezik a világon: az ember. (Mindeközben – szinte érthetetlenül – a „nemek” és „identitások” sokszínűségének propagandáját egyre erősebben nyomják.) Pedig még, ha nagyon nem akarjuk, akkor is muszáj észrevennünk, hogy az egyes rasszok (emberi fajok), más-más külső (és belső) tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem lehet például a bőrszínt nem észrevenni. Pont ugyanúgy, ahogy nem lehet nem megkülönböztetni a cinkét a verébtől. A cinke azért szép, amiért cinke, a veréb meg azért, amiért veréb. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Valójában a kultúránk határoz meg bennünket, és az emberi kultúrák elképesztő változatosságot mutatnak. (Volt már itt olyan rendszer, ami összemosott és egybeolvasztott volna mindent. Amely meg akarta határozni, ki mit és hogyan gondoljon. A másként vélekedőket pedig szigorúan büntette.)

Gyakran hallom, hogy mindenki világbékére vágyik. Főleg a nők, hiszen ők az anyák, sosem akarnának háborút. Ez a megállapítás sem állja meg a helyét, mert sok háború robbant már ki a történelem folyamán a nők „kezdeményezésére”, vagy váltak csaták győztessé vagy vesztessé általuk. Nem kell messzire mennünk, elég körülnézni a magyar történelemben! Az első háborús hadjárati hősnőnk például a galambóci vár ostromában (1428) Rozgonyi Cicelle volt, aki megmentette a király és férje életét. Vagy soroljuk a 1848-49-es szabadságharc női katonatisztjeinek nevét: Bányai Júlia, Lebstück Mária, Viola Anna és sokan mások! A nők mára már a hadügyminiszteri székben is elfoglalták a helyüket. (Úgyhogy ideje lesz leszámolni ezekkel az állításokkal is.) Azt is hallom, hogy vegyünk példát a kisgyerekekről, akik nem előítéletesek: barátkoznak azokkal is, akik a Föld egy másik szegletéből származnak. Igen ám, de vannak kisgyerekek, akik megharapják, megcsípik, megütik kortársaikat, még akkor is, ha azonos nyelven beszélnek, és azonos nemzetiségűek.

Tegyük fel, hogy a háttérmasinéria győzni fog, és sikerül összemosni mindent és mindenkit! (Kivéve a nemeket és identitásokat, mert úgy tűnik, azok számát egyre bővíteni akarják.) Nem lesznek emberi fajok, csak egy emberi rassz lesz, amely egymagában mutatja majd – például – az összes bőrszínt. Ettől még ennek az egy rassznak minden egyes tagja különböző lesz: mást fog gondolni, másként fog érezni, más lesz a fájdalomtűrő-képessége, más lesz az örömforrása, más lesz a komfortzónája, mások lesznek a mindennapos szokásai, a hobbija, a kedvenc étele, itala… És elnézve a mai mozgalmakat: más lesz a nemi identitása. Úgyhogy nagyon sokáig fog tartani az emberiség közös masszává gyúrása.

Az erre való törekvés pedig, a fent leírtakból következtetve, már most is eléggé logikátlan. Legyen egyazonos rassz, szivárvány identitással? Akkor meg minek ekkora energiát fordítani a különbözőség megszüntetésére?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.